Képviselőházi napló, 1875. VII. kötet • 1876. május 30–junius 20.
Ülésnapok - 1875-147
147. országos Illés június 7. 1876. 123 A mi az elsőt illeti, hogy Zaránd megye némely községei Alsó-Fehérmegyéhez csatoltassanak; erre vonatkozólag azon helyzetben vagyok, hogy Borlea képviselő úrral értek tökéletesen egyet, mert csakugyan az odacsatoltatást nem tartanám sem a fekvés, sem a számba vehető minden egyéb viszonyok szempontjából a közigazgatás érdekében eszközölhetőnek. Ezt tehát már ennélfogva el nem fogadhatom. A mi a másikat, Borlea képviselő ur módositványat illeti: azt még kevésbé fogadhatom el. Az lehetne talán nagyon helyes: ha arról volna a szó, hogy hogyan lehet Zaránd megyét a legjobban kikerekítem. De itt nem arról van a szó; hanem arról, hogy hogyan lehet az országnak azon egész részét, melyben Zaránd megye is fekszik, czélszerüen, közigazgatási szempontból beosztani. És mivel erről van szó: az ő indítványát, a mely nem ezen szempontból, hanem specialiter Zarándmegye jó kikerekitése szempontjából indul ki, el nem fogadhatom. Nem fogadhatom el e szerint a területet illetőleg sem az egyik sem a másik módositványt és kérem a tisztelt házat, hogy a tizedik pontot ugy, a mint van, megtartani méltóztassék. (Helyeslés.) A harmadik módositvány nem érinti a területet, az csak a székhely kérdésével foglalkozik, Erre nézve szintén bátor vagyok mindjárt előre kérni a tisztelt házat, hogy méltóztassék, mint székhelyet Nagy-Enyedet megtartani. {Élénk helyeslés.) Az én t. barátom, a ki ez ellen fölszólalt, három indokból mondja a székhely kérdését megfontolandónak: területi, socialis és politikai szempontból. Ha t. barátom ki tudná azt mutatni, hogy ezen három szempontból előnyösebb Gyula-Fehérvár helyzete: akkor sajnálattal bár, de azt kellene mondanom: hiába, de Gyula-Fehérvárt kell székhelylyé tenni. De midőn azt, hogy e szempontokból előnyösebb volna Gyula-Fehérvár helyzete, még neki sem sikerült kimutatni: akkor nem látom semmi okát annak, hogy Nagy-Enyedről a székhely elvétessék. A területi s a politikai szempontokról nem is akarok szólani, bár lehetne ez irányban is Nagy-Enyed mellett szót emelni, mivel a területi helyesebb fekvés nem egyedül attól függ, menynyire fekszik valamely hely a megye határától; hanem függ attól is, hogy a megye lakossága melyik hely körül van jobban csoportosulva; valamint lehetne politikai szempontból is NagyEnyed mellett szólani. De ám legyen, hogy e két szempontból tökéletesen egyforma a két város. Socialis szempontból azonban ezt nem ismerhetném el; mert AlsóFehérmegye intelligentiájának socialis ép ugy, mint közművelődési központja határozottan és kétségen kivül Nagy-Enyed. Minthogy tehát — bármily engedékeny legyek — nem mehetek tovább, mint hogy a képviselő ur által kijelölt két szempontból egyformának ismerjem el a két város helyzetét, de a har* madikat illetőleg Nagy-Enyed határozottan előnyben van: sehogy se tartanám indokoltnak, hogy a székhely Nagy-Enyedről elvétessék. (Helyeslés.) B. Kemény István: T.ház! Gyulafehérvár érdemes képviselője, t. barátom Szilágyi Dezső ur, Alsó-Fehérmegye székhelyét Nagy-Enyedről, hol az a provisorium idejét kivéve, elejétől fogva elhelyezve volt, — most ; rövid utón át akarja tenni Gyula-Fehérvárra. Én t. ház a t. képviselő ur most felhozott érveire jóval ezelőtt, mintegy pár héttel, midőn habár kevés eredmónynyel — interpelláltam vala a törvényszék átvitele ügyében : azt hiszem meritorie megfeleltem. Tehát most a midőn a közigazgatási bizottság egyhangúlag Nagy-Enyedet jelölte ki székhelyül, s most, a midőn a ministerelnök ur is ilyetén értelemben nyilatkozott: fölöslegesnek tartom czáfolgatásokba bocsátkozni, és újra elmondani azokat, miket akkoron mondottam vala, bár ha azt hiszem, hogy most több szerencsével tenném, mint akkor. Legyen azonban szabad csak egy tárgyilagos igen rövid megjegyzést tennem. {Halljuh.) Igaz, hogy Gyula-Fehérvár csakugyan Fehérvármegyében van, — ezt nem hozom kétségbe ; de hogy a szélén van: azt merem állítani. Hogy Enyed viszont nincs a közepén, az is bizonyos, de mégis inkább ott van, mint a másik ; a fekvés, a távolság azonban előttem a kevósbbé nyomatékos érv. Én 42 éve, hogy a politikával bajlódom s előttem legfőbb szempont mindig a nemzetiség volt. Hiszem, hogy eljő az idő, midőn nem ez lesz a legfőbb szempont. De míglen ezen idő el nem érkezett: előttem ez a legfőbb. Gyulafehérvár csakugyan Alsó-Fehérmegyében feküdvén, vannak körülötte több kisebb birtokosok is, habár kevesebben, mint Enyed körül és pedig azért kevesebb számban, mivel Gyulafehérvár körül feküsznek az állam ós püspökség nagy uradalmai, és ha már ezen kisbirtokosoktól azt kérdeznék, melyik legyen a székhely Enyed vagy Fehérvár? 9i i 0-ed része azt felelné, „kétségtelen, hogy közelebb van hozzám Fehérvár, mint Enyed; de az alkotmány jövője, a nemzetiség érdeke mégis közelebb állván keblemhez: íme határozottan Fehérvár ellen szavazok." Sőt tovább megyek s azt állítom, hogy ha a t. képviselő ur„ kivel több éven keresztül vala szerencsém egy sorompóban küzdeni, s kivel a magán-társadal onu 16*
