Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-116

116. országos Ülés iiuirc/.ius 24-. 1S7G. 53 ezen kérdést a mostani törvényhozás törvényes alakba öntve végre kívánja hajtani? Önök azt mondják, hogy félnek a meg­semmisüléstől.,. Már bocsánatot kérek, én kedve­zőbben Ítélem meg az önök életrevalóságát, szívó­sabbnak tartom életüket, hogy sem azt 'egyetlen egy törvény megsemmisíteni képes, volna. Ne féljenek önök. Egy kis bátorító példával szolgálok. Mi szé­kelyek ott Erdélyben — mondhatom — öregebbek vagyunk, mint a történelem; mert még az sem tud egészen vissza emlékezni azon időpontra s világosan megjelölni azt, midőn mi oda betele­pedtünk. Nekünk is voltak kiváltságaink, nemcsak mint nemzetnek, hanem egyeseknek is és olyan kivált­ságaink, milyenekkel a magyar földön még egyet­len nemzetiség és egyetlen személy sem bírt. Ki­váltságaink miatt ellenségünk is voltak, talán még az önök részéről is; de mi kiváltságaink lobo­góját ellenségeink ellen fennen hordoztuk és ki­váltságainkat megvédtük. De jött egyszer egy ellenség, nem nagy ro­bajjal, csöndesen, minden zaj nélkül és mi észre véve a közeledést — ne hogy az rontson meg — eszélyesen védtük magunkat — ez az ellenség, mely kiváltságaink lerombombolására jött: a kor szeííeme volt. (Elénk tetszés.) Mi, a mi életfánkat a kiváltságok cserepéből átültettük egy dúsabb talajba: a polgári jog talajába. (Tetszés.) Ott, az igaz, mint nemzet megszűntünk élni; de megma­radt a gyökér, melyen táplálkozhatunk és a dus talaj fenn fog bennünket tartani; (Tetszés.) mert hogyha csak öngyilkosok nem leszünk: ezen talaj­ban meg fogunk élni, a míg Magyarország fenn­áll. (Élénk tetszés.) Itt van uraim a biztosító példa, kövessék önök azt. (Helyeslés.) Önök mái­igazán ifjabbak a történelemben, mert azt már positive meg lehet határozni, hogy mikor fogadta Magyarország^ önöket mint vendégeket házába. (Derültség.) Önöknek voltak s máig is vannak kiváltságaik. Ellenségöknek tartják a törvényhozást e kiváltságokkal szemben"? Nem ez az ellenség; hanem a korszellem. (Helyeslés.) Önök a culturá­jokra hivatkoznak ! A culturának kell hogy fel­ismerje a korszellem erejét. Hajoljanak meg előtte, ültessék a polgárjog talajába kiváltságos életöket és ha ott mélyen gyökereztetik: győződjenek meg arról, hogy együtt, egymás mellett bizonyosan nem fognak elveszni, hanem élni fognak. Én még egy tanácsot adnék: fordítsák ezen helyi speciális érdeküket az egész haza közérde­kének mezejére. Ez lesz azon védfal, melyben a haza egy polgárának élete sem lesz veszélyeztetve. A t. képviselő urak közül Bausznern Guidó a legnagyobb támadást intézte a törvényhozás ellen. Nem mondom azt, hogy támadásának ereje az érvekben állott volna: hanem ugy látszik, a történelemből megismerte a magyar nemzet egy oldalát, melyen annyiszor be lehetett őt venni. Hivatkozott a magyarnak adott szavára, a becsületszónak beváltására. Igaza van: a magyar nemzet csak egyetlenegyszer nem váltotta be sza­vát, ezt a kényszerűség okozta s talán épen az önök iránti loyalitás is; de azt csak magunk vet­hetjük hibául. Önök épen bátran hivatkozhatnak jövőre is a magyar nemzetnek adott szavára ; mert ezután is be fogja azt váltani. De ne kívánják azt, hogy csupán nemzeti, hiu büszkeségből, annyi csalódás után ne használjuk egyetlen fegyverün­ket: jogunkat. Ne kívánják tőlünk, hogy az önök érdekeért, csupán nemzeti büszkeségből, megta­gadjuk a csak most nem rég vérrel pecsételt vív­mányunkat, a jogegyenlőséget. (Helyeslés.) A magyar nemzetnek van még becsülete, adott szaván és loyalitásán kivül egy kincs, a melyet tiszteletben tart és ez az igazságszeretet; és bár hivatkozás történt, hogy Mátyás király halála után nincs igazság: mi érezzük magunkban, hogy meg­halt ugyan Mátyás, de a magyar nemzetnek igaz­sága él mi bennünk. És t. ház! ha mi most ezen törvényjavaslatot el nem fogadnók: meggyőződésem szerint meg­szegnők a mi adott szavunkat, beszennyeznők be­csületünkéi; mert nem szolgáltatnánk igazságot azoknak, a kik a Királyföldön önökkel együtt, egy területen laknak. (Ugy van!) Ne kívánják azt mi tőlünk, hogy épen az önök érdeke oltár/m áldoz­zuk fel azokat, kiket önökkel egyszerre öleltünk fel testvórekül. (Helyeslés). Ne kívánják mi tőlünk azt, hogy mi az önök kívánságára ne szolgáltassunk tényben igazságot azon adott szavunknak, hogy a jogegyenlőséget élveznie kell minden egyes Magyarországon lakó polgárnak. (Helyeslés). Bausznern képviselő ur beszédében azt mondja, hogy az erdélyi lakosok közt a cultura fénypont­ját a szászok teszik. Én ugy hiszem, hogy a cul­turának közvetlen kisérője az udvariasság-. E fel­tevésemben megvallom, a t. képviselő nyilatkozata megingatott; (Derültség.) de ebből a szász mű­veltségre legkisebb következést sem akarok vonni. Elismerem a szászok műveltségi fokát, mert ismerem azt a kútfőt és azt az erőt, azt a ren­delkezési alapot, melylyel a szászok az ő müvelt­ségök előmozdítására rendelkeznek. Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy bizonyosan az erdélyi más ajkú népek, hogy ha hasonló rendelkezési alappal bírtak volna: nem volnának kénytelenek a szász műveltség előtt meghajolni s azt teszem még hozzá, hogy mind a mellett is, hogy oly rendel­kezési alap birtokában vannak, a náluk tapasztalt culturalis előhaladás, melylyel oly fennen dicse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom