Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-114
114. országos ülés márezius i'l 1876. 19 azon kérései terjesztette elé: hogy méltóztassék Ü Felsége a szászok hazai törvények ós a törvényhatósági szervezés által indokolt kivánatát és igényeit a pesti közös országgyűlésnek figyelembe vétele végett ajánlani; — a mi tudvalevőleg meg is történt. Ezen alapon jött létre az 1868-iki XLIII. törvényczikk és ezen unio-törvény s különösen annak a Királyföld különös munieipális jogát biztosító 10. és 11. %-&, úgymint maga az unió kötése tehát szerződési jeléggel bir és annak egyoldalú másitása ennélfogva önkényes, törvényellenes megszegése volna az unió szerződésnek De ha Magyarország parlamentje nem rettenne is.vissza ezen törvénysértés és alapszerződés megszegésétől: jogunk legfőbb őre lesz Magyarországnak koronás királya, a ki királyi esküjében ünnepélyesen fogadta, hogy Magyarország és társországai törvényhatóságait s egyházi ós világi mindenrendű lakosait jogaikban, kiváltságaikban, szabadságaikban, szabadalmaikban, törvényeikben, régi jó és helybenhagyott szokásaikban megtartandja. Bizunk különösen azon 1868. ápril hó 15-ről kelt legfelsőbb k. elhatározásban, melylyel a szász nemzetet, a Királyföld rendezésében való közreműködésre felhívta, azon meggyőződést fejezvén ki 0 felsége, hogy a szász nemzet csak megnyugvással üdvözlendi ezen alkalmat, hol hitlevelekben fekvő jogalapját a törvény szentsége ós a fejedelemnek ugy, mint magának a szászfölcl képviseletének közreműködése mellett megállapitandja és megerősitendi. T. ház! Ez a jogi álláspont a szőnyegen levő törvényjavaslat megbirálásában; miután pedig a t. minister ur a javaslat tartalmát azáltal kívánja indokolni, hogy a Királyföldnek és a szász munieipális jognak ezélba vett rendezése vagy helyesebben mondva eltiprása közigazgatási tekintetek által elkerülhetlenné vált: legyen szabad a javaslat ratióját és következéseit is fejtegetnem. A minister ur azt méltóztatott mondani, hogy a Királyföld mostani szervezésében „status in statu.-1 Megengedem, hogy ezen a szászfaló hírlapoktól kölcsönözött jelszó nagyon ezélszerüen választatott a tényállás elferditésóre. A tényállás az, hogy a királyföld 11 egyes törvényhatósága összepontosul egy magasabb rangú önkormányzati testületben, egy öszmunicipiuinban, mely semmi mást igénybe nem vesz : minthogy a Királyföld összes törvényhatóságának közös belügyeit rendezze. Tehát az állam hatáskörébe éppenséggel bele nem avatkozik, nem igényel többet mint az önkormányzati jogot, a mi hiszen akármelyik megyét megillet a nélkül, hogy a belügyministernek eszébe jutna ottan is status in staturól szólani. Vagy szándékozik a belügyminister ur a megyék önkormányzati jogát is közigazgatási szempontból elkobzani? Ugy látszik, hogy egy jelentékeny kezdeményezés már megtétetett. Azt vethetik ellen nekem, hogy ezen összehasonlítás nem áll: mert itt nem egy egyszerű, hanem egy magasabb rangú önkormányzati testületről van szó és én megvallom, hogy ebben van is egy különbség. De eonstatálom, hogy ezen testület egyedül csak önkormányzati jogokat és éppenséggel nem állami teendőket igényel ; másrészről pedig az egyes törvényhatóságok ezen összepontosulását a Királyföld különböző viszonyai okvetlenül követelik. Méltóztatnak tudni, hogy a Királyföldön egy népelem lakik, mely nemcsak nemzeti, hanem még jobban társadalmi és gazdászati tekintetben nagyon különbözik a megyei néptől. Hol a megyében hajdan csak földesurak és jobágyok voltak, holott a gazdászat csak földmivelődésben állott: a Királyföldön elejétől csak szabad emberek laktak, kik falukban a földmiveléssel, városokban mindennemű iparral és a civilisatiót közvetitő kereskedelemmel foglalkozván, polgári egyenjogúságot, polgári rendet és polgári miveltséget alapítottak az országban. Ezen különös társadalmi, gazdászati és mivelődósi viszonyokból különös nézetek, különös intézetek, különös érdekek fejlettek ki melyek ugyanazonosok az egész Királyföldön ; de nagyon eltérnek az ország egy részének életrendétől. A Kirátyfökl ezen különös életrendszere különös közös rendezést követel és megtalálta azt a nemzeti egyetemben, mint ezen polgári elem közös érdekeit képviselő önkormányzati testületben. Magyarország államférfiainak ezen különböző viszonyokat és érdeket méltányolniuk ós őrizniek kell: mert azon emlékezetes államiratban, a melyen mostani alkotmányunk alapszik, az 1861-ki második föliratban eziránt mondták: Azon statusférfiak, kik az állam egyes részeinek különböző viszonyait és elágazó lényeges érdekeit kellőleg nem méltányolják és a nehezebb kérdések fárasztó megoldását vagy mellőzik vagy valamely theoriában felállított átalános elvvel vágják keresztül, • nem figyelmezve azon elv gyakorlati kivihetősógére s az alkalmazásból származható káros következésekre : saját kényelmöknek az állam jövendőjét áldozzák fel. A jelenlegi javaslat pedig a mindent nivellirozó uniformitás átalános elvével keresztül akarja vágni a Királyföld rendezésének főfontosságu kérdését és a javaslat indoka, — ezt egész határozottsággal kijelentem, — nem a közigazgatás szempontja, hanem a minister urnák a királyföldi német elem elleni ellenszenve — ne mondjam gyűlölete — eltiprani a nemzetiségeket: ezen nemes, nagylelkű jelszavát egy évvel ezelőtt, tavalyi márezius lB-án irta a zászlójára és ezen jelszó a jelenlegi törvényjavaslat egyedüli indokolása. Vajon ez tehát a teljesítése 3*
