Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-137
314 13 ?> országos ülés május 23. 1876. értelmezése : akkor nem veheti kérdésbe, hogy a háznak, a ház többségének joga van, a házszabályokat értelmezni s én épen akkor sértettem volna meg a ház többsége iránt tartozó tiszteletet : ha ez elien szólaltam volna föl. (Élénk tetszés.) Horánszky Nándor: T. ház! En ritkán szoktam alkalmatlankodni felszólalásommal a t. háznak, mert a ház becses ideje és türelme iránt mindenkor teljes respectussal viseltetem. Azonban, miután a mentelmi bizottságnak egyik tagja vagyok, s a mentelmi bizottságban én is szavazatommal a mentelmi jog felfüggesztéséhez csatlakoztam: méltóztassanak nekem megengedni, hogy röviden felszólalhassak; felszólalhassak minden szenvedély nélkül, nem ugy, mint Simonyi t. képviselőtársam tette, hanem felszólalhassak parlamentünk méltóságát ós a kormányi tekintélyt is szem előtt tartva: mert e kettő nem párté, nem egyéné, hanem az országé. (Helyeslés.) A t. képviselő ur ós előtte Irányi képviselő ur egész polémiát indítottak meg a bizottság jelentésének indokai ellen. Én megengedem, hogy ezen jelentés lehet jó, lehet rósz; de elvégre is a képviselőháznak nem ezen jelentés indokaival, hanem magával azon ténynyel van dolga, mely fölött határoznia kell. A képviselőháznak módjában áll az iratokat felolvastatni, mint többször s ez alkalommal is tette ; de méltóztassék nekem megengedni, midőn a képviselőháznak ezen joga, ezen módja megvan: azon bizottságnak tagjait a parlamentbe nem illő szavakkal illetni azért, mert nem a képviselő ur gusztusa szerinti indokokkal kisérték a jelentést, és ezt tenni nézetem szerint nem lehet, nem szabad; mert ily körülmények közt csak kevesen fognak találkozni, kik nemcsak a mentelmi, de bármely bizottság tagjaiul vállalkoznak, kevesen — akkor a parlamentben ugyan ki nem ejtett, de miudenki által igen érthető, mert könnyen következtethető megrovásoknak lehetnek kitéve. Ezeknek előrebocsátása után kétségtelennek tartom magam is, hogy a szóban forgó mentelmi ügy igen kényes, igen fontos. Fontos, mert a tett oly körülmények között mozog, midőn egy képviselő választói előtt a politikai helyzetről nyilatkozván, kétszeres kötelességünk megvizsgálni egyfelől azt, hogy ezen nyilatkozatban az önkormányzati alapokon nyugvó politikai élet egyik garantiája, a szólásszabadság nem érintetik-e ? Kötelességünk másrészről megvizsgálni az összes körülményeket, nevezetesen az illető képviselőnek czélzatait, az ő speciális helyzetét, az incriminált nyilatkozat természetét, és azon körülményeket, melyek közt ellenében a vád mozgásba hozatott; mert azt tartom, hogy csakis az összes körülményeknek részrehajlatlan, de kellő érzékkel és tapintattal lett megvizsgálása folytán hozhat a ház helyes és parlamenti jogait ós méltóságát megillető és megőrző határozatot azon mentelmi ügyben, melynek, miként már előre is bocsátottam, kényes és fontos természetét tagadni nem akarom; innen következik, hogy én ugy vagyok meggyőződve, hogy a mentelmi ügyek átalában csak esetrőlesetre intézhetők el, miután a mentelmi ügyekre az általam jelzett körülmények sokszor hasonló esetben különböző befolyást gyakorolnak; mert a mentelmi ügy nem bíráskodási jog, hanem a parlamentnek hatalmi joga, melylyel felfogásom szerint éles érzékkel és helyes tapintattal szabad csak eljárni. Simonyi Ernő t. képviselő ur nagy indignatióval említette, hogy mi történik ez országban : ha a képviselő a politikai helyzet felett választóihoz nyilatkozván, ellene vád emeltethetik. Ugyan kérdem, mi foglaltatik ezen feljajdulásban? Az, hogy a t. képviselő ur véleménye szerint egy képviselőnek a parlamenten kivül — mert hiszen parlamenti tényei és nyilatkozatai más tekintetek alá esnek, — mindent szabad tennie, (Ellenmondás a szélső balon.) tehát ha ugy tetszik, mindent szabad mondania. (Ugy van 1 , a középen.) Mert a t. képviselő ur kegyes lesz nekem megengedni, hogy a büntető törvények által tiltott cselekmények nemcsak tettekben, de nyilatkozatokban is állhatnak. Simonyi Ernő: (közbeszól) Hol a törvény? Horánszky Nándor: Igenis, ismétlem, hogy a büntető törvény alá tartoznak mindazon cselekmények, melyek nemcsak tettekben, de nyilatkozatokban is állhatnak, s midőn azt mondtam, hogy tettekben nyilatkozik: értettem alatta a szóbeli nyilatkozatokat is, mint ezt minden szakértő érteni fogja; csak az nem, a ki nem akarja és Simonyi ur. Ismétlem, az igen t. képviselő ur nézete oda megy ki, hogy egy képviselőnek a parlamenten kívül mindent szabad tennie. (Ellenmondás a szélső balon). Én ezt határozottan kétségbe vonom épen az állam érdekeinek, az állami hatalom köteles tiszteletben tartásának, az állam ezéljainak tekintetéből ; mert méltóztassék nekem megengedni, az állam ezéljainak elérésére a mentelmi kiváltság csak eszköz és ép oly eszköz, mint eszköz maga a parlament. Fő az állam czólja, s e ezólnak az eszközöket fölébe rendelni nem lehet ós nem szabad ; a főczól az állam érdeke és tekintélye, mely minden egyéb felett, tehát kétségtelenül az eszköz felett, a parlament ós a parlament egyik kiváltsága, a mentelmi jog felett is áll; már pedig, ha egy képviselőnek a parlamenten kivül minden szabad volna, a mentelmi jog kedvéért áldozatul dobnánk az állami és társadalmi rendet, az állami hatalom tekintélyét, egy szóval mindent. Az illető képviselő ur vádoltatik azzal, hogy ő lazítást, vagy nem tudom miféle közhatóság
