Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-141
141. országos ülés május 29. 1876. 385 telménye dekretált. És itt ugy hiszem, jogosult azon kérdés felvetése, hogy Erdély áldozatkészsége fejében és az uj állapotok reményében mit nyert? Nézetem szerint csalódást ós áldozatképességének megtörését. S én nem tagadhatom, hogy egy fájó érzés ós egy fájó emlékezet az, melyet bennem e törvényjavaslat felkelt. Mert ha visszatekintek Erdély százados múltjára: azt látom hogy ez ország létének feltétele azon helyzet gongos conserválásában állott, mely egy sajátságos államtestté való tömörülésének alapja volt. Erdély sajátságos viszonyaiból fejlődött azon alkotmány, mely daczára anynyi heterogén elemeknek és az idők változásainak csirájában hordozta azon garantiákat, melyek mindig biztosították a magyar faj supprematióját, ós ez ország nemzeti jellegét. Hatalmas traditiók tehát azok, melyekkel Erdély 1848-ban először és később 1865-ben szakított, s azt senki nem fogja tagadni, hogy ezen hagyomány utolsó maradványait e törvényjavaslat szünteti meg. Az uj helyzet alkotása azonban és az uj viszonyok létesítése, uj lét-feltételek, s uj biztosítékok szükségességót eredményezik. A régi Erdély megyéinek megvoltak a maga középpontja, családjai, aristocratiája," és szokásai, melyek a hagyományosság törvényei alapján fentartották mindig a régi viszonyokat, és a magyar állameszme védfalává tette a megyéket. És ha most a hagyományok utolsó maradványait megszüntetjük, ha uj megyéket alkotunk, ós ha a magyar állam szerves életébe oly idegen elem appropriátióját eszközöljük, mely eddig ebből kizárva volt: hozzuk meg másfelől azon biztosítékot, a mely egy országban századokon át a iölényt bírt elem további virágzására és óletföntartására szükséges. És ismétlem azt, mit már előbb mondottam, hogy Erdélyben jó administratió. annak területi felosztása nélkül nem képzelhető; de viszont czélszerü területi felosztás közigazgatási rendszerünk megváltoztatása nélkül nem lehetséges, és egyátalán nekem nézetem Erdély területi felosztásáról az, hogy minden szempont és érdeknek elég téve csak akkor lehet ós lesz: ha mentől nagyobb területeket és járásokat kormányoz kinevezett tisztviselőkkel egy erős központi hatalom. Azonban másfelől t. ház, nem tagadhatom azt sem, hogy én a jelen viszonyok közt és a jelen administrativ rendszer mellett igenis képzelni tudok magamnak egy helyesebb, czóíszerübb területi felosztást Erdélyben, mint az, a melynek képét e törvényjavaslat nyújtja. Több irány van, melyet a kormány Erdély területi felosztásánál követhetett volna. Én csak néhányat fogok felemlitni, melyekre nézve a legközelebb múltból concrét javaslatok EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. feküdtek előttünk, igy például minden melléktekijitetet mellőzve. Erdélyből mintegy tabula rasat csinálva, lehető egyenlő és nagy területekre osztani föl, mint ez az absolut rendszerkor létezett, vagy magyar központok, magyar emporiumok létesítését tűzni ki czélul, vagy a status quo fentartásával a jelenleg létező íegflagransabb anomáliák megszüntetésére szorítkozni; vagy végre az előbbi t. belügyminister ux munkálatát fogadni el, mint a ki e munkálatában a fősúlyt a domestiea behozatalára fektette és e szempontból, statistikai adatokból, nézetein szerint igen helyesen. bár a népszerűség árán; de bebizonyította, hogy tekintettel Erdély területi népsége ós állami adóját, ez országot, czélszerüen és helyesen többre mint 8 megyére felosztani nem lehet. Azonban t. ház, ezen törvényjavaslatban egy határozott iránynyal, vagy egy alapelv következezetes keresztülvitelével egyátalában nem találkozunk. E törvényjavaslat alkot megyéket, ott, a hol arra szükség nincs, például Nagyküküllő megye mint Brassó megye; meghagy megyéket, melyeknek létjoguk és okuk nincs, mint Fogaras megyét és az apró székely törvényhatóságok; egyesit megyéket czélszerütlenül: például Belső-Szolnok-, Kővár-, Hunyad-, Zarándmegyék. Tehát alkot nagy megyéket, alkot kis megyéket és egyesit megyéket politikailag czélszerütlenül terv és irány nélkül. De lehet-e szó tervről vagy irányról, midőn látunk megyéket 24M mórtfölddel 150.000 lakossággal és 160.000 frt államadóval? ós látunk megyét 132 nógyzög mórtfölddel, majdnem 300 ezer lakos és 660 ezer frt államadóval? vagy midőn látjuk, hogy a törvényjavaslat megszüntetett megyéket, melyek állami adójukból közigazgatási költségek fedezésére államadójuknak csak 10—ll°i 0 vették igénybe és viszont meghagy oly megyéket, melyek ugyan e czélra államadójuk 15—20°| o-ot veszik igénybe. A mi tehát a domesticát illeti, ezen törvényjavaslat, ugy látszik, nem czéloz egyebet, mint hogy egyes erdélyi törvényhatóság próbára tétessék, ha vajon képes lesz-e saját házipénztárából fedezni közigazgatási költségeit; hogy azonban ily kísérlet mily hatással lesz az adóval túlterhelt erdélyi népre: e kérdésre a választ a t. államtitkár urnák engedem át. Azonban a t. ház, ezen törvényjavaslat még a jelenleg létező flagrans anomáliákat sem szünteti meg, mint erre példa Kolos megye vég részei, mely az újonnan alakítandó Besztercze — Naszódmegyének központjáig terjednek, vagy annak közvetlen közelébe feküsznek. Sőt e törvényjavaslat alkot ujabb anomáliákat, mint például Nagyküküllő megye, melynek két része közé van ^eókelve, KisküküUő megye praetorialis helye. És a mi végre t. ház, az 49
