Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

398 141- országos'ülés május 29. 1876. Azon képviselő urnák, a ki azt mondja, hogy nem tekintettem az országot tabula rasának: töké­letes igazsága van ; csakhogy én legalább ezt hi­bának nem tartom ; mert tabula rasára épiteni a forradalom dolga; az alkotmányos fejlődésnek pe­dig az addigi történelmi fejlemények alapjára kell épitni és^esak azt javitni, a minek javításra, eor­rectióra okvetetlenül szüksége van. (Elénk hehjes­a középen.) De nincs igaza azon képviselő urnák, a ki azzal vádol, hogy tabula rasának tekintettem az országot, ámbár ha emlékem nem csal, ezen vád mellett azután ő maga ismét felhozza hibáz­tatásul, hogy némely kisebb törvényhatóságokat meghagytam érintetlenül. {Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ha nem ő tette, tette más ugyanazon oldalról. De hát hol van azon tabula rása ? Ő hi­vatkozott főleg Heves- és Pestmegyékre s a jász­kún kerületre, mert itt a minister azt tekintette, hogy tabula rása van; a hol tehát csinálhat és csinált is, a mit akar, mivel különben semmi in­doka annak, hogy ott valami történjék nincsen. Ha valaki nem ismeri el közigazgatási szem­pontból a területi folytonosság szükséges voltát: akkor mondhatja, hogy nincsen semmi indok; de ha a területi folytonosság szükséges voltát elis­meri : akkor azt, hogy a szóban levő területen szükséges volt intézkedni, megtagadnia nem lehet. De vajon hát igy javasolja-e a belügy minister itt is az intézkedést, hogy tabula rasának tekinti ezen vidéket ? Én nem gondolom, hogy a javaslat ezt mutatná ; mert mit tesz ezen javaslat ? Megakarja hagyni a szükséges, a terület helyes beosztása által igényelt változtatások mellett Heves megyét, tehát nem törli el. Az újonnan alakitandó megyé­nél össze akarja alakítani a régi Jászkunság két factorának együtt tartásával és még a históriai névnek is fentartásával, tehát nem csinál tabula rasát. A Jászkunság harmadik részét a Kis-Kun­ságot ós Pestmegyét ismét nem tekinti tabula ra­sának nem igy megy neki a rendezésnek, — és lehet, kik a radicalis gyógyszereket szeretik, ezért hibáztatni fogják, — nem megy neki a rendezés­nek ugy, hogy ezen területet, melynek nagysága nekem már ma is szememre vettetett, ugy a Kis­Kunságot, mint Pestmegyét ketté vágja; hanem azt mondja, mivel geographiai fekvésénél fogva lehe­tetlen, hogy akár az egyik, akár a másik külön megmeradhasson: azért képezzék együtt az egysé­gesen Pest-Kiskun törvényhatóságot. Hogy tehát itt tabula rasáról mennyire lehet szó, nem tudom ; hanem van igenis itt is szó a törté­nelmi fejleményeknek a lehetőség határai között teljes figyelembe vételéről. (Helyeslés a középen.) Azt mondják, hogy nem vezette a ministeriumpt semminemű elv ezen javaslat készitésésénél. Én már más alkalommal, más törvényjavaslattal szem­ben is beismertem s ezt beismerem mindig teljes készséggel, hogy a felfogástól függ: vajon hibám­nak tekintessék-e avagy nem? ha ogyátalában ak­kor, midőn a gyakorlat számára alkottatnak tör­vények, még pedig törvények alkottatnak oly tár­gyakban, melyeknél ez életből fejlődött élő viszo­nyokkal is van dolgunk, akkor egyetlen egy, bár helyes elvet kitűzni s azt minden consequentiájával keresztül vinni akarni nem tartom helyesnek ; és épen azért, mert ezt tartom ; épen azért javasla­tomban a területi igazítás mellett felhozható egy vagy más indok, vagy elv, mint egyedüli vezér­eszme kitűzve és a legutolsó consequentiáig ke­resztül vive nincs; hanem kiindultam, mint indo­kolásom is mondja, abból, hogy az élet további fejleményeire bízva az ország többi részeiben a netalán ínég szükséges területi javításokat, esz­közöltessék most az, a mi okvetetlenül szüséges, még pedig eszközöltessék ugy a közigazgatási igé­nyeknek, mint a történelmi fejleményeknek és az élő érdekeknek eombinatiója folytán, eleget téve a területi continuitásnak, eleget tehát az adminis­tratió első igényeinek; de kiméivé, a mennyire lehet, azon többi szempontokat is, melyek figye­lembe veendők valának. (j&lénk helyeslés a kö­zépev.) De arra hivatkoznak, hogy hiszen nem lesz egyformaság? hogy minő nagy különbség mutat­kozik a közigazgatás költségeinek perczentjeire nézve ? Erre legelőször megjegyzem azt, hogy tökéle­tesen egyforma percentuatiója a közigazgatási költségeknek, nemcsak Magyarországon nem, de sehol a világon nem volt és nem lesz soha. Én azt gondolom, hogy egyformásitás szempontjából csakugyan megelégedhetik mindenki azzal, még a ki legtöbbet kivan is: a mi Francziaországban el­éretett. Francziaországban magát az igazDadmi­nistratiót az állam vezeti; de igen jól méltóztatnak tudni, hogy az egyes departementeknek van joguk bizonyos czélokra adót kivetni. S Francziaország­ban is, az ezen iránybani egyformaság valóságos hazájában, azt lehet mondani, hogy majdnem min­den departementnek igy kivetett adója különbözik a másikétól. Az egyformaságot, ott, hol az egyes részeknek, valami életet, működési tért akarunk adni: per absolutum el nem érhetjük. A mi pedig itt a mutatkozó különbözetek nagyságát illeti, erre nézve azt vagyok bátor meg­jegyezni először is, hogy a mint a kimutatásokban meg is van jelölve, némely újra alakitandó tör­vényhatóságnál azon tétel, mely a mostani viszo­nyok szerint ki van mutatva: azért oly magas, mert nem lehetvén elkülöníteni az egyiknek vagy a másiknak központi kiadásait, mindkettőnek vagy több eddigi hatóságnak központi kiadásai benfog­laltatnak az összegben: holott azt tartom, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy teljes mértékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom