Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-137

137. országos ülés május 23. 1876. 317 A harmadfokú bíróság Ítélete után 3—4 hónapig hagyott ugyan bizonytalanságban a bíróság, hogy felmentettem-e vagy sem? ós tudom, hogy az akkori járásbiró midőn felmentésemet megtudta, ezeket mondta: „Felülről rendeleteket adnak ós mikor azokat érvényesítjük: igy blamiroznak. {Nagy mozgás.) Ez oly tény, melyet tanukkal bizonyíthatok. A mentelmi bizottság jelentése szerint itt a lázitásnak lehetősége forog fenn. De hisz nem lehet senki sem isten, hogy megmondhassa : mi történik jövőben; hanem csupán arról szólhat, a mi történt. Ami azt illeti, hogy az mondatott, hogy a hatalmasok palotákat építenek: azt elmondta Csernatony Lajos képviselő ur is e házban és ez tökéletes igaz is (Ugy van! a baloldalon.) s nem jutott eszébe ezt senkinek lázitásnak venni. Előhozhatta beszédében azt is, a mi régi mondás, hogy a kis tolvajokat felkötik s a nagyokat futni engedik; ele hisz ez példabeszéd. Az egyik tanú azt vallja, hogy Osemegí Károlyt beszédében majdnem behozta, a másik azt mondja, hogy behozta. Ez ellenmondás. Ez alkalmasint azért történt, mert ő volt az ellenjelölt és mert a mint hiszem, ép az ő befolyásával zaklatás forog fen. Hogy elmondta azt, hogy 80 millió kölcsön felvétetett, hogy az államjavak eladattak, hogy az adó felemeltetett, ha ez lázítás : akkor ez csak zsebünk ellen lázítás, mert ezt ki kell fizetni. Itt nem annyira Csatár Zsigmond személye forog fen; hanem az nem tetszik a túlbuzgó loyalis feladónak, hogy ott függetlenségi kör alapíttatott. Da liegt der Hund begraben ! Ez előtt 8 évvel ép ugy reánk fogták, hogy mi Somogy megyében földosztók vagyunk. Mi történt? Oda jött a királyi biztos és kisütötte, hogy az nem igaz. Most ez újból ismételtetett, pedig Fornszek Sándor képviselőtársain s magam is földbirtokos vagyunk s a magunkét is szét kellett volna osztani. Ily rágalmakkal szemben az eljárást pártédekből meginditottnak tartva s az ügyben zaklatást látva : a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Simonffay János: T. ház! Én leginkább azon magyarázathoz kívánok hozzá szólni, mely Horánszky Nándor és Szilágyi Dezső képviselő urak részéről tétettek. Ok a mentelmi ügyet nagyon sajátságosan magyarázzák. Az ő magyarázatok szerint nincs mentelmi jog ; inert akárminő panasz terjesztetik ide az országgyűlés elé, az illetőt ki kell adni, az mondatván, hogy az ügyet azután a bíró vizsgálja meg, ítélje meg, hogy bünös-e az illető, vagy sem? Hisz akkor kár komédiát csinálni a mentelmi joggal; hanem ki kell mondani, hogy a képviselőnek mentelmi joga nincs, hanem ugyanazon törvény áll reá nézve is, mint az állam többi polgáraira. Hogy ez érdekében áll-e a törvényhozásnak ? ez más kérdés és én ezt az állam jól felfogott érdekében tagadni merem. Az mondatott, hogy a biró ítélje meg, hogy minő bűncselekmény forog itt fenn. Azt gondolom, hogy a mentelmi bizottság figyelmének legelsőben is arra kell kiterjeszkedni: vajon az, miről Csatár vádoltatik, büntény-e, oly bűntény, melyet a biró büntetni köteles? Ez a legelső. Itt a mentelmi bizottság maga beterjesztett véleményében ós jelentésében egy szóval sem említi a bűntényt magát, nem említi azon vádat, mely ellene emeltetik ; hanem csak azt mondja, hogy elegendő ok forog fen s ezen egy körülmény miatt helye van a kiadásnak. Pedig a bűntett felemlítése a, leglégenyesebb forma, mely a kiadás elhatározásánál szükséges. A másik az, hogy okvetlenül meg kell vizsgálni, hogy nincs-e zaklatás, hogy illetékes biró kéri-e a kiadást? Ez is lényeges, mert mihelyt illetéktelen biró kéri a kiadást: első kötelessége a törvényhozásnak azt megtagadni. Ez oly lényeges pont, melytől különösen törvényismerő, törvényértő és törvénytanító egyén el nem térhet. Itt a pestvidéki törvényszék kéri a kiadást; ós mi alapon kéri? Azon alapon, hogy az illetékességet megállapíthassa. En bátor voltam megkérdezni az előadó urat, hogy hogyan állapította meg a maga illetékességét s ő azon fel világosi tást adta, hogy Csatár Zsigmond egy alkalommal folyamodott az igazságügyministeriumhoz delegatió végett. Miképen járt el az országgyűlés az előbbeni alkalommal ? ha nem történt felszólalás s nem adatott felvilágosítás: az hibául be nem tudható ; hanem mihelyt egy körülmény felhozatik és bebizonyittatik, hogy illetéktelen ennek megítélésére valamely törvényszék: már az magában elégséges indok a kiadás megtagadására. Csatár képviselő kérte a delegatiót előbbeni ügyei alkalmával; most ezt egy más ügyre alkalmazni a bírónak nem szabad, mert minden ügyben külön delegatiónak van helye, vagy a delegatió kérésének átalánosnak kell lenni. (Helyeslés a szélső bal felöl.) Tehát mondom, már ezen oknál fogva is meg keli tagadni a háznak a kiadást. Nagyon furcsa az t. ház, mikor itt nyilatkozatok tétetnek és épen szakférfiak által, hogy nem kell azt vizsgálni: vajon bűntény van-e vagy sem? midőn pedig ez a legelső, leglényegesebb dolog ; ha ugyanis bűntény nincs : akkor világos a zaklatás. En csak azon csodálkozom t. ház, hogy maga a t. igazságügyminister ur részéről nem tétetik