Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-115

115. országos ülés királyfökl. Honnan van tehát" most azon panasz, hogy el fog pusztulni a nemzet? Hiszen annak néni létezését kimondotta már a törvény; ugy hogy ez most hiába való aspiratió. Mert bármily szívesen látom a Királyföld minden egyes tagját, legyen az szász vagy román : ép oly határozottan repudeálöm, hogy annak lakói mint különálló tömegek politikai jogokban részesittessenek. (Élénk helyedét.) Én nem esadálkozom aaon másik jelenségen sem, hogy a királyföldnek a szélső jobbon ülő képviselőinek legnagyobb része bele sem ment a törvény tüzetes megvizsgálásba, hanem megmaradtak a mellett: mi mint politikai nemzet, mint összes közigazgatási hatósággal biró rész csak akkor fogadhatják el a törvényt, csak akkor tartják oly utón keletkezettnek, mint a mely elfogadható és megszivelhető: ha őket kihallgatják és podig csak igy és csak azon esetben, ha velők szerződnek. Ezt, mondom, nem bámulom, minthogy annyira elfogta íigyeímöket az ábránd, hogy velük egészen külön -erdélyi szempontból, két-három századdal ez előtti szempontból kellene alkudni, hogy természetesnek tartom, hogy magára a törvény becsére nézve nem hallottam megjegyzést, kivévén Gébbel képviselő urnák mai beszédét. Eószemről, a mi a törvényjavaslat azon részét illeti, mely a közigazgatási viszony megállapitására vonatkozik: szükségesnek tartom azért, mert Erdélyben még eddigelé a Királyföld egyátalában rendezve nincs. E rendezetlenség törvényben gyökerezik, az 18b8-iki törvényben, mintán ez akkor mint később eligazítandó tartatott fenn. Intézkedni kell tehát felőle ugy, hogy a legközelebb bekövetkezendő területi kiigazítás alkalmával lehessen Erdélyben egy czólirányos politikai beosztást alkalmazni. Minthogy azt gondolom, hogy kár volna, hibás dolog lenne egy extra-wnrstot csinálni az ország bármelyik részére nézve azért, hogy az külön rendeztessék, azért, hogy egyszersmind azt mondhassák, hogy íme a királyföld rendezendő és ennélfogva azon kikerekités, mely specialiter őket illeti,* behozandó, a többiről pedig később fogunk gondoskodni; e helyett sokkai czélirányosabb az elvnek megállapítása, melyre fektetve magát a rendezést is egyúttal, de nem különösen Erdélyre és nem külön a királyföldre, hanem egy nagyobb szempontból, az ország összes érdeke szempontjából lehet megoldani. Azért nincs egyéb a törvényjavaslat első és második szakaszában, mint az elvnek megállapítása, hogy a Királyföldnek különálló viszonyai megszüntettetvén: ugyanazon törvények fognak behozatni közigazgatásra nézve ott is, mint a melyek az ország többi részeivel érvényben birnak. A törvénynek többi részei foglalkoznak a szász egyetem rendezésével, valamint az egyetemnek és a 7 biró vagyonának rendezésével. márezius 23. 1876. 35 T. képviselőtársam Fabriczius Károly kiemelte, hogy igeu nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy a tulajdonjog sérthetlensége a . leghatározottabban előtérbe van állítva magában a törvényben. Azt hiszem, ezen ezé! benne van és azt hiszem, hogy helyesen; mert a tulajdon jogot megsérteni semmi körülmények közt helyes nem lehet; de ez - még nem teszi azt, hogy a szász egyetemnek oly nemű jogok adassanak, melyek régen léteztek és ha léteztek a 17-ik században: a 19. században bizonyára érvényen kivül levők és törvényen alapuló joggal nem birnak. {Helyeslés). T. ház! Erdélynek régi alakulása olyan, mint minden középkori alakulás legnagyobb része volt: bizonyos sivár önállósági törekvés, bizonyos erély, mely nem egyszer vezetett Erdélyben, de egyébiránt Magyarországon és más helyen is igazságtalanságra és erőszakoskodásra. Ez -jellemzi a középkori alakulásokat, bizonyos oly alakulást, mely szükkeblüségból alig emelkedik fölül a saját közvetlen érdekeinek mérlegelésén és alig megy oda, hogy az összes hazának érdekeit tudja ^becsülni, mely körül akarja magát privilégiumokkal sánczolni és abban képzeli minden boldogságát: ha saját czéhe, saját városának, saját bányaüzíeíének ós saját kis territóriumának ügye előbbre halad. Most e helyett jelenleg az összes állam érdekeit tekintetbe véve, lehetőleg homogeneitásra törekedve és a közös érdekeknek felállítására ós elérésére az összes jólétet szem előtt tartva fogjuk megoldani a kérdést. E törvényjavaslat egy sok százados fejlődésnek utolsó zárköve és egyszersmind jelöli az utat, melyen a legközelebbi uj fejlődés fog történni ; ez a czivilisátió, a fejlődés, a haladás útja. Azért üdvözlöm és elfogadom a törvényjavaslatot. (Elénk általános helyeslés). Elnök: Bausznern Guido képviselő ur személyes kérdésben kíván szót emelni. Bausznern Gnido: Előttem szólott t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy tegnapi beszédemből három szót kihagytam. Én ez állítást nem fogadhatom el. Azon állítás ellenében, hogy az tollhiba következtében történt volna: én azt állítom, hogy az csak gyorsírói tollhiba következtében történt. Tegnapi beszédem német fordítását a „Pester Lloyd"-üak átadván, az szíves volt beszédemet egész terjedelemben közölni és habár az illető idézet nem szószerint áll benne: mégis nagyon örvendek, önigazolásom érdekéből annak. Ezen három fontos szó a következő: Darauf beschloss der Landtag der in Angelegenheit der Union ernannten Landescommission die -Weisung • zu ertheilen, letztere habé innerhalb der Grenzen der Gerechtigkeit, Biliigkeit und einer vernünftigen Politik mit allém Eifer dahin zu wirken stb., ezt megjegyezni erkölcsi kötelességemnek tartottam.