Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-140

140. országos ülés május 27. 1876. 375 vényt hozunk: akkor az vagy kiterjesztessék mindenkire nézve, vagy ne tegyen kivételt. T. i. itt meghatároztatik, hogy a tisztviselőre nézve mi szükséges, hogy életét fentarthassa; erről intézkedik az 1-ső és 2-ik §.; már itt, midőn a napidijakról intézkedik, egy fölösleges dolgot akar tenni. Ha uj törvényt alkotunk, legyen az mindenkire egyformán kiterjesztve ; hogy ha pedig a régi törvény fentartása czéloztatik: akkor akarom, hogy maradjon meg a régi törvény mindenkire, Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Orbán Balázs jegyző: (olvassa Almásy Sándor módositvány át.) „A napidijak és napibérek általában, valamint az 1-ső §-ban emiitett személyeknek oly illetményei és járandóságai, melyek őket hivatalos kiküldetésük folytán, vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazások következtében a fenálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények és járandóságok nem közpénztár által fizetendők is: a végrehajtás tárgyát egyáltalán nem képezhetik." Horánszky Nándor előadó: T. ház! Nem lehetek egy véleményen a t. képviselő úrral arra nézve, hogy a törvényjavaslat 6-ik §-a fölösleges intézkedést tartalmaz, mert az egész törvényjavaslat az 1868: 54-ik törvényczikk 3S9. §-át változtatja meg. Ezen g-ban tüzetesen fel vannak sorolva az illető közszolgálatot viselők, tüzetesen fel vannak sorolva továbbá a közszolgálatot viselőknek minden néven nevezendő illetményei és járandóságai, a melyek végrehajtás alá nem vonhatók; de ezek között nincsenek benne a napidijak ós napibérck, a melyek iránt tehát, miután abban nincs benne, intézkedés, igy vagy ugy, de mindenesetre szükséges : következőleg ezen §. semmi esetre nem eges. Hogy miként kelljen a törvénybe bejönni, arra vonatkozólag szintén nem vagyok a t. képviselő úrral egy véleményben, nem először a tett módositvány formáját tekintve átalánosságban; mert az intézkedés ha nem kizárólag az 1-ső §-ban foglalt személyekre mondanók ki, hanem ugy általánosságban, mint a módositvány mondja, hogy a napidijak és napibérek általában le nem foglalhatók: akkor ezen intézmény horderejét és mórvét megállapítani sem a törvényhozás, sem a biróságok képesek nem volnának, a mennyiben tüzetesen meghatározva nem lóvén, hogy kiknek napidija ós napibére nem foglalható le, természetesen akár magánszemélyek, akár közszolgálatban levő egyének napidija ós napibére egyáltalában foglalás tárgyát nem képezhetné, a mi nemcsak a törvény magyarázata tekintetében lenne nehéz, hanem általában annak mérvét és határát meg nem állapíthatnék. A t. képviselő ur, ha jól fogtam fel, azon nézetben van, hogy a napidijak és napibérek eddig sem voltak lefoglalhatok. A gyakorlat ezt egyátalában nem szentesitette, nekünk épen a nem rég hozott törvények ellenkezőt mutatnak. Az incompatibilitási törvény épen azon szempontból hozatott meg, mert a perrendtartás értelmében a napidijak lefoglalhatok voltak, a menynyiben nem volt kivéve a törvényben a napidij. Ha a törvény igy áll: akkor csakis azon kérdés merülhet még fel, hogy kivétessenek-e e törvényben a foglalás alól a tisztviselői fizetéseken kívül a képviselői napidijak is. Én t. ház, ehhez nem járulhatok; mert ez nem ezen törvénybe való, a mennyiben itt a közhivatalnokokról és tisztviselőkről van szó, kiknek sorába a képviselők nem tartoznak. De nem járulhatok azon oknál fogva sem, mert megvallom, nem tartanám a mai viszonyok közt ozólszerünek azt, hogy egy, egy évvel ezelőtt megalkotott törvény ellenére, már ma a képviselők napidijaira vonatkozólag, eltérve az akkori intentioktol, azoknak ellenkezője mondatnék ki, a mi felfogásom szerint helytelenül ós talán a közvélemény ellenére is történnék. Én részemről kérem a t. házat, méltóztassék ezen szakaszt, ugy á mint van, elfogadni. Szontagh Pál (somogyi): T. ház! Nem vagyok oapacitálva a t. előadó urnák azon nézete ós indokolása által, hogy azért nem kívánja Almássy képviselő ur módositványát elfogadtatni, mert az egy, csak rövid idővel ezelőtt hozott törvénybe ütköznék, a mennyiben Almássy képviselőtársain módositványa szerint a képviselői napidijak végrehajtás tárgyát nem képezhetnék. Gondolom, a t. előadó ur előtt azon törvény lebegett, mely az incompatibilitás tárgyában hozatott, melyben meg van határozva, hogyha bizonyos időszak alatt a képviselő, kinek napidijai le vannak foglalva, ezen kérdést tisztába nem hozza: képviselői állásától megválni tartozik. Mondom, ezen érvvel nem értek egyet, hogy azért, mert ezen törvény meg van, a helyett oly czélzatu módosítás el ne fogadtassák, mely jövőre a képviselők napidijainak lefoglalását korlátozza. Ugyanis azt hiszem, hogy az általa, ha nem is idézett, de gondolt törvény megmutatta, hogy nem életrevaló, a gyakorlat megmutatta, hogy czólját tévesztette. A képviselőnek, ki nem tesz eleget, mondhatni több retortán keresztülmenve, a törvény által rászabott kötelességének ós megválik a képviselőségtől: látjuk, módjában van újra niegválasztatni magát; három hónaponként újra megválasztatja magát a törvénynek nyílt kijátszásával és a törvény intentiójának — hogy ugy mondjam — megszégyenítésével. Én t. ház, megvallom, ismételve megvallottam a t. ház előtt, hogy nem vagyok jogász; hanem azt hiszem, hogy a napidij oly valami különszerü élelmi médium, mely nem jöhet a bírálati mérvek