Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
252 134. országos Illés május 19. 1876. cratia ellenére megnyirbáltatott, kérdem : vajon nem állott-e volna módjában azt támogatni, hogy midőn a királyi városok belső közigazgatásáról s arról volt szó, hogy ezek üléseiket polgármestereik elnöklete alatt tarthassák? Nem ő rajta és barátjain mult-e, hogy ezen, a rendezett tanácsú városoknak megadott jog a királyi városoknak is megadassák ? * Rajtunk nem múlt; hanem múlt azon párton, mely az önkormányzat és demokratia ellenére az 1848 : XXIII. törvónyczikk szerint őket megillető önkormányzati jogoktól a királyi városokat megfosztotta. Azért engedjen meg nekem a t. képviselő ur, hogy azon jognyereményeket, melyekkel ő a királyi városokat kecsegteti, egy más dologhoz hasonlitsam. Egy képviselő ur itt egy regét beszólt el. Én nem regét mondok; hanem egy 1867-ben létrejött rege-forma szomorú valóságot hozok fel, a mi nagyon hasonlít ezen jognyeremónyekhez. T. képviselőtársam azon jogokat, melyeket 1867. előtt Magyarország parlamentje élvezett, hajlandó volt, hozzájárult, elősegítette, hogy ezen jogok egy bizonyos, valami delegatio nevű intézményre ndiáztas^anak át. Természetesen azért, hogy Magyarország ne csak a maga legfenségesebb jogait, hanem az osztrák birodalom legfenségesebb jogait is gyakorolja. Azonban kérdem 1 képviselőtársamat: vajon gyakorolja-e ezen legfensőbb jogokat most már akár Magyarország, akár Ausztria parlamentje ? Nem, valamint az osztrák birodalom parlamentjétől el van véve ezen legfenségesebfr jog, mely tisztán magát Ausztriát isten és az ember előtt megilleti: ugy el van véve Magyarország parlamentjétől is. Ilyen jogélvezetet, ilyen jognyereményt látok én itt is a királyi városokra nézve, a milyent a t. képviselő ur Magyarországra nézve létesíteni segített. Igaz, egy bizonyos tekintetben, bizonyos körben mások ügyeibe is, de sokkal csekélyebb mérvben befolyhat; de elveszíti azon önálló, hatásos, törvényes, jogos működését, melyet önmaga házában magának követelnie joga és kötelessége. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen indokoknál fogva engedje meg a t. kormány és engedje meg igen t. képviselőtársain Horváth Lajos, hogy én azon jognyerések fejében, melyeket ő itt kilátásba helyezett: nem kívánok hazám törvényei és az 1S48 : XXVIII. törvényczikk által is " biztosított jogaiktól egyetlen egy önálló törvényhatóságot sem megfosztani, anélkül, hogy azon törvényhatóság maga kihallgattassék, hogy alaposan megvizsgáltassák : vajon képes-e eleget tenni törvényhatósági önálló jogainak? és képes-e kötelességeinek gyakorlására ; és mert ez utat elérve látom Zsedényi Ede képviselőtársam határozati javaslata által: azért azt pártolom ; a beterjesztett törvényjavaslatot pedig a részletes vita alapjául nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Beőthy Algernon jegyző: Steinacker Ödön! Steinacker Ödön: T. ház! Az idő előre haladván, kérném a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy azokat, amiket mondandó vagyok, holnap mondhassam el. (Felkiáltások: Ma! Holnap ! Zaj.) Elnök: T. ház! A ház szabályai szerint, azon szónoknak, a ki az ülés bezárása előtt egy negyed órával jut szóhoz: joga van kérni, hogy beszédjének elmondását más napra lialaszthassa, hogy azt egyfolytában mondhassa el. A ház többször megengedte ezt, hogy hasonló esetekben az illető képviselő elmondandó beszédjét más napra halaszthassa; a t. háztól függ ez iránt határozni. (Felkiáltások : Holnap! még 20 percznyi idő van!) Somssich Pál: A terembeli óra nem jól jár; most ^2-re van. Elnök: Azon órán, mely itt a teremben van, 3 | 4 2-re. Figyelmeztetem a t. házat, ha ma kívánja a beszédet meghallgatni, kötelessége minden képviselőnek itt maradni: ha 4 óráig tart is a beszéd. (Helyeslés! Felkiáltások: Holnapi Mai) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Én részemről a legnagyobb mértékben respectálom azoknak véleményét és rokonszenvezek is velők, a kik óhajtják, hogy ezen tárgyalások mentől előbb befejeztessenek; de azon néhány perezért, a mi talán a három negyednek híja van, nem óhajtanék a képviselő urak közöl senkit megfosztani attól, hogy beszédjét akkor mondhassa el, amikor ahhoz kellő idő van. És hogy a t. háznak az iránt is megnyugtatást szerezzek, hogy a gyűlést ne legyen kénytelen idő előtt elhagyni, engedelmet kérek, hogy egy pár szót felelhessek egy részére azoknak, miket az előbbi felszólalásom óta nyilatkozott képviselő urak fölhoztak. Egyébiránt t. ház, igen rövid az különben is, a mit a mondottakra válaszolnom kell. Mindössze is arra kérem a t. ház tagjait: méltóztassék fontolóra venni a mondottakból, hogy mennyire, hogy ugy mondjam, egymást lerontó érvek és felfogások azok, mikkel javaslatomat megtámadják. Bujanovich képviselő ur azzal vádolja a javaslatot, hogy a szükség határait túllépi. Tehát azt kell hinni, hogy több oly város veszti el önkormányzati jogát, mint a mennyinek a közigazgatás érdekében el kellene vesztenie. Berzeviczy képviselő ur nem fogadja el azért: mert azt mondja. hogy nem megy elég messze, nem elég radicalis. Hogy melyiknek van igaza a kettő közül: azt én nem dönthetem el; a magam részéről természete-
