Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-135
258 135. országos ülés május 20. 1876. kormányunknak a bécsi ministcriummal szemben lehetetlen érvényesíteni nézetét, ő mintegy comprouiissumra kénytelen lépni, az eddigi tapasztalások szerint pedig a delegatiók, ugy tudjuk, hogy nem jártak el elegendő szigorral a hadügyi költségek megállapításánál és különösen a magyar delegatió legközelebb annyira nem vette ügyelembe az ország nyomasztó pénzügyi viszonyait, hogy magát a törlések tekintetében még az osztrák delegatiók tekintetében is több mint fél millióval megclőztetni engedte, mely engedékenység annyi' val indokolatlanabb; mert a delegatióban oly egyének vettek részt, kik azelőtt abban részt venni vonakodtak, most pedig egész készséggel ajánlottak meg oly tételeket, melyek törlése sem a birodalom- véderejét sem a hadsereg harczképességét nem csökkentette volna ; felhozom a többi közt az ágyuknak Uehatius-ágyukkal leendő feleserélésére a két évre megajánlott 17.000,000 frtot, holott ezen roppant költségek fedezésére, ha azok csakugyan mellőzhetetleneknek ismertettek: a polgárok adózási terhét kevésbe vagy ép nem kellett volna növelni, — tudniillik a helyettesítési alap felhasználásával, a mely ugyan már, a mint az utóbbi körülmények kifejlődtek már, a bécsi sajtóban, legközelebb pedig a delegatióban is, mind az osztrák, mind a magyar delegatióban felmerült és talán remény is van reá, hogy keresztül is fog vitetni. De nevezetes törléseket lehetett volna és lehet is keresztül vinni némely város erődítési müvek, de különösen a sok millióba kerülő nagy hadi hajók építésénél, a melyek közül az egyik. például a „Drache" vagy „Tegetthof" 4.900,000 frtba kerül, holott tudjuk, hogy azok az ujabb hadviselésnél az ellenséget nem tartóztatták vissza, a mint van példa reá az utolsó franczia-porosz háborúban. De kevés kilátás van adva arra, hogy a mi birodalmunk oly nagy hadi hajókkkal működő tengeri erővel rendelkezzék, mert legalább ez idő szerint anyagi erejét bizonyosan túlhaladja. Minthogy tehát tapasztalás szerint a közös hadügyminister a maga költségvetését nem hogy mérsékelte volna, de jövő évi előirányzatában még fokozta és annak némi mérséklése csak kormányunknak közbelépése által érhető el némileg, többek közt a hadsereg gyalogsági századosainak lovakkal való ellátását követelni nyomasztó pénzügyi viszonyaink közt nem iszonyodott, holott ez a hadseregnek fennállása óta nélkülözhető volt; minthogy továbbá a delegatiók, ha az eddigi utón haladva, a tapasztalt engedékenységgel fognak eljárni a hadügyi költségvetés megállapításánál, annak mérséklése vagy leszállítása nehezen remélhető : nézetem szerint elkérölhetlenül szükséges, hogy a magyar delegatió utasíttassák, hogy tekintetben tartván az ország nyomasztó pénzügyi helyzetét, a mikor már az utolsó hivatalos kimutatás szerint a múlt év óta esak az egyenes adóból 40 millió van hátralékban, tehát a birodalom fenntartása szempontjából is ügyekezzék a hadsereg részére követelő összegnél a takarékosság legnagyobb mérvének szemmel tartására törekedni, ha ez mindjárt a hadsereg normálbudgetjének leszállításával járna is. Annál fogva bátor voltam ezt az ismeretes indítványt a t. ház elé terjeszteni és ezen okoknál fogva kérem annak elfogadását. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Most az indítványra előzetesen megjegyzem, hogy az indítvány elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról még nem is lehet szó: inert hiszen még első kérdésül áll az, hogy a t. ház kívánja-e tárgyalni vagy nem ? Különben még hasonlag előzetesen megjegyzem, hogy miután a képviselő ur óhajtása is az, hogy minden oly követelt kiadásoknak, melyek mellőzése mint ő mondja, a birodalom, helyesebben a monarchia védelmének ártalmára nem szolgál, leszállítását kell kezdeményezni: ezen korlátok között a leszállítás iránt az első sorban kötelezett kormányok, nemcsak a magyar kormány, hanem az első sorban kötelezett kormányok a lehetőt megtették és ezen korlátok között bizonyosan mindenki, kinek még szava lesz hozzá, ha talál még kihagyhatót — sokat nem fog találni, erről meg vagyok győződve — megteszi kötelességét; de az indítványt magát illetőleg nem is kell kérnem, hogy ne méltóztassék azt tárgyalni: mert azt nem is lehet tárgyalni, mivel a törvénybe ütközik. Ez indítvány ugyanis a delegátiónak utasítást kíván adni, holott az 1867. évi XII. törvényezikk 38-ik §-a határozottan azt mondja: „e bizottság előleges utasítások által meg nem köthető." Én tehát kérem a t. házat, hogy ezen indítványra, mint a mely egyenesen a törvénybe ütközik, kimondani méltóztassék, hogy azt tárgyalás alá nem veszi. (Helyeslés a középen.) Elnök: Kivánja-e a t. ház Lovász Miklós képviselő ur indítványát tárgyalás alá venni vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nemi) Akik tárgyalás alá venni kívánják: méltóztassanak felállni. (Megtörténik) A ház nem kívánja tárgyalás alá venni az indítványt. Következik a napirend további tárgya : a kisebb városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytataSíii. Steinacker Ödön: Tisztelt ház! Midőn a jelen kormány a közigazgatási reform eszméinek első megtestesülését, a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztette, abban már kifejezését találta azon törekvés, mely az előttünk fekvő törvényjavaslatnak is kiindulási pontja. Amint akkor a belügy-