Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-141
141. országos ülés május 29.1876. 389 ban, a modus praecedendiben azon utat választotta,, a melyen halad ós a rnelyen a jövőre haladni fog. Meggyőződésem szerint Magyarországban a közvélemény eléggé meg van érve arra, hogy mindenki belássa az általános területi rendezés szükségét és a particularismus érdekeit alárendelje az állam érdekeinek. (Ellenmondás.) Nem volt arra szükség, hogy az egyes törvényhatóságok épen arra izgattassanak, hogy kivétetnek, ha ezen törvényjavaslat ugy, a mint az beterjesztetett, elfogadtatik a t. ház által. Egyetlen egy törvényhatóság, még az sem, mely rnost az első rohamot kiállotta: jövője iránt tisztában nem lesz. Senki nem fogja tudni az országban, hogy az egyik megye hányszor fog az egyikhez, hányszor a másikhoz tartozni, mig az egész kikerekitési terv végrehajtva nem lesz. Egy folytonos állandó kikerekitési mozgalom ós kikerekitési láz, tárgyalások, kihallgatások, felvételek hosszú és beláthatatlan sora fog az országra nehezedni. Megvallom, hogy ennek is lehet egy jó oldala, t. i. az, hogy némileg a közfigyelem elvonatik a nagyobb kérdésektől. De meg lesz minden esetre azon rósz következménye is, hogy megszűnik minden bizalom, minden ragaszkodás az egyes törvényhatóságok területi épsége és fenállása iránt. Valamint azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a törvényhatóságoknak folytonos bizonytalan helyzete kártékony hatást fog gyakorolni magára az administratióra. Mindezeknél fogva t. ház, ki jelentvén újból, hogy én ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom, indíttatva érzem magamat egy határozati javaslatot beadni. {Olvas.) A némely törvényhatóságok területének szabályozásáról ós az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat oly felhívással adatik vissza a belügyministernek, hogy a házi pénztár behozatalának mikénti megoldásáról szóló törvényjavaslattal egyidejűleg a területi szabályozásra vonatkozó, kellőleg indokolt, előkészített és kimerítő oly irányú törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, mely az ország mindazon törvényhatóságaira kiterjedjen, a hol a közigazgatás ós az adózók érdeke a területi szabályozást szükségessé teszi. (Elénk helyeslés.) Kérem a t. házat, hogy azon, határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés.) Elnök: A beadott határozati javaslat még egyszer fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (újra felolvassa a határozati javaslatot.) Határozati javaslat. Beadják: B. Bánhidy Béla. Földváry Mihály, Kende Péter, Mandel Pál, Szentiványi Árpád, Pilissy László, Szluha Ágost, Szontagh Pál, (göm.) Ivády Béla, Ábrahámffy Gyula, Paczolay János, Bády Endre, Molnár Antal. A némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat, oly felhívással adatik vissza a belügyministernek, hogy a házipénztár behozatalának mikénti megoldásáról szóló törvényjavaslattal egyidejűleg a területi szabályozásra vonatkozó, kellőleg indokolt előkészített ós kimerítő oly irányú törvényjavaslatot terjesszen a ház elé, mely az ország mindazon törvényhatóságaira kiterjedjen, a hol a közigazgatás ós az adózók érdeke a területi szabályozást szükségessé teszi. B. Orbán Balázs: T. képviselőház! Nekem szent meggyőződésem, hogy itt a kárpátok övezte e hazában a magyar nemzetnek nemcsak létele, hanem sok tekintetben indokolt suprematiája is, szabadsági ós európai szükségesség: a magyar birodalom képezvén a művelődés és alkotmányosság sarkpontját és közvetítőjét. Ha mi nem lettünk volna s itt nem lennénk: Európa e része régen, sőt ezután is a barbarismus és zsarnokság örvényébe sülyedt volna és süiyedne. Elvitázhatlan tény t. ház! hogy a magyar nemzetiség képezte ós képezi itt a szabadságszeretet, alkotmányosság és a kultúra talpkövét; azt erősítenünk és biztositanunk kell, mert annak tömörségétől függ az egésznek fennállhatása. E szempontból ítélve meg a törvényhatóságok rendezésének kérdését, nyíltan kimondom, hogy a megyék kikeritésénél az alkotó magyar elemet nem hagyhatjuk számításon kivül, tisztán országlási tekintetekből sem; mert csak ez a fentartó, a többi mind széthúzó, szétbontó és szétmáló elemet képvisel itt s mihelyt ezen összetartó kapcsot gyengítve szótrepeszteni engednők: azonnal előáílana a sok irányba gravitáló elemek szétbontási processusa s egy oly zűr, egy oly iránytalan tusa, mely mulhatlannl a zsarnokság sötétjébe taszítaná nemcsak ezen birodalmat, hanem egész NyugotEurópát. Ezt tehát emberiségi és szabadsági szempontokból kell meggátolnunk. Es e törvényjavaslatban épen erre fordíttatott a legkevesebb figyelem, főleg az erdélyrészi megyék kikeritésénél, mert az újra szervezendő megyék legnagyobb részénél oly beosztást létesít, hogy a magyar elem csaknem mindenütt ellensúlyozva ós túlszárnyalva legyen. (Helyeslés balfelöl). Fölveszem például Erdély délkeleti szögletét, mely földrajzi fekvésénél, természetjelölte határvonalainál fogva s czélszerü közigazgatási szempontból is elválaszthatlan kiegészítő részét képezi Háromszéknek, ugy, hogy azokat az erőszakkal germanisáló József császár ós Bach se tudta szétválasztani. S mit tesz a jelen törvényjavaslat? Hazánk legfontosabb hadászati pontján — mely
