Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

396 141 országos ülés május 29. 1876 tetett a törvényszék. Van-e itt elv, van-e itt rátió ? Azt hiszem szügségtelen a felelet. A másik szempont, melyet a megyei területek rendezésénél követnünk kell, az: hogy kis területű megyék ne létezzenek; hogy mindazon megyék, melyek nagyon kicsi területtel birnak, másokhoz csatoltassanak. Vannak nevezetesen hazánkban oly vármegyék, a melyeknek területe nem üti meg a 20 négyszög mértföldet: Torna megye csak 10, Esztergom és ITgoesa megyék csak 19 és Turocz csak 20 négyszög mértföld. Ezeket megkell szüntetni épen a megyei élet fejlődhetésének, megkell szüntetni a jól értelmezett közigazgatás érdekében. És mit tesz e szempontból a törvényjavaslat? Azt teszi, hogy mig egyrészről életbe léptet 213 négyszög mértföldü területű vármegyét, addig életbeléptet 28 négyszög mértföld területű vármegyét is. Ebben nincs semmi rátió, semmi elv. En azt hiszem, — anélkül hogy barátja vol-" nók a czirkalom politikának, megkell állapodnunk egy bizonyos minimumon: a melyen alul törvényhatóság ne létezhessék. Ilyen minimum például 50 négyszög mórtiöld. Ezen felül figyelembe lehet venni a területi, forgalmi, kereskedelmi, nemzetiségi és átalában véve minden magasabb állami szempontból figyelembe veendő viszonyokat ós ugy állapítani meg a megyék területét. Ez iránt ugy látom, a jelen törvényjavaslat még csak érzékkel sem bír. A harmadik szempont, melyet föí kell említenem, a continuitás szempontja. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy ezt követte kizárólag; mert azt még a törvényjavaslat indokolása is elismeri, hogy a házi adó kérdésére nem lehet mindenütt tekintettel lenni, például Pogaras megyénél. Azonban ugy látom t. ház. hogy még a continuitásra sem volt a töryényjavaslat kellő tekintettel. Nem volt például Hajdú megyénél, melynek területe 3 darabból áll. Tehát ez egyetlen szempontra sem volt kellő tekintettel. Felhozták már, hogy e törvényjavaslat minden indokolás nélkül dobatik a törvényhozás elé; ez irányban tehát bővebben ki nem terjeszkedem. Felhozom még csupán azt, hogy a többször ventillált 5-ik §-ban olyan rendelkezés is foglaltatik, mely még föl nem említtetett, de a mely szerintem, a lehető legsérelmesebb a parlamentalismusra nézve. Az nevezetesen, hogy a törvényjavaslat oly hatalommal szándékozik felruházni a ministert, hogy az maga állapítsa meg véglegesen a kérdéses törvényhatóságok területét, ugy, hogy ahhoz a törvényhozás utólag hozzá se szólhasson. Idáig nem ment a kormány még akkor, mikor a törvényszékek területeiben csinált tabula rasát. Még a múlt évi 36. törvényczikkben csak az van kimondva, hogy a kormány felruháztatik ugyan a törvényszékek uj beosztásának jogával ; de oly módon, hogy jóváhagyás és utólagos beczikkelyezés végett a törvényhozás elé terjessze. Most e szakaszban erről szó sincs; hanem az van mondva, hogy a kormány az általa megállapított határokat bejelenti beczikkelyezés végett. Ez tehát azt teszi, hogy akár tetszik a törvóuyhozásnak, akár nem, akár találja jónak, akár nem,, kénytelen: be lesz ezikkelyezni. Ez a parlamentalismusnak, tettleg súlyosabb megsértése, kijátszása. En tehát a jelzett okokból e törvényjavaslatot el nem fogadván, indokolt elleninditványomat van szerencsém benyújtani. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Hegyessy Márton indítványát.) Indítvány a „némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Tekintettel egyrészről azon tagadhatlanul égető szükségre, hogy az egész országban észlelhető azon területi rendetlenségeknek, melyek szerint az államélet egyes functióinak területei igen sok esetben különböznek az állami élet többi functióinak területeitől s vannak megyék, melyeknek területei a 20 négyszög mértföldet s lakosaiknak száma a 25— 50,000-et sem ütik meg; mig ellenben némely megye területe a 200 négyszög mértföld s lakosai száma az 500,000 felé jár, vagy ezen számot meg is haladja és egyes megyék területe több épen 18 darabból áll. a törvényhozás által mielőbb leendő megszüntetése s ehhez képest egy az egész országra kiterjesztett s minden legkisebb részleteiben kimerítőleg indokolt oly területi rendezés, melynél a törvényhozás kiváló figyelemre méltatta a területegység eszméjét s ha azt, hogy az állami élet minden functióinak, például a közigazgatási szolgabiróságnak, a járásbíróságnak, az adóhivatalnak, a hadkiegészítési kerületnek s a választókerületnek területei egybeessenek egyelőre a jövőnek hagyja is föl megvalósítása végett; de azt, hogy a megyék területe a törvényszékével addig is, mig az igazságszolgáltatás életfogytiglan a szigorú qualificatió melletti választással a dolgok logikájánál fogva visszaadatik a megyének: ugyanazonos legyen ; továbbá azt, hogy a legkisebb megye is legalább 50 négyszög mórtföld területű s 100,000 főnyi lakossága legyen, mit a megyék életképessége föltétlenül megkíván, valamint a területi continuitást az illető vidékek fekvési, forgalmi, kereskedelmi s általában az állami lót tekintetéből figyelembe veendő minden viszonyainak kellő méltatásával egyes helyek vagy egyes családok, illetve egyének, jogosulatlan pártfogolása, egy szóval teljes részrehajlás nélkül, az állami czélok s elvi szempontok igényeihez mérten minden esetre létesítse, ugy a fejlődött közigazgatás