Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.

Ülésnapok - 1875-147

147. országos ülés jiinins 7. 1876. 127 íassék vagy Hunyad, vagy Áradniegyéhez; de én azt hiszem, hogy Zarándmegyének egészben egyik vagy másik megyéhez való csatolása nem volna •előnyös sem az egyik, sem a másik megyére nézve; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy sem Hunyad sem Aradmegye Zarándmegyót megemészteni nem volna képes, és nincs más mód, mint a közigazgatási bizottság javaslatát elfogadni. Zarándmegye ugyanis három járásból áll: a kőrösbányai, a brádi ós a halmágyi járásból. A közigazgatási bizottság javaslatba hozta, hogy a halmágyi járás némely községeinek kivételével csatoltassók Aradhoz és ez annál inkább indokolva van: mert a halmágyi járásbíróság már kölönben is áttétetett Aradmegyébe; a másik két járást, a kőrösbányait és brádit beolvasztani javasolja a közigazgatási bizottság Hunyadmegyébe azért is, mert a kőrösbányai járásbíróság ugy is Hunyadmegyébe, Dévára tétetett át; ezt tehát javasolja a czélirányosság. Én nem aggódom azon, hogy e csatlakozás által a különböző nemzetiségek egyensúlya megzavartassék: mert kérdést nem szenved, hogy Zaránd és Hunyad megyében az értelmiséget és a nagybirtokosságot a magyar elem representálja ; igaz. hogy viszont a románok számszerint túlsúlyban vannak. De mint a románok eddig respectáiták a nagybirtokot és értelmiséget, melyet a magyar elem képvisel; ugy más részről respectálja a magyar elem azt, hogy számszerint túlsúlyban vannak a románok; én tehát azt hiszem, hogy ez után sem fog a két nemzetiség egyensúlya megzavartatni. Ezen indokoknál fogva én a közigazgatási bizottság javaslatát elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Helyeslés) Makray Aladár: T. ház! (Zaj. Eláll l) Ha van a törvényjavaslatnak egy pontja, mely komoly megfontolást igényel, ugy bizonyára a mostani vitatkozás tárgyát képezi az. Én az átalános vita rendén fen tartott jogomnál fogva kötelességemnek tartom megyém érdekében felszólalni ós t. képviselőtársaim figyelmét arra felhívni. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom azt, hogy a föloszlattatni szándékolt megye oly számú, politikailag éretlen, kevéssé müveit idegen nemzetiségit elemeinek megyénkbe való mintegy összezsufolását helyes, jó politikának nem tartom. Tartok tőle, t. ház, hogy azon alkotmányos szellem, a mely Hunyadrnegyét eddig jellemezte: jövőre hátrányt szenvedne és idegen aspiratiok áramlatába fog sodortatni. Nem a románok elleni ellenszenv mondatja azt velem, t. ház ; mert ón magának a romlatlan népnek és helyesen gondolkozó intelligentiájának barátja vagyok és mint polgártársaimat becsülöm: hanem a múlt idők szomorú tapasztalata kényszerit arra, hogy ezt mondjam. Én, t. ház! ajánlom figyelmébe Mara Lörincz képviselőtársain módositványát, annyival inkább, mert gr, Péchy Manó képviselő ur beszéde engem a legkevésbé sem nyugtatott meg és arra csak azt válaszolhatom röviden, hogy — mint egy német iró mondja, — politikailag éretlen, értelmetlen elemekkel szemben az istenek is hiába küzdenek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azokra nézve, a mik más oldalról itt elmondattak, nem is szólok; mert gr. Péchy Manó képviselő ur tökéletesen kimerítette azt, a mi ez irányban elmondható. De egy eszme hozatott itt, ma szóba, jelesen az, hogy Zarándmegye magára hagyassék, és — ha jól fogtam fel, — Biharmegye némely részével kikerekittessók. Nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy ott engem Bihar vármegyének érdeke vezet, midőn azt mondom, hogy ne méltóztassanak elfogadni e javaslatot: mert Biharmegyének akár, — mint szó volt róla, — nemzetiségi viszonyait tekintsem, akár a domesticáva! szemben anyagi viszonyait: ina Biharmegyének csak örülnie lehetne, ha azon részeket, a melyeket a képviselő ur felemiitett: ezen szempontokból elveszítené, De ón kérem, ne méltóztassanak azt elfogadni, mivel épen azért, inert már együtt lévő szegényebb- vidékhez ismét, — az egy Belényes városát kivéve, •— szegény vidékeket csatolnánk: nem tennénk egyebet, minthogy tehetetlen, megélni per absolute nem tudó hatóságot létesítenénk. Én ezzel szemben kérem a t. házat, méltóztassanak a bizottság javaslatát elfogadni, (Helyeslés.) Pogány Károly: T. ház! (Eláll,) A vitának jelen kimerült állapotában igen rövid leszek. Ugyanis mindkét részről elmondottak a törvényjavaslatnak tárgyalás alatt lévő pontja mellett ós ellen felhozható érvek; azonban egy érvet tökéletesen kielégítőnek nem találok, a mely itt felhozatott és ez a közigazgatási szempontra vonatkozik. T. i. az 1. §. 11. pontja, c) alpontja alatt az foglaltatik: „Zarándmegye kőrösbányai ós brádi járásai és nagy-hálmágyi járásának némely községei. " Már ón közigazgatási szempontból sokkal jobbnak tartom azt, hogy praeoise meghatároztassanak a járások ugy, a mint azok csakugyan Hunyadmegyéhez csatolandók, részben pedig Aradmegyéhez. Ennélfogva bátorkodom egy niódositványt beadni, mely szerint ezen pontnak utolsó része t. i. az, „ós a halmágyi járásnak némely községei

8 hagyassék ki. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a ™ódositványt.) Mocsáry Lajos: T. ház! Legyen szabad egy megjegyzést tennem arra, a mit gr. Péchy Manó