Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-114
p 22 114- országos* ülés ur a Királyföld rendezése tárgyában ma tartott, mely engem annyira lelkesített: igen nehezen esik kijelentenem, hogy nem vehetem tudomásul a jelen választ. Azt vártam volna, miután majdnem három hónapja, hogy ezen interpellátiót beadtam, azt vártam volna, mondom, hogy a t. belügyminister ur iparkodik az aetákat áttanulmányozni a tekintetben : hogy mi módon tartja érdemesnek elégtételt szolgáltatni egy törvényhatóság tisztviselőjének ós elvártam volna a t. belügyminister úrtól — kiről tudom, hogy rendkívül erélyes, ki erélyének már oly sok esetben lefelé nyomatékot adott, — hogy felfelé 3s hasonlóval fogok találkozni. (Nevetés.) Méltóztassanak rajta nevetni; én Bécset mindenesetre magasabbnak tartom a szászoknál. Elvártam volna, mint mondám azt, hogy ezen jogos követelmény: az elégtétel a megyéknek mindenesetre megadassék, — eltekintve a mellékes körülményektől. De miután hat hónap alatt semminemű elégtételadást nem látok, s elmondhatom, hogy három hónap vagy sok vagy kevés, s igy parturiuntjnontes nascitur ridieulus mus. Itt semmi elégtételről szó sincs. A mi azt illeti, hogy azon elégtétel adatott, mint a belügyminister ur állítja, hogy az illető kiment a szállásból az őrnagy parancsára : én azt semmi elégtételnek nem tartom; az* pedig, hogy a katonai parancsnokság meg fogja fenyíteni? Engedelmet kérek, hosszas tapasztalatok után mondhatom, hogy nem elégséges : mert miben áll a fenyíték? Legfőleg abban, hogy átteszik egy másik ezredhez és ha azelőtt kapitány volt: lesz belőle őrnagy. A mi pedig azt illeti, hogy a szolgabíró Maar László roszul informált, hogy egy 20-ikán elkövetett hibát vagy kihágást 19-ére jelentett be : megengedem, a datumban hibázhatott; de nem is a szolgabíró párját akarom fogni, nekem a szolgabíróhoz nincs közöm; csak arról van szó nézetem szerint, hogy áthágatott-e törvény vagy nem? Avagy bátor vagyok kérdeni a t. minister úrtól, hogyha magánember tette volna azt, hogy a törvénynek erővel ellenszegül: nem 6 hónap alatt, hanem 3 hónap alatt is bizonyosan hűvösön ülne. Bizonyosan tudom, hogy a minister válaszát az őt támogató többség tudomásul szokta venni, (Egy hang : Ez nem áll.) többnyire. (Derültség,) Épen ezért nem ajánlom a t. háznak azt, hogy ne vegye tudomásul ezen választ; hanem bátor vagyok a t. minister urat arra kérni, méltóztassék ezen interpellátiomra adott válaszát csak felvilágosításnak venni és a választ megadni akkor, mikor valóban elégtétel adatott. Tisza Kálmán ministerelnök s belügyminister : Bocsánatot kérek, csak helyre kívánom igazítani szavaimat és engedelmet kérek, — ha ugy " látom, — egy eszmezavart is. márczius 22. 1876. Szavaimat helyre akarom igazítani annyiban, a mennyiben nem mondottam, hogy azáltal, hogy a katonatiszt a szállásból kitiltatott és az eredeti szállás elfoglalására utasíttatott: elégtétel lőn szolgáltatva. Szalay Imre: (közbeszól-.) Bocsánatot kérek, roszul értettem, Tisza Kálmán ministerelnök: Azt mondtam, hogy megtörtént september 24-én; de igen természetesen, az ügy ezzel befejezve nem volt; hanem kineveztetett a szokásos vegyes comissio, a mely megkezdette a vizsgálatot és folytatta, még pedig hosszabb időn át annyiban, a menynyiben Dr. Kauser időközben más megyébe tette át lakását és a kihallgatásról ott is intézkedni kellé. Továbbá kijelentettem, hogy midőn a vizsgálati iratokat megkaptam, constatálva lóvén, azokból a tényállás : felszólítottam az illető katonai hatóságot, hogy a maga útja és módja szerint járjon el, valamint a szolgabiróra nézve intézkedtem én, saját hatáskörömben. Ez az, a mit rectiíicálni kívántam Másodszor, engedje meg a t. képviselő ur, midőn azt látszik hinni, hogy a katonatisztet én lettem volna hivatva megfenyíteni: ez eszmezavar. Szalay Imre: (közbeszól') Nem mondtam! Tisza Kálmán ministerelnök: Én azon jogot magamnak, hogy a katonatisztet megfenyítsem, épen ugy nem igényelhetem; amint nem fogadhatnám el, hogy a katonai hatóság igényelje, hogy a szolgabírót fenyítse meg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház, a ministerelnök urnák mint belügyministernek válaszát Szalay Imre képviselő ur interpellátiójára tudomásul venni ? (Tudomásul veszszük!) Azt hiszem, a t. ház, a választ tudomásul veszi. Következik azon interpeliátió, melyet Kállay Béni képviselő ur kíván a közlekedésügyi minister úrhoz intézni. Kállay Béni : T. -képviselőház! Tekintettel azon veszélyre, mely a múlt hónapban a Duna nagy mérvű és igen hosszan tartó áradása következtében a fővárost részint érte, részint fenyegette : interpellátiót szándékozom intézni a t. közlekedésügyi minister úrhoz. Csak azt sajnálom, hogy nincs most szerencsónk a t. minister úrhoz, de meg vagyok győződve, hogy interpellátiómat el fogja olvasni s ezért megnyugszom abban, hogy mindenesetre kimerítő választ is fogok kapni. Mielőtt interpellátióm tárgyára áttérnék, kötelességemnek tartom a lehető legnagyobb méltánylattal és elismeréssel említeni azon buzgalmat, melyet a kormány a bekövetkezett catastropha után azonnal a beállott bajok elhárítása ós enyhítése körül tanúsított; valamint azon fáradhatlan