Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-136
286 136. országos ttlés május 22. 1876. jesen hazánk barátjaínak mondani — tesz : én ezon várost kivétetni kívánom s ezennel ajánlom módosításom elfogadását (Helyeslés.) Wachter Frigyes jegyző: (Olvas.) „Az 1. §. 5. sorában előforduló „Fehértemplom" szó hihagyandó". (Derültség.) Steinacker Ödön: T. ház! Almássy Sándor képviselő urnák azon igen indokolt vádja, melyet emelt, engem nem illethet; én elvileg helytelenítettem ezen javaslatot, mindamellett, hogy nem szóltam pro domo és most is csak egy pár szóval kijelentem, hogy mindazon indítványokat, melyek tétettek: pártolom: azonban még különösen két várost kívánnék kihagyatni a névsorból melyek "nézetem szerint a polgári elemet kiváló mérvben bírják, ha talán nagyságuknál fogva nem is mérkőzhetik azon városokkal, melyek eddig ajánltattak. Óhajtanám ugyanis, hogy Kásmark és Szászrégen a névsorból kihagyassanak. Wáchter Frigyes jegyző: (Olvas) „Hagyassák ki a feloszlatandó kisebb törvényhatóságok sorából „Kásmark és Szászrógen". Beőthy Algernon: T. ház! Ha némi kis reményem volna ahhoz, hogy Miklós Gyula t. képviselőtársam módositványa elfogadtatik: akkor, megvallom azon módositványt, melyet benyújtani szándékozom, nem nyújtottam volna be; ele ugy a kormány intentiója, mint a ház hangulata nem engedi azt reménylenem, hogy azon módositvány el fog fogadtatni. Miután pedig ezen 1. §-hoz annyi stylaris módosítást nyújtottak be, hogy majdnem attól lehet tartani, hogy a törvényjavaslat ezen §-a egészen kiforgattatik: én annak némi pótlására egy másik módosítást vagyok bátor benyújtani. (Halljuk !) „A 200. számú törvényjavaslat 1 §-ába Pancsova és Selmeczbánya vétessenek be. Elnök : A módositvány fel fog olvastatni. Wáchter Frigyes jegyző': (Újra olvassa Beőthy Algernon módositvány át.) Madarász József: T. ház! Azt vélem, hogy azok után, miket igent, képviselőtársam Ujfalusy Miklós és még néhány képviselő ur az 1848-diki törvényekre hivatkozva elmondtak, kénytelen vagyok én is némely megjegyzéseket tenni. Ujfalusy Miklós képviselő ur az 1848-dik évi XXIII. t.-czikkre hivatkozott, többen pedig hivatkoztak azon szellemre, mely 1848. előtt legalább a szabad királyi városoknak a megyei területbe való beosztását kívánta s e szellemmel majdnem egyértelműnek nyilváníttatott ma is az 1848. évi törvényhozás szándéka. Engedjék meg a t. képviselő urak, hogy én is nyilváníthassam a magam véleményét. (Halljuk!) Igenis .1848 előtt és óta a magyar törvényhozás, az én véleményem szerint más szemmel és más érzelemmel tekintette a szabad, királyi városokat 1848. előtt, egy kiváltságos testületnek a szabadságnak ós alkotmánynak nem oly hű őréül tekintette, mint a megyei kormányzatot; de az 1848-diki törvények által ennek éle lett véve. 1848 óta épen olyan szabadságszerető polgáraivá lettek e hazának a királyi városok lakosai, épen olyan bástyáivá lettek az alkotmánynak a szabad királyi joggal felruházott városok, mint voltak az önkormányzati joggal felruházott megyék. Az 1848-diki XXIII. t. ez.-nek és átalábao a 48-cliki törvényhozásnak nem az volt szándéka és kívánalma, hogy az önálló törvényhatósági városok bekebeleztessenek a megyébe; de a 48-diki törvényhozás szelleme ós érzülete az egyéni szabadságra ós az egyéni szabadság biztosítására voltak fektetve és a községekben, az önálló törvényhatóságokban és az önkormányzatú állami rendszerben átalában voltak kifejezve. Minél több szabadságot kívánt az egyéneknek és a községeknek; már sokkal kevesebbet a megyéknek, mert itt csakis a felügyeleti jogra szorítkozott ós még kevesebbet magának az államnak, mert meg volt győződve, hogy azon állam erős ós biztos, melynek már önkormányzati testületében meg van a szabadság és az alkotmány iránti biztosíték. És én e tekintetben ma is azt vallom, a mit az igen t. ministerelnök ur a megyei kormányzatra és a városokra -nézve mondott, midőn az 1848 : 28. törvényezikknek a városokra való alkalmazásáról volt szó : azt mondván, hogy e t.-czikknek csekély módosítása minden hiányt ki fog pótolni. Legkevésbbé sem követeltetett akkor a törvényhatóságaknak bekebelezése s nem kívántam ezelőtt sem, még a szabadabban és alkotmányosabban kormányozható megyékbe sem, beolvasztani a törvényhatósági joggal felruházott városokat; annál kevésbé kívánom most azon megyékbe, melyek a jelenlegi önkor mányzati rendszer szerint igazgattatnak, a melyet én nem is tartok önkormányzatnak. S hogy nem önkormányzat, azt ismét a ministerelnök ur szavaiból fogom kimutatni. A ministerelnök ur azt mondotta volt, hogy „több őszinteséggel lehetett volna azt mondani, hogy az önkormányzat a megyéé, de annak a gyakorlata a belügymmisteré." Ezt mondotta Tisza Kálmán t. képviselő ur akkor e tárgyban; s én ugyan jól tudom, hogy a ki a kormány padjaira lép nem: követheti azonnal mindenben és mindenkor a gyakorlatban saját nézeteit; de azért mégis azt hiszem, hogy azokat rpszabbul-és másként értelmezni sohasem szabad. Én a magam részéről azt óhajtom, hogy a minister, a ki. a kormányra lép, kövesse gyakorlatilag is nézeteit.
