Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-141

390 141. országos ülés májas 29. 1876. Erdély birtokának minden időben kulcsát képezé — alakit két kicsinké megyét, melyeknek egyike sem leend képes közigazgatási költségeit fedezni. Alakit egy, a volt Király föld tői távol eső s attól és a szászoktól teljesen elszigetelt területen élő 22,000 szász kedveért egy oly külön megyécskét, melyben 30,000 magyar s 50,000 román nullificatiója örökittetik meg. Pedig t. ház, nekünk nem szabad felednünk, hogy Brassóban 9000 magyar, vidéken 20,000 székely határőr é), kik csakis a Háromszékhez való csatolás által menthetők meg. E 300 év óta elnyomott, vagyon- és birtok-fosztott véreink fájdalmas segélykiáltása előtt — ha vérárulók nem akarunk lenni — nem szabad sem füleinket, sem szivünket elzárni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Pedig t. ház, mi Brassóvidéke különállásának törvénybe igtatásával ott levő véreinknek tömeges kivándorlását s rövid idő alatti megsemmisítését decretálnók. Eléggé közönyös volt Magyarország törvényhozása a lefolyt 9 év alatt áldozatul odadobott véreink iránt; nekünk a reájuk emelt irtó-fejszét nem súlyosbítanunk, hanem vissza kell tartanunk: mert különben a történelem minket fog elitélni. T. ház! Nekünk e törvényjavaslatban — egyeseknek nyújtott kedvezményként — utólagosan becsempészett ferdítéseket mellőznünk s a kormány eredeti terve szerint, Brassó vidékét Háromszékkel egyesítenünk kell, Brassó városát külön törvényhatóságnak hagyván meg, mikor 150,000 magyar fogna kezet 20,000 szászszal, a sokat emlegetett kulturális missió teljesítésére, mit csakis ily módon lehet elérni. Az ily egyesítés által hazánk biztonságának ez erős felleg-vára teljesen megbízható őrizet kezébe jutna s méltatlanság egyáltalában nem történnék az ott úgyis csekély számban levő szászokon sem; sőt azok fennmaradhatása csakis ez egy módon biztositható. Az egyesítés mindenkire üdvös és hasznos lenne. Veszteség legfölebb csak azon önző család-csoportot érné, mely 5 század óta monopolizál ott mindennemű hivatalt saját nemzetfelei és mások kizsákmányolására. A Háromszókkel való egyesítés ezen önző patríciusok kiváltságait szüntetné csak meg, minden ott lakók, a közhaza és a szabadság előnyére. Hanem a törvényjavaslat e néhány család kedveért mellőzi a józan országlási tekinteteket s ugyanazon völgyet — melyet a természet magas havasok lánczola/tával határolt körül s melynek 220,000-nyi népessége egy törvényhatóság alkatására önként van utalva: szótszaggatja három élhetetlen törvényhatósággá, melyeknek keltejében a magyar elem mesterkélten nulliíicálva van. Én megvallom, hogy magyar kormánytól ily experimentumot, minőt még Bach se mert megkísérlem, nem vártam volna. (Helyeslés bal felöl). De nem csak itt, hanem másutt is, az állam érdeke feláidoztatik mindenféle indokolatlan kedvezményeknek. Felveszem például Udvarhely-megyét, mely oly kicsinyre terveltetett, hogy közigazgatási költségeit fedezni képtelen lesz, azt tehát más közel eső területek odacsatolása által kell nagyobbítani s életképessé tenni. Erre pedig csakis azon egyetlen mód van, ha Felső-Fehér és Küküllő megyék e szék területébe beékelt, részint határával egybeeső 14 községét s a szomszédos Kőhalomés Segesvár-szék részeit egybecsatoljuk; mi által egy oly 180,000 lakossal bírandó kerekded vármegyét alakithatunk, a melynek legtávolabb pontjáról is a szókhelyül szolgálandó Székely-Kereszturra 3, legfölebb 4 óra alatt el lehet jutni. A törvényjavaslat azonban mellőzi ez egyedül gyakorlati megoldást; hanem Udvarhelyszéket magára hagyva, Kőhalom, Segesvár ós a természeti fekvésénél fogva részben Szeben-székhez, részben Küküllő megyéhez csatolható Megyés- és NagySínk székekből, melyek összesen is alig birnak 58 négyszög mértföld kiterjedéssel, alkot egy külön megyécskét az egészen szélen fekvő Segesvár székhelylyel; mi által ismét 28,000-nyi magyarság nullificatióját s Udvarhelyszék jövő nyomorúságát decretálja. Itt t. ház, a józan országlási elvek, a természeti fekvés s az életképes törvényhatóságok alkotásának elve az egyesítést parancsolólag követeli; de itt is, miként Brassó vidékénél, mesterkélt fogásokkal kellé oly természet- és józanész-ellenes állapotot teremteni, mely által a magyar elem ravasz kijátszásával két életerős magyar törvényhatóság helyett, két szász-törvényhatóság alkottassák. Én t. ház! készségesen elismerem az erdélyrészi szászok hasznosságát, sőt még azt is megengedem, hogy ők ott hazánk határszélén birnak — ha nem is oly mérvben, mint hiszik ós kórkedve hirdetik. — culturalis missióval; de az is szent meggyőződésem, hogy e küldetést, vagy inkább hivatást betölteni, s csekély számarányuk s szétszórtságuk mellett existálni is csak ugy tudhatnak : ha velünk magyarok és székelyekkel őszintén, utógondolat nélkül kezet fognak; ha annyi befolyással megelégesznek: a mennyi 160,000, elismerem, jóravaló és munkás polgárt megillethet. Én ott, hol tömörebben laknak, mindennemű engedményeket, sőt az államiságot nem sértő kedvezményeket is kész vagyok megadni; de hogy mesterkélten saját véreink feláldozásával, a magyar érdekek vétkes lábbal tiprásávaí teremtsük meg a szász suprematiót ott is, hol számba nem vehető kisebbségben vannak, hogy kényszeritsük a szászok közé beolvadni: ezt én, t. ház! meg nem engedhető öngyilkosságnak s semmivel sem igazolható politikai baklövésnek tartom. Valamint nagyon furcsa eljárásnak tartom azt is, hogy ott, a hol közbeeső magyar területek