Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-142
142. országos ülés május 30. 18769 tudják az eseményeket — mert hisz a lapok közhírré tették — melyek folytán többen a bécsi alkudozások miatt a szabadelvű pártból kiléptek, (Zaj. Halljuk] Halljuk}) hol a polgárok tudják, hogy a t. képviselő ur és társai kiléptek a szabadelvű pártból csak azért, mert nem értenek egyet a kormánynak a nemzetgazdasági kérdésekben követett politikájával; de egyébként a szabadelvű kormányt, a szabadelvű pártot mindenképen támogatni akarják. (Nagy zaj. Derültség. Halljuk! Halljuk]) vajon — mondom — rósz néven vehetné-e (Halljuk! Halljuk! Zaj.) rósz néven vehetné-e a t. képviselő ur, ha azon eljárása s tegnapi fellépése után kétely támadna sokakban, hogy épen ő azon nagy kérdéseket nem azért hozta-e fel, hogy port verjen fel. s igy eltakartassók azon vágya, hogy a szabadelvű pártból kilépjen és a ( kormánynak oppositiót csináljon ? (Derültség.) Én kijelentem, hogy részemről ilyen kételyeket nem táplálok. Valamint nem osztozom a képviselő urnák a t. ministerelnök ur eljárása ellen táplált kételyében : ugy nem táplálok kételyeket a t. képviselő ur eljárása ellen sem; én mindenkinek meggyőződését tisztelem; harczolok — a mennyire tudok — okokkal, és gyanúsítani senkit sem szoktam és egyátalában nem helyeselhetem azon eljárást, hogy ezen országban — melyben, valljuk meg. a scepticismus felé irányuló hajlam amúgy is megvan — azonnal — lett légyen valakinek bármily kifogástalan múltja, bármilyen becsületes jelleme — mihelyest ezekbe a szerencsétlen ministeri székekbe beleül : azonnal gyanúsításokkal kezdik. (Élénk helyeslés a középen.) Ez megingatja a nemzetben a hitet és igy ezt czólszerü eljárásnak nem tartom. (Tetszés a középen.) Én megvallom. — ismétlem — hogy nem értem, hogy azok után, a mik e házban és e házon kivül a fönforgó tárgy körül történtek és mondattak : miként lehet e törvényjavaslatot átalánosságban megtámadni ? Ertem, hogy akkor, a mikor valamely törvényjavaslat több, különböző alapelvet foglal magában, ezen alapelveknek, — hogy ugy mondjam — többségével valaki nem ért egyet. Ez azt mondja, e törvényjavaslat rósz alapjában s én azt ezért nem fogadhatom el átalánosságban sem; ele ezen törvényjavaslatnál én csak egy alapelvet látok s ez az, melynek helyességét eddig e házban minden szónok elismerte, hogy tudniillik a közigazgatás rendezése czéljából szükséges a törvényhatóságok területének kikerekitése, ez az alapelv s ezt senki sem tagadta. Miként felelt meg a törvényjavaslat ezen alapelvnek ? keresztül vitte-e ezen alapelvet czélszerüen, a közigazgatás érdekében? az, t. ház a részletekhez tartozik. Vajon meg kell-e hagyni Küküllőt vagy más megyét, ugy a mint tervezve van? ez tisztán a részlet kérdése. Méltóztassanak KBPV. H. NAPLÓ 1875-78. VII. KÖTET. a részletes tárgyalás alkalmával előterjesztem argumentumaikat, okaikat ezen törvényjavaslat egyes tételei megezáfolására s meg vagyok győződve, hogy ugy a ministerelnök ur, mint mindnyájan meggyőzetve azon okok által: hajlandók leszünk ezeii részletek változtatásába bocsájtkozni, (Helyeslés a középről.) Én mondom, nem tudván megfogni, hogy miként lehet ezek után a törvényjavaslatot átalánosságban el nem fogadni, hajlandó vagyok azon hitre jönni, hogy azok, kik átalánosságban a törvényjavaslatot nem fogadják el: oj:>ponálnak, mert a kormánynak e kérdésnél is opponálni akarnak. (Ellenmondások ) Én ezen határozott akarat ellenében az én argumentumaimat sokkal gyengébbeknek tartom, mintsem, hogy azokkal tovább igyekezném a t. házat fárasztani s azért egyszerűen kijelentem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom. (Helyeslés és éljenzések a középről.) Kállay Béni: T. ház! Azok után, miket tegnap Földváry János barátom oly alaposan kifejtett, — (Zaj. Halljuk ] Elnök csenget) mondom, azok után, miket Földváry barátom tegnap oly kimerítően és alaposan kifejtett, nekem kevés mondanivalóm van. Miután azonban ő különösen az erdélyi viszonyokat vette figyelembe: én itt általánosabban akarnék igen röviden a tárgyra kiterjeszkedni és csak azon egy rectificatiót engedje meg a t. ház előlegesen megtennem, hogy a ministerelnök ur, ugy látom, félreértette azt, a mit Földváry barátom mondott, mert ő nem azt mondotta, hogy a rninister tabula rasát kell, hogy csináljon, vagy nem csinál; .hanem felemlítette, hogy többféle módon lehetne ezt végrehajtani s ezek közt egy a tabula rasa is. Az ón igen t. barátom Tóth Vilmos néhány igen érdekes dolgot mondott el. Legyen szabad azokra igen röviden néhány észrevételt tennem. 0 nem hitte, hogy azok után, mik egykor régebben a kikerekitésről e házban elmondattak: most ugyanazon tárgy ezen törvényjavaslat, itt több oldalról ekként fog megtámadtatni. Hát én nagyon csodálom, hogy épen az én igen t. Tóth Vilmos barátom csodálkozik ezen a változáson. Én nem emlékszem azon vitára, mert nem voltam jelen ; hanem hogy változnak a körülmények és változnak a politikai életben igen gyakran a nézetek, azt ő maga legjobban bebizonyította: mert nem hallottam, de talán olvastam az ő egykori beszédét, melyben kijelentette, hogy a volt balközép soha sem lesz kormányképes, és íme ma milyen bizalommal viseltetik iránta. (Tóth Vilmos közbeszól: Az ellenkezőt mondottam !) De ennél még sokkal érdekesebb dolgokat mondott, azt t. i. hogy az ország közigazgatása nem minden kritikán alul van ugyan, hanem igen is rósz; ezt ő is elismeri, de hiszen ő legjobban is tudhatja. (Derültség a szélső jobboldalon.) 2
