Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-114

20 114. országos ülés máiezius 22. 1876. azon határozati javaslatnak, melybei) 1861-ik augusztus 21-én Tisza Kálmán mint akkori képviselő követelte, hogy jelentse ki a képviselőház: 1-szőr az országban lakó minden nemzetiségek az ország területi és politikai integritásával nem ellenkező, bármily igényeinek a feliratokbankifejtett elvek alapján kielégítését ... a törvények alkotására képesített országgyűlés első és legfontosabb teendői közé sorozza! — ? Ha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkednék: maga a törvényhozás megrontana egy * nemzeti elemet, mely eddig épen különös viszonyai és az ezeken alapuló tulajdonságai által az államra nézve legnagyobb értékkel birt. Különös érdekeinek önkormányzása képessé tette a szász nemzetet buzgósággal, takarékossággal és ipari ügyességgel egy gazdasági testületet képezni, mely az országos vagyon tetemes részét magában foglalja és annak daczára, hogy az állami adóhoz nagyon jelentékeny összeggel járul: az önkormányzat feladatait csaknem kizárólag saját jövedelmeiből teljesíti. És a mi magát ezen önkormányzati beligazgatást illeti: a magyar nemzetnek magának be kell vallania, hogy a Királyföldöu közbiztonságot, erkölcsiséget, oktatást, adókezelést, utakat és minden igazgatási ágakat illetve sokkal rendesebb és kielégítőbb viszonyok léteznek, mint az ország egyébb részeiben. De sokkal helyesebbek volnának a mi beligazgatási viszonyaink : ha azon provisoríum, mely 18G8. óta önkormányzati életünkre nehezül, nem akadályozta volna beligazgatásunk minden kezdeményezését és minden élénkebb mozgását. Hogy a szász nemzet önkormányzatra képes, hogy az egyetemi kapocsában helyes beligazgatási eredményeket felmutathatja, elismerte Ő felsége a király maga azon, a szász nemzethez intézett legkegyelmesebb szavával: „Thron und Staat wérden Eúch die verdiente Anerkennung zollen und die Bürgschaften zu schátzen wissen, welche Eure von unsern Ahnen so oft belobte Tapferkeit, Ausdauer und Treue, vornehmlich aber Euer Sinn für Ordnung und Gfesetzliehkeit und der vernünftige Gebrauch der hiedurch unter Euch heimisch gewordenen Freiheit für den Grlanz der Krone und den Bestand des Staates gewáhren." Ha tehát áll, hogy a Királyföld önkormányzati feladatát tökéletesen teljesiti és az állami administratiót nemcsak nem nehezíti, hanem anyagi, erkölcsi és szellemi erőivel támogatja és előmozdítja: a Királyföld szétdarabolása és az önkormányzati testület jogkörének elkobzása közigazgatási szempontok által éppenséggel nem indokolható. De miért is indokolná: stat spro ratioue voluntas! Egyenes kárára volna tehát a közigazgatásnak a szász municipális jog törvényellenes elkobzása. De sokkal nagyobb és aggasztóbb volna azon intellecíuális kár, mely Magyarországra ezen törvényszegés által háramlik. „Denn kein Unreeht, welches der Menseh zu erdulclen hat, und wiege es nocli so sehwer, reicht für das sittliche Gefühl von weitem an das heran, welches die von Gott gesetzte Obrigkeit verübt, indem sie selbst das Becht bricht:" mondja Ihering a hires műben: „der Kampf uras Becht." Ki tisztelje Magyarországban továbbá a jogot: ha a törvényhozás maga azt megszegné és igy a jogérzületet és a törvények szentnek-tartását maga megszüntetné. Bedig egy államnak, ha magát tiszteletben akarja tartatni kívülről és megrendithetlenül és erősen belülről: nincs becsesebb java, melyet ápolni és őrizni tartozik, mint polgárai jogérzülete. A jelenlegi javaslat elfogadása aláásná a nép jogérzületét, megrendítené a jog iránti bizalmat ós Magyarország erkölcsi hitelét kétségessé tenné. Hogyan ereszkedhetnék a külföld Magyarországgal szerződési viszonyba: ha Magyarország törvényhozása egy ily alapszerződést, mint az Unió, megsérteni nem átallana? Hogyan láthatnák biz- • tositva ez ország lakói jogaikat a jogtalanság ellen: ha egy ily világosan, ünnepélyesen fogadott jog, mint a Királyföld municipális joga, — lábbal tiportatnék ? ; A nem magyar polgárok nyugtalanítva érezhetnek magukat; ebben látnák legnagránsabb bizonyítékát annak, hogy a magyar államban nincs számukra hely, s hogy vitális érdekeiket tagadásba veszik; egy ilyen magyar államot tehát lehetetlen, hogy a nem magyar ajkúak szeretni, támogatni és védeni képesek lehetnének. A magyar törvényhozás, — engedjék reménylenem, — sokkal belátóbb fog lenni, mint sem hogy a belügyminister ur minap nyilvánított tévtanábau osztoznék, hogy tudniillik Magyarország a nem magyar ajkú polgárok sympathiája, támogatása nélkül is virágozhatnék vagy egyáltalában felállhatna, akkor: midőn azok épen nagyobb számban vannak. Azért szólok tehát ismét önökhez figyelmeztetőleg, intőleg: saját magukért is legyenek igazságosok: Discite justitiam moniti et non temnere Divos. Bármi legyen is a határozat, én jobban ismerem nemzetemet, mint a belügyminister ur, s tanácsadói, s határozottan mondhatom, hogy az összesen velünk tart; a szász nemzet ezen confiscatióját törvényes szerződésen alapult jogainak, jogosnak soha sem elismeri, elvitázhatlan jogairól soha le nem mond, remélve a szebb jövendőt s bizva ügyének igazságába ; mert a mit erő és hatalom elvesz :

t azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. Én a szőnyegen levő törvényjavaslatot mind átalánosságban, mind részleteiben ünnepélyesen és mély indiguatióval visszautasítom, és pártolom Kapp G. határozat javaslatát. Elnök: Bocsásson meg a t. képviselő ur, ha beszéde végszavaira, a melyekkel a törvény-