Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-137
137. országos lüés május 23. 1876. 315 tekintélyének lealacsonyitását követte el, egy szóval a bűntető törvény vagy büntető praxis által tiltott cselekményt követett el. (Felkiáltások a szélső balon: Miféle praxis ? ezt nem ismeri a törvény!) Méltóztassék csak a parlamenten kivül, mint magán ember megpróbálni és méltóztatik majd látni, hogy a criminális praxisnak mi lesz az eredménye. (Felkiáltások a szélső balon: Miféle praxist) Sajnos, hogy irott oodexünk nincs; de van büntető praxisunk és van országos bíróság, mely az igazságszolgáltatást gyakorolja. Vádoltatik az illető képviselő ur tehát, — mint mondám, — a büntető törvény vagy praxis által tiltott cselekménynyel. Én nem vizsgálom azt, hogy az büntett-e vagy sem; nem vizsgálom, hogy az illető azt elkövette-e vagy sem; mert én a mentelmi esetekben nem ezen körülményekből határozok, mivel akkor a mentelmi jogot a ház sohasem gyakorolhatná bíráskodás nélkül; hanem határozok a körülmények összefoglalásából, a melyekből kell a parlamentnek megtalálnia azon helyes mértéket, melyet ha megtalált, akkor is az állam érdekében és jogosan él a mentelmi jog fentartásával és ki nem adatassál, ha az illető képviselő nyilván a büntetőtörvények súlya alá eső cselekményt követett el. Én tehát e szempontból birálom meg a kérdéses mentelmi ügyet és figyelembe véve az illető képviselő urnák speciális helyzetét és körülményeit ; figyelembe véve azt, hogy ő a vád szerint az ő t. csongrádi választói előtt kétségtelenül az állami nem és az ország egyik hatóságának tekintélye ellen, sőt a társadalmi rend ellen is nyilatkozott, — hogy büntett-e az, vagy nem, azt nem vizsgálom, mert az a bíróság hatásköréhez tartozik, — ezen körülményekről vádoltatva, részemről őt igen is kiadatni vélem és kérem a t. házat, méltóztassék a r mentelmi bizottság ebbeli jelentését elfogadni. (Élénk helyeslés a középen.) Almássy Sándor: T. képviselőház! Midőn az államügyész valamely képviselő kiadatását kéri, azt hiszem, leginkább van hivatva a ház arra, hogy ügyeljen s belenézzen : vajon van-e zaklatás vagy nincs? Azt hiszem, a mentelmi jog leginkább is nem magán, privát bűnügyek ellenében áll fen a ház tagjaira nézve ; hanem igen is, hogy az államügyész, vagy a kormány zsarnokoskodása ellen a képviselőt megvédje, mert a zaklatások, a politikai zaklatások épen onnan jöhetnek. Horánszky t. képviselőtársam igen hosszasan előadta — a részletekbe nem bocsátkozom, mert egész előadása az egy mondatban foly össze, hogy t. i. ő eriment lát abban, ha a kormány tekintélyét bántják. (Zaji) Engedelmet kérek, azt mondják, hogy igaz; pedig épen azon párt részéről, a melyhez Horánszky képviselőtársam tartozott, a Deákpárti kormányok ellen sokszor felhozatott, hogy jó kormány tekintélyét beszéddel megrontani nem lehet. De maga a tényállás is, a mely itten felhozatott, a mik elmondattak, megengedem nem egészen ildomosak ; — de mit mondott Csatár? Azt mondotta, a mit t. képviselőtársaimnak legnagyobb része a választások alkalmával szin- « tén elmondott; az ő programmbeszédjükben is, mind benn foglaltatott az, a mit Csatár az ő beszédében mondott: a múlt pazarlás, drága építkezés, drága kölcsön, a katona-létszám leszállítása, a mit most absurdumnak tartanak: de akkor önök is elmondták, elmondták akkor, hogy megválasztassanak ; mig ellenben Csatár ma is azon álláspontját foglalja el. S miért kívánják mentelmi jogát felfüggeszteni ? Azért, mert lázított; de a tanúvallomások mit mondanak? Lázitott-e valóban? E miatt kiadni akarni én nevetségesnek tartom. Oly hatalma volt neki, hogy csak egy szó kellett volna és fellázította volna a népet; tehát nem lázította föl; lázitónak nem lehet állítani; mert csak egy intés kellett volna, hogy fellázítsa a népet s ezt mégsem tette. Ez tehát valójában nevetséges, de egyúttal szomorú is. Igen megrótta a ministerein ök ur egy beszéd alkalmából, a mely a szélső jobboldalról jött, t. i. hogy sokan vannak, a kik a Bach-korszakot kívánják vissza, Én t. ház, a helyett, hogy minden képviselőt önkényüleg perbe lehessen fogni, üldözni lehessen; inkább kívánnám a nyílt absolutismust, mint ezen álarezos önkényt, (Zaj!) mert ez nem egyóbb, mint álarezos önkény. A nyilt ellenségnek szemébe nézek : de ezen álarezos önkény, ezen álarezos zsarnokság ellen tiltakozom. (Éléuk helyeslés a szélső bal oldalon.) Czipple Zsigmond előadó: T. ház! (Felkiáltások: Szavazzunk!) Csak egyre akarok reflectálni. A t. képviselő urak itt mindaketten arról panaszkodnak, hogy Csatár Zsigmondot lázítás miatt akarják kiadni. Én azt szóval sem mondottam, hogy az általa végbevitt cselekmény az-e? azt nem a t. ház van hivatva megállapitani: azt a bíróság fogja megállapitani a próbák után. Csatár képviselő urnák azon kifejezése, hogy országos testületet arról vádol, hogy gazemberekkel ezimborál, hogy ez büntetendő cselekmény-e ? azt ismét a bíróság van hivatva megítélni. Ez a tanúvallomásokban nyíltan benfoglaltatik és minthogy ott oly körülmények vannak felhozva, melyeknek beigazolására Csatár képviselő ur köteles ós a melyek, ha valaki által elkövettetnek, büntető gyakorlatunk szerint büntetést vannak maguk után : én a jelen esetben zaklatást épen nem látok és Csatár Zsigmond mentelmi jogát felfüggesztetni kérem. (Helyeslés.) Szilágyi Dezső: T. ház ! Azon urak bizonyára elismeréssel fogják venni, ha segítek nekik szavazatukban eligazodni. En azon nézetben va40*
