Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-141
141. országos ülés május 29. 1876. 399 szükség nem lesz ezen központi kiadásokra, ha az ily törvényhatóságok egyesítve lesznek; pedig a központi kiadások, ha az összes hatóságokból átlagot veszünk : az összes törvényhatósági kiadásoknak 47°j 0-tóliját teszik, némely törvényhatóságoknál pedig a 70 0 ; 0-ot is meghaladják. Egyfelől tehát az ily törvényhatóságoknál a közigazgatási költségek fedezésére szükséges százalék, a mint — mondom a kimutatásokból is kivehető, — nem lesz oly nagy, mint a minőnek látszik, másfelől pedig meg vagyok róla győződve, hogy egy nagy része a törvényhatóságoknak, melyeknél ma ily nagyobb százalék mutattatik ki, ha csakugyan arról lesz valamikor szó, hogy saját pénzerejüknek is igénybe vételével kelljen egy bizonyos fokon tul a közigazgatási költségeiket fedezni: azokban tetemes megtakarítást tehet. És miután fel is említtetett, épen Háromszék példája, én meg vagyok győződve, hogy Háromszék administratiójá" sokkal olcsóbbá is fog még tétethetni; meg vagyok pedig erről győződve azért, mert Háromszék épen egyike azon törvényhatóságoknak, melyekben a |tisztán központi kiadások az összes törvényhatósági kiadásoknak, 71%-át teszik, a mi oly arány, mely előre mutatja, hogy ott megtakarítások igenis eszközölhetők lesznek. {Helyeslés.) T. ház/ Szó volt különböző oldalokról a Királyföldről, beszéd volt arról, a mi ennek irányában történik; egy képviselő ur pedig azzal vádolta a törvényjavaslatot, hogy az a magyar érdekek feláldozása a szászok érdekeinek s erre példákat is volt szives felhozni; egy másik képviselő ur ellenben azt mondotta, hogy a szászokat megsérti ezen törvényjavaslat s méltán megsérti; mert a szászoknál az értelmiség nagyobb, mint a megyéknél és mégis ezen javaslat kiveszi a közigazgatást a szász értelmiség kezeiből, a mely azt eddig gyakorolta s a törvényhatósági, a választási rendszerbe viszi át a hivatalok osztását. A mi az elsőt illeti: bátor, leszek röviden rá is mutatni; de mindenesetre határozottan tagadom, hogy ezen törvényjavaslatnak -bármely pontjában a magyar állam érdeke legkissebbé is hátrányba volna helyezve. Fen van ez tartva mindenütt, — igaz, nem ugy. hogy ezért igazságtalan akarjon lenni, az országnak nem magyar ajkú polgárai iránt; — de hogy másoknak kedvezzen a magyarság feláldozásával: ezt — mondom — a tényekre hivatkozva, határozottan tagadom. {Helyeslés a középen.) Azt mondotta azon képviselő ur, a ki ezzel vádolt, hogy hiszen elég azt látni, hogy mindössze 160,000 szász lakik a Királyföldön ós ezek kedvéért négy szász törvényhatóság alkottatik; azt is mondta továbbá, hogy a szász föld bár hogyan feküdjék ben a magyar földben, — a mint ő monda — respectáltatott, abból nem volt szabad elvenni semmit; de, egész könnyűséggel lett a magyar föld a szászoknak feláldozva. Ez nem áll. Mert a hol például a helyzet olyan volt mint Kis-Küküllő megyében: a Királyföldnek inclavalt részei éppen ugy csatoltattak azon megyéhez, a melybe inclaválva voltak, mint bármely más megyének részei csatoltattak, ha inclaválva voltak, vagy a terület folytonossága ezt igényelte. De az mondatott még, hogy 160,000 szász van és kedvökért négy törvényhatóság alakittatik. Igen, de azon négy törvényhatóságban, melyben szászok is laknak, a melyben Szeben, Besztercze, Brassó és Nagy-Küküllő megyébe eső székek feküsznek: ezen törvényhatóságokban mondom az összes népesség száma nem 160.000, hanem 500,000, tehát nem a 160,000 szászért alakittatik azon négy törvényhatóság, sőt még nem is lehet ugy alakítani, hogy a szászoknak itt a többség biztosíttassák: mert 160,000-nek 500,000 közt mind a négy helyen többséget biztosítani, meglehet, hogy a képviselő ur büvészetileg tudna: de a tiszta józan ész szerint nem lehet. {Élénk derültség.)' Felhozta a képviselő ur, hogy Háromszéket megbontja a törvényjavaslat. Engedelmet kérek, ez is magával a factummal ellenkezik; mert Háromszékből ugyan egyetlen falucskát sem vesz el, sőt Alsó-Fehérmegyének egy pár részét csatolja hozzá. Vagy azt nevezi talán megszakításnak, hogy Háromszéket nem egyesíti Brassó vidékével? felhozza a képviselő ur. hogy ime a 20,000 magyar, a ki Brassó vidékén s a 8000 magyar, a ki Brassó városában lakik: áldozatul dobatik, feláldoztatik a szászoknak. Nem tudom, hogy képzeli t. képviselőtársain Brassó vidékének Háromszékkel való egyesítését. En ezt geografiailag nagyon lehetőnek tartom, hanem csak két modalitás mellett. Vagy ugy, hogy Brassó mint kir. város külön törvényhatóság legyen. Ez az egyik lehetőség; hanem akkor az eredmény az, hogy elvette a 28,000 magyarból a 20,000-et; az a 28,000 megtudna együtt állni, azt a 8000-et pedig istenhirével ott hagyja —• mint mondják — elpusztulni. A másik modalitás a következő : Brassó városát nem lehetne kényszeríteni, midőn semmi ok sincs rá, hogy ha ő nem akar: mint sz. kir. város külön törvényhatóság legyen; de akkor azután az igazság teljes ós egyenes megsértése nélkül nem lehetne az egyesült Brassó vidékének és Háromszéknek székhelye más, mint Brassó városa; {Igazi Ugy van\) mert arra kényszeríteni egy törvényhatóság nagy részét, hogy ne odajárjon, habár egy törvényhatóságban fekszik, a hol rendes emporiuma van; hanem tartozzék egyik tetemes része azon keresztül elmenni egy távolabb eső kisebb helyre: ez oly igazságtalanság