Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

111. országos ülés május 29. 187<í. 397 érdekéből, mint magasabb politikai nézpontokból immáron elodázhatlanná vált; tekintettel másrészről a jelen javaslat tüzetes áttanulmányozása folytán constatált azon sajnos körülményre, hogy ezen javaslat a szükséges adatokkal föl nem szerelten s részleteiben majdnem teljes indokolás nélkül terjesztetik a törvényhozás elé; hogy az az országnak aránylag sokkal kisebb részét öleli fel s arról, hogy az érintetlenül hagyott nagyobb részben is létező annomaliák mikor és mily elvek szerint fognak megszüntettetni, mereven hallgat; hogy a területegység messze kiható eszméje iránt annyira nem bir érzékkel az ezen javaslatot benyújtó belűgyminister ur, hogy az ő mint ministerelnök vezetése alatt levő kormány által alig egy hóval ezelőtt megszüntetett s más törvényszékekhez csatolt törvényszékek területére mostan mégis önálló megyét proponál s székhelyül tüz ki oly helyeket, honnan a törvényszékeket • cassálta oly helyek ellenében, hova épen most tette át a törvényszékeket, hogy ezen irányban a közigazgatási bizottság a helyett, hogy kijavította volna, még rosszabbá tette a javaslatot; hogy hasonlólag nem volt tekintettel a terület-nagyságra, mert mig javaslatba hoz 28 négyszög mértföldnyi vagy 83,000 lakossággál birómeg3?ót: addig javaslatba hoz olyat is, melynek a területe 213 négyszög mértföld s lakosainak száma 547,000 lenne, hogy az egész javaslat, a mennyiben a házi adó nagyságára maga az indokolás szerint sem volt kellő tekintettel, csupán a continuitás nagyon is harmadrendű szempontját vette alapul, a melyet azonban szinte nem vitt teljesen keresztül, hogy ezek szerint ezen javaslat csak provisoriumot alkot s nélkülözi az elvi egységet s az elvi szempontok magaslatát; de sőt némely helyen a köz javának hátrányára érezhetőleg egyes vidékek vagy egyének érdekeit kedvezményezi s hogy végül a mit a legnagyobb megdöbbenéssel kell hangsúlyoznunk, az eddigi törvényes gyakorlat ellenére s az alkotmányos és parlamentalis fogalmak teljes félredobásával, az ország majdnem legvitálisabb érdekeit érintő s az állam jövőjére a legelhatározóbban kiható ezen fontos kérdésben, még az utólagos hozzászólhatási jogot is elvonja a törvényhozástól s azt egyszerű géppé sülyeszti le; mindezeknél fogva alólirott tiszteletteljesen inditványozom: mondja ki a képviselőház, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a most közlött indokokból részletes tárgyalás alapjául sem fogadja el; hanem odautasitja a belügyministert, hogy az elől kifejtett indokok alapján készítsen a területi rendezésről az egész ország területére kiható ujabb javaslatot s azt kimerítő indokolással még az őszi ülésszak elején terjessze a képviselőház elé. Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani. {Halljuk! Halljukl) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Azok után, a mik már eddig is a t. ház kebelében törvényjavaslatomra, mondhatom törvényjavaslatom ellenében elmondattak, azt tartom joggal vehetem igénybe a t. ház figyelmét egy pár perezre, hogy az itt elmondottakra válaszoljak s azokkal szemben törvényjavaslatom indokait kitüntessem. (Halljukl Halljukl) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a vita folyamán egy nagy igazságot hallottam egy képviselő úrtól és az egyik elleninditványnak beadójától, midőn ugyanis ő azt mondta, hogy egy törvényjavaslat nem napiparancs. Bizony oly dolgot mondott ezzel, a minek igazságát senki sem fogja megtámadhatti, de a mit a hét éves iskolás-gyerektől kezdve mindenki tud ; (Derültség) mert a törvényjavaslatot szokás képviselőházakban és törvényhozás előtt tárgyalni, azt pedig, hogy napiparancsot tárgyaljon törvényhozó testület: még eddig nem hallotta és nem álmodta senki; (Derültség) de elismerem, hogy tökéletes igaza van. Ugyanazon t. képviselő ur szíves volt elmondani, hogy lehetne azt is hinni, hogy a belűgyminister a hajdumegyét csak azért proponálja, mert Debreczennek vármegyére van szüksége, hogy ő azonban a világért sem teszi fel ezt a beiügyministerről. Azt, hogy a képviselő ur mit tesz fel rólam, mit nem : saját belátására bizom ; egyről azonban biztosithatom, és ez az egy az, hogy elsőben is Hajdumegyének ugyanezen alakítását én ugyan, mint helyeset át vettem; de az már elődöm által is meg volt állapítva, (ügy van !) tehát nem az. mert én debreczeni képviselő vagyok, teremtette ezen megyének eszméjét (Igaz !) A másik, a mit megjegyezni kívánok, — s erről biztosithatom a képviselő urat, — hogy Debreczennek megyére nincs szüksége; hanem igenis sok vármegyének volna oly központra szüksége, mint a mily központ Debreczen lehet. (Élénk helyeslés a középen.) T. képviselőház ! A mi a felhozott ellenérveket illeti: sajnálon, és nem csak azért sajnálom, de más okért is, hogy nagyobb figyelemmel nem hallgattatott ki mindenik szónok; mert ha a t. ház tagjai hallották volna a különböző megtámadásokat, legnagyobb részben felmentve érezném magamat az alól, hogy védjem törvényjavaslatomat; mert a mivel az egyik megtámadta, az határozott negatiója ős czáfolata volt annak, a mivel a másik megtámadta. (Igaz ! a középen.) Például az egyik képviselő ur azért hibáztatja e javaslatot, mert nagyon is respectált mindenféle viszonyokat. Nézete szerint, legalább az erdélyi részekben, tabuja rasának kellett volna a dolgot tekinteni, s igy neki menni a rendezésnek; egy másik képviselő ur pedig azzal vádol, hogy én tabula rasának tekintettem az országot és ugy mentem neki a rendezésnek. (Derültség.)