Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-147

126 147. országos ülés június 1. 1876. területtel 215,000-nyi lakossággal fog birni s ti—700,000 forintnyi adót fog fizetni: azt gondolom, hogy ez tökéletesen elég egy megyének. De miután Zaránd megyéből is ide akarja csatolni a javaslat két nagyobb és népes járását és a harmadik járásnak is bizonytalan számú községeit s itt a javaslat szerint f53,000 lélekből álló Zaránd megyének 56,000 lakosát: azt gondolom, hogy ez fölötte nagy megterheltetés lenne Hunyad megyére nézve. Miután Hunyad megyét Zaránd megyétől egy nagy vízválasztó különzi el, a mely körülbelül 2000—2500 ölnyi; s miután ezen vízválasztón még nyári időben át lehet hatolni, de novembertől áprilisig csakis a legjobb időben lehet megközelíteni, mert különben eletveszelylyel jár az azon való keresztülhatolás : azt gondolom, hogy teljességgel nem segítünk a közigazgatáson, nem lesz jobb, gyorsabb és olcsóbb, ha e területet Hunyad megyéhez csatoljuk, midőn sem Hunyad megye közigazgatási hatóságainak azokkal, sem ezen illető járásoknak a székhelyivel való közlekedése nem eszközölhető bizonyos évszakokban. De továbbá Zaránd megyének azon része, mely ezen vízválasztón tul van. azaz nem Erdély felől, különben is egészen más völgyet, az úgynevezett Kőrösvölgyet képezi; már pedig t. ház. épen Tisza László t. barátom hozta fel érvül Alsó-Fehérmegyénél, midőn attól az Aranyosvölgy elszakittatott. Kemény István barátom ellenében, hogy ha Kemény István be tudja bizonyítani, hogy az Aranyos AIsó-Fehérmegye felé és nem Torda megye felé foly: ő lenne az első, ki-elfogadná: de miután az Aranyos csakugyan Torda felé foly: az elszakítás mellett van; én hasonlóképen azon érvet vagyok bátor felhozni, remélve, hogy a mint akkor a t. ház azon érvet elfogadta: most is méltányolni fogja ós az analógia tehát inkább Arad felé hajlik, ennélfogva bátorkodom a következő javaslatot beterjeszteni: A némely törvényhatóság területének szabályozásáról szóló törvényjavaslat 1. §-ának 11. pontjához: a c) pont helyett tétessék: c) Zaránd megye brádi járásának a Kárpátok kiágazása által vízválasztót képező Gyalumare hegyen tul, vagyis a régi erdő felé fekvő községei. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa Mara Lörincz m ódositványát,) Hegyessy Márton: Azért szólalok fel e pontnál, hogy hallgatásom által ne láthassam praejudicálni annak, a mit egy későbbi pontnál mondandó leszek. Egész terjedelmében pártolom Mara Lörincz t. képviselő ur indítványát. Zarándmegyót Hunyadmegyéhez nem akarom csatoltatni különösen azért: mert azt a területi viszonyok egyátalában nem indokolják. Nem akafQxn ezzel azt mondani, mint ha szerintein Zarándmegye önálló törvényhatóságnak meghagyandó volna. Mind területének kicsinysége, mind népességének csekélysége képtelenné teszi Zarándmegyót önálló törvényhatósági jogok gyakorlására. Zarándmegyót én is megszüntetendőnek tekintem. Nem nemzetiségi indokból, melyet, azt hiszem, a belügyminister ur sem követett e törvényjavaslat készítésénél. Én a nemzetiségi indokoktól egészen távol vagyok, annál inkább: mert hazám jövőjét csak is akkor látom biztosítva, ha a nemzetiségekkel a paciíicatiót létesítjük. Mondom a nemzetiségi kérdéstől távol egyedül a józan közigazgatásnak hódolva, Zarándmegyót azon csekély részektől eltekintve, melyek Mara Lörincz képviselőtársam indítványában foglaltatnak: önálló törvényhatósággá akarom átalakítani. Ily értelemben pártolom most Mara Lörincz képviselőtársain indítványát. Könczey Károly: Csatlakozom Mara képviselő ur indítványához. Borlea Zsigmond: Mint méltóztatnak látni, egyik megyének sem kell Zárándmegye. Igaz, hogy minden képviselő ur más indokot hozott fel ; de tudjuk e megye repraesentatiojából, hogy ők egészen más indokot hoztak fel. Miért csináljunk kellemetlenséget és igazságtalanságot annyi megyének, mikor mindannyit ki lehet elégiteni. Hunyadmegye azt mondja, hogy neki nem kell. Aradmegye is azt mondja, hogy neki sem kell és ha — mint a képviselő ur monda — Biharnak sem kell, tehát az is azt fogja mondani, hogy neki sem kell. (Derültség.) Zarándmegye közönsége kimutatta föliratában, hogy képes magát föntartani. Én tehát a nélkül, hogy bővebben indokolnám : beadom indítványomat és kérem a képviselőházat, fogadja el, mert mint mondám, — az valamennyi megyét kielégíti. Wáchter Frigyes jegyző: (olvas.) Az I, fejezet, első szakasza 10. pontjának c) betűje alatt foglalt következő szavak: „Zarándmegye, kőrösbányai és brádi járásai és n.-halmágyi járásának némely községei", ugy az utolsó bekezdés „Zarándmegyének fenmaradó része Aradmegyéhez csatoltatik" hagyassanak ki. Gr. Péchy Manó: Ki a helyzetet ismeri: meg kell, hogy győződjék arról, hogy Zarándmegye ugy, a mint fenáll, a maga egész integritásában tovább fen nem tartható, t. ház! azért, mert nem életképes és sem politikai, sem közigazgatási tekintetből annak fentartása sem czélirányos és nem tanácsos, Zarándmegye fölosztása tehát ki nem kerülhető; kérdés csak az, hogy hova, melyik törvényhatósághoz kebeleztessók be. Ennek csak két módja van: vagy el kell fogadnunk a közigazgatási bizottság juvaslatát, — vagy pedig Zarándmegye egészben, ugy a mint van, csatot-