Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-136
mii. országos Ülés május 22. 1876. 283 tekintetben a tiszai megyék és városok közöl egyik volt, a melynek már századok előtt igen virágzó iskolája vala és ezen iskolái még a mai napig is ép oly virágzó állapotban fennállanak, mint bármely kir. városban, nemcsak a szomszédságban, de lehet mondani az ország fővárosában is: egy igen nagy vidéknek emporialis helye, van takarékpénztára, az egész országban a legtisztább és legbiztossabb és legnagyobb mérvben jövedelmes adó bánya ipara, többféle idustrialis ós gyári vállalta. Mindenezeknól fogva jóllehet a 12 ezernyi népességi számmal nem bir is; de másfelől mindazokkal a kellékekkel föl van ruházva, a melyekkel ha birnak az önállásra számot tartható kir. városok e iiazában: ugy Nagy-Bánya is egyike ezeknek. Én t. ház, nem akarok tovább terhére és unalmára lenni az érvelésekkel, tudom, hogy már is kimerült e tekintetben a t. háznak türelme; hanem bátor vagyok a t. ház kegyességére ós igazságszeretetére hivatkozni ós ujolag ajánlom figyelmébe azon régi várost, a mely a hajdankorban, midőn a tatár ós mongol berohanások történtek az országba: mindig védbástyája volt e házának, a mely a legközelebbi 48—49 években az ország erdélyi részeiben oly hasznos szolgálatokat tett, a melyeket egy-másik város föl nem mutathat. Az ezen részekben kifejlett népmozgalmat ugyanis egyedül ós kirekesztőleg azon tárgyakkal lehetett lecsillapitani, a melyeket ismét egyedül és kirekesztőleg Nagy-Bánya városa volt képes kiállítani. Ajánlom ez indítványomat a t. ház figyelmébe. Halassy Gyula: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat 47 királyi város sorsa fölött határoz. Nem vonom kétségbe, hogy a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetése által a közigazgatási kormány egyszerüsittetni, könnyebbittetni és talán olcsóbbá fog tétetni, valamint elismerem azt is, hogy azt önállóságukban továbbra is föntartandó törvényhatóságokra nézve bizonyos határvonalat kell vonni, melyen tul a törvényjavaslat nem terjeszkedhetik; de óhajtom azt is, hogy a kifejtett alapelvek szigorúan és igazságosan alkalmaztassanak, egyformán minden városra. Egy perezre sem venném igénybe a t. háznak már is kimerült türelmét, hogyha az elősorolt törvényhatóságok között nem találnék egy várost, a mely épen a törvényjavaslat indokolásában kifejtett elv alapján illetéktelenül vétetett fel azok sorába. És ez szab. kir. Beszterczebánya városa, azon város, mely kifejlett ipara, virágzó kereskedelme, műveltsége és vagyonossága mellett még 12,000 lelket meghaladó lakossal bir és 106,000 frt évi jövedelme van. Igaz, hogy a törvényjavaslat indokolása mellett lévő kimutatás szerint csak 11,780 lakossal bir; de ez tévedésen alapszik; mert az utolsó népszámlálás alkalmával történetesen távol volt 600 lakos Beszterczebányáról, a mely az összes népszámhoz nem lett hozzászámítva, a mely számmal pedig az összes lélekszám 12,380 tesz. Már pedig azon távol volt 600 lélek Beszterczebányának lakosságát esak ugy képezi, mint azok, a kik ott laknak. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen helyreigazítást elfogadni és Beszterczebányát az eltörlendő kis városok sorából kihagyni. Ezek folytán van szerencsém a következő módositványt benyújtani. Wáchter Frigyes jegyző: (olvas:) „az 1. szakasz 2. sorában előforduló Beszterczebánya hagyassók ki!" Tisza László: T. ház! Én az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadtam, még pedig nem csak azért, mert egy általa érdekelt városnak sem vagyok képviselője, de azért is: mert azon iskolához hajolván, mely a városi törvényhatóságok egész összegének a megyei testületekbe való beleolvasztását tartja helyesnek, soha nem jöhetnék magammal azon következhetlenségbe, mint több képviselőtársam, hogy azon törvényjavaslatot, mely erre nézve az első lépést képezi s hitein szerint el is megy annyira, mennyire először menni helyes, el ne fogadjam. Egy egészen különálló esetet kívánok a t. ház figyelmébe ajánlani és e tekintetben becses türelmét kérem,- megjegyezve mellesleg, hogy egyátaljában nem osztozhatom mindazon nézetekben, a melyek itt több oldalról a megyei aclministratióra vonatkozólag tótettek, mint például ma is ugy fejezte ki valaki magát, hogy az problematicus volna (Ragályi közbeszál: rósz!) és arra kérem a beleszóló t. képviselőtársamat, hogy ha rosznak tekinti a megyei administratiót: méltóztassék még a múltból visszaemlékezni arra is, * hogy rendesen a városi administratió sem volt jobb semmivel sem. Mire nézve arra. kérem, mint nálamnál idősebb embert, habár tüzesebb is, a mint látszik, (Derültség.) méltóztassék vizszaemlékezni arra, hogy — tisztelet a kivételeknek — a kir. városok nagy része miért volt 1848. előtt mindig kir. comisáriusok alatt ? Azért, mert egyes egyének, családok, a különálló törvényhatóságot képező városokban túlságos suprematiát gyakoroltak, annyira, hogy minden ott létező vagyonosodási ereket saját zsebeikbe terelvén, önérdekből a városi lakosság nagy tömegét folytonosan károsították. Hiszem, t. ház, hogy ezeknek ma sincs kedvére a városoknak a megyékbe olvasztása. De nyugodtan ki merem mondani azon meggyőződésemet, hogy ezen városok polgárainak többsége, na az első perezben némi hiúsági tekintetből sértve órzendi is talán magát a beolvasztás által: rövid idő muka bizonvosau köszönetet fog szavazni a 36*
