Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-115
40 1Í5. országos tilés miüoxius 23. 1876. sége mily jót kíván nektek, azért menjetek ti már haza nyugton: mert — minden a réginél fog maradni. Ez volt az a kis beszély, melyet én a megyei reformra nézve is véleményem jelzéséül felhozni kívántam; hozzá teszem még: hogy valóban, nekem arról a reformról, a mely most a királyföldre is kiterjesztendő lenne s vele együtt a megyei szervezet is ezen törvényjavaslat szerint, az a véleményem: hogy vagy a régi fog maradni, tudniillik az, amit e teremben ázsiai közigazgatásnak szoktak jelezni, amit pedig mi németül Komitats-Wirtschaft-nak szoktunk nevezni. Vagy valószínűleg még nagyobb zavar fog támadni. De én nemcsak a királyföldi lakósok szempontjából, hanem — elfogadván készséggel a Kemény Gábor t. képviselő ur által pointirozott „józan országlási elvet" — az állam szempontjából is, fejtegetni akarom azon institutió fenntartásának szükségét, a melyet önök oly károsnak szeretnek magyarázni. Legyen szabad utalni azon rövid de jelentékeny debattera, a mely a, közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával az 1. §-nál Zsedényi Ede érdemes képviselő ur által megkezdve, Schwarz Gyula t. képviselő ur által folytattatott. Ezen két tisztelt képviselő ur ez alkalommal a városi és polgári elem becsét a háznak nmeimébe ajánlotta és óhajtották, hogy arra ki ne terjesztessék a közigazgatási bizottság. Zsedényi Ede igen t. képviselő ur ezt történelmi, tudniillik jogbiztositékok szempontjából támogatta volt indítványát, a mit én természetesen nem ellenzék ; Schwarz t képviselő ur pedig inkább gyakorlati álláspontot foglalván, a városi polgári elemet állította oda, mint a modern állani valóságos oszlopait. Én jelenleg a Schvarz t. képviselő ur szempontjából fogok egy pár szót még hozzátenni. Emlékeztetem tehát a t. házat egy szóra, a mit velünk szemben oly g t yakran használnak, tudniillik, hogy államot az államban akarunk képezni. Igenis elfogadom, hogy államot az államban akarunk képezni; de ugy mint minden egészséges, szabad községnek államot az államban kell képezni, tudniillik azon határvonalig, a melyben őt semmi más hatalom soha pótolni nem fogja, önálló tevékenységét a saját maga községi conrpetentiájában. Én bátor voltam kimutatni, miszerint a királyföld és alkotmányszervezete nem egyéb, nincs egyébre alapítva: mint a községi autonómia biztosítására ; tehát a királyföld különállásának föntartása is csak ezen egészséges elvnek fog szolgálni. Legyen szabad ezen összeköttetésben azon, az államférfiak körében ismeretes névre Heinrich Friedrich Kari Freiherr von Stein-ra utalni és felolvasni azon programmszerü levelének egy részét, melyet 1807-ben, vagyis egy évvel a Stadteordnung neve alatt ismeretes nagyszabású alkotása előtt irt volt. Ezt is magyarra fordítottam, igy szól: „Az államhatóságoknak a magán és községi ügyekbe tolakodó beavatkozásainak véget kell vetni, azoknak helyét pótolandja az egészséges polgári elemnek tevékenysége, mely nem él formaságok és papiros alakjában, hanem erőteljesen cselekszik : mert viszonyai a valóságos élet követelményeire utalják és az emberi ügyek bonyodalmai iránti részvétre kényszeritik. . .*. Midőn egy nemzet az érzékiség vagy testiség színvonalán felül emelkedett, midőn az ismeretek nevezetesb mennyiségét magának megszerezte, midőn a szabad gondolkozás szerény fokának élvezetében van : akkor figyelmét legelőbb saját községi ügyeire irányozza. Es ha ezek iránti részvétének tér engedtetik : a hazaszeretet és közszellem irányában a legjótókonyabb jelenségek mutatkoznak. E részvétnek megtagadása pedig előidézi a kedvtelenséget és boszuságot, mely vagy különböző káros modorban jut Ifitörésre, vagy erőszakos s a szellemet lealázó intézkedéseket tesz szükségessé". A királyföldi autonómiát, mint községi autonómiát biztosító, mint a polgári elem szabad müködhetésót biztosító institutiót feltárván a t. ház előtt: jól esett nekem ez auctoritás szavaira is hivatkozhatni. De egy más oknál fogva is bír állami szempontból roppant fontossággal a királyföld autonómiájának fentartása. Mert egy nevezetes társadalmi factornak fen tartását biztosítja. Tisza Kálmán ministerelnök ur ugyanazt mondja a tegnapi beszéde végén : „de aztán ne essék nehezen nekik, hogy az ország azon kis zugában élvezett azon speciális hatalom, mely kezükben volt, de mely csakugyan ellenkezik a joggal stb. :kezökből kivétessék." Hogy nem ellenkezik a joggal, azt kimutatták mások. Hogy nem. ellenkezik az ország érdekével: azt igyekeztem ón már eddig is kimutatni. Hanem, midőn ezen az ország egyik zugában létező speciális hatalommal biró társadalmi elemet oly megvetéssel emiitette a mmister ur: legyen szabad hivatkoznom, még egy ismert józan országlási elvre. Különösen angol államférfiak, kiket e ház oly tiszteletben szokott tartani, hangsulyoztatják ismételten azt, hogy a parlamentalismus csak oly országokban lehetséges, a hol a különböző vidékekben elterjedve vannak oly társadalmi factorok, melyekben bizni lehet, melyek mint a parlament tekintetének és intézkedésének közvetítői ós támaszai szerepelni hivatvák. T. ház, az előbb szász nemzetnek nevezett corporatió — nem bánom, most akármi néven fogják nevezni, — minden azon autonóm institutió