Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116

5(5 116. országos ülés élvezetében van és birja azon nemzeti jogokat, vagyonának kezelése és autonómia szempontjából, a melyeket a szászok Erdélyben birtak és ezután is birni fognak? Kár volt csak a szavakat; de nem idézni egyszersmind a porosz kormánynak tetteit is. Utolsó ós egyszerű megjegyzésem még az, (Halljuk \) hogy ezen megtámadások mint kezdetben is mondám, nem vehetők komolyan; az a hatóság, az a consortium, a mely ezen szavakat hallatja: nem a szász nemzet; ez azon bureauoratia, a mely megkövült a közép századokban, a mely városaiban magát éppen ugy körülveszi azon falakkal, a melyek akkor jók voltak, de most semmi értékkel semmi becsesei nem birnak ; ós különösen figyelműkbe ajánlom ezen uraknak hogy van egy igen érdekes emlék itt a nemzeti múzeumban is, mely tájékozásul szolgál azon bureaueraíiára nézve, melyről itt szó van. Ez egy tallér, a mely Szebenben veretett 1540-ben és igen jellemzően útba igazítja az embert azon tekintetben : minő szerepet visz századokon keresztül azon bureaueraíia, melyről most szólok. (Halljuk \) Ezen tallér hátán a szebeni biró neve van .,Cristophorus Sehmidt" tehát azon család, mely az első szerepet kezeiből máig sem bocsátotta ki; a másik oldalon pedig még János király idejében Ferdinandus prinrus. (F. J.) Kérem elvonni legalább azon következtetést, hogy az egy oly megcsontosult nepotismus, mely minden szabadságot kizár és a kik ezt védni szegődtek: hasonlitnak azokhoz, kiket Cervantes leirt s én remélem is, hogy ez ócska fegyverü vitézek meg is kapják a jövőben Oervantesüket. Mindezek után azon reményben, hogy a közszabadság javára ezen törvényjavaslat rést fog törni azon megcsontosodott bureaucratián, elfogadom a törvényjavaslatot. (Élénk htlyeslés a középen.) Elnök: Trauschenfels Emil képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Trauschenfels Emil: A t. elnök úrtól szabadságot kérek egy hozzám személyesen intézett érdemleges kérdésre a legrövidebben felelni. (Nem lehet! Hosszan tartó zaj) A tárgy érdemét elferdítve látom azon előadás egyik része által, melyben itten kérdést is intézett hozzám a t. képviselő ur, és mivel az érdemleges tárgy elferditését, az áltatám tagnap mondott és szinte is főfontossággal biró mondatnak elferditósét látom benne: engedje jneg a t. elnök ur, hogy nagyon röviden .válaszoljak. Elnök : Én a házszabályait ugy értem, hogy ha személyében támadtatott meg a képviselő ur: nyilatkozhatik; nyilatkozhatik akkor is: ha szavai elferdítettek. Ha ezen értelemben akar nyilatkozni a képviselő ur, nincs szólásom ellene. De hogy érdemlegesen felhozott argumentumok érdemleges megezáfolásába bocsátkozzék: azt a házszabályokban megengedve nem látom. Méltóztassék tehát mfirczius 2i 1876. magát azon korlátok közt tartani, hogy félreértett szavait megmagyarázza. (Halljuk!) Trauschenfels Emil: A t. képviselő ur a 3 emeletes autonómia neve alatt méltóztatott jellemezni azt, amit én tegnap bővebb előadásban a királyföldi közigazgatásról és az önkormányzati szervezetről mondtam és ezt, a mennyiben én értettem : nevetséges színben, tehát elferdítve méltóztatott előadni. (Ellenmondás.) Engedelmet kérek csak pár szóval kívánom azon benyomást helyreigazítani. A t. képviselő ur, agy mint az egész t. ház, igen jól tudja, hogy a szász vagy a királyföldi autonómia, mint autonomikus szervezet functionálni nem volt képes azon idő óta, hogy a magas magyar kormány kezelése alatt áll. Ha functionálni képes lett volna; ha a magyar kormány engedte volna functionálni: ily kérdést sem a t. képviselő ur sem más nem intézett volna hozzám! (Zaj!) A czáfolás még most jön. (Derültség.) Functionál egy más ugyan ezen szervezetre és ezen mintára készített autonomikus szervezet, t. i. az az 1850-es években létrejött erdélyi lutheránus egyház autonómia szervezet. Ez ugyanarra a mintára van készítve. Ez functionál s ezt fogja ismerni a cűltusminister ur. Ez is három emeletes, e három emeletes. . , . (Nagy Zaj, ellentmondások.) Elnök: Méltóztassék a t. képviselő ur respeetálni a háznak érthetőleg kifejezett hangulatát, mely csakugyan azt tartja, hogy a képviselő ur nem saját félreértett szavait magyarázza, hanem érdemleges érvelésbe bocsátkozik. (Helyeslés.) Gurbán Constantin: Tisztelt ház! A szőnyegen levő tárgyhoz hozzá szólani, engem nemcsak az ügy fontossága, hanem a vita alatti sajátságos jelenségek is késztetnek, ezek mindkettejét egybe akarnám olvasztani előadásom alatt. — Látom ugyanis az erőt és hatalmat látszólagos igazságosság fegyverével ós nagy környezetöknek átalános tetszése közt mint érezteti uralmát egy időközben magát köröskörül kiváltságokkal sánczolt kis erődítmény fölött; hallom a jajveszéklést, mit az erődítmény lakói tesznek, érezvén súlyát az erőnek, mely reájok mindinkább nehezedik a nélkül, hogy akadna valaki, ki hozzájok eme — mint ők maguk tudatják — végső vonaglásukban mentő szerekkel sietnének. Valóban sajátságos egy jelenet ez t. ház s a rószrehajlatlan ember nehezen határozhatja el: vajon örvendjen-e a jelzett igazságosság fegyverének biztos győzelmén? vagy a gyengébb ós különben nem bűnös félnek eddig bírt és jövőben megtartani remélt — mint mondják — az életkérdéssel határos kiváltságoknak elenyésztén szánakozzék ? Az igazságosság eme biztos győzelmén örvendeni, több szónokot volt alkalmunk látni e t. házban; ón részvételt akarván tanúsítani a legyö-