Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
134. országos Ülés május 19. 1876. 251 formot keresztül vinni: ha már az általam előbb emiitett ügyekben a legutóbbi időkben nem volt képes sikerrel eljárni. T. ház ! Az eddigi törvényjavaslatok, a melyek a közigazgatásra vonatkoznak, részint csak néhány égető hiányt pótolnak, részint, mint a közigazgatási bizottságokról szóló törvény, talán egy kétes értékkel biró experimentális kiséri étnek tekinthető. Be azon törvényjavaslat, a mely ma van tárgyalás alatt, csakugyan fél rendszabálynak mondható. Érteném s gondolom az illető városi törvényhatóságok is könnyebben belenyugodnának, ha a városok — talán az egy fővárost kivéve — a megyékbe mind bekebleztetve, — a megye valóságos központját képeznék; de ennek nyomát én a ministeri előterjesztésben nem találom, hanem látok felvéve e törvényjavaslat alapjául egyoldalú kulcsot, a mely szerint némely városok jogai méltatlanul sequestráltatni terveztetnek. Épen ma hallottam a t. ministerelnök úrtól, hogy ez nagy' előnynyel fog járni az illető városokra nézve. Kérdem a t. ministerelnök urat, hogy ha oly előnyös ez a városokra nézve: miért nem terjeszti ki minden városra ? hanem csak egyoldalulag 47-re, a nélkül, hogy hitelesen kimutatnák, melyik város törvényhatósága nem képes a rendelkezésére álló eszközökkel egy jó közigazgatást fentartani. Mint a jelen ministeri előterjesztésben van, én azt nem nevezhetem egy nagy szabású reformnak, mely az administratiót gyökeresen javítaná ; hanem azt találom, hogy némely városoknál egészen tekintet nélkül, vajon van-e jó közigazgatásuk, csak a lélek-számra volt tekintet. Nevezetes sérelem az. hogy a felföldi kisebb városok, melyek aránylag jó közigazgatással birnak saját vagyonukat kezelni és jól kezelték, a melyek ellen semmi panasz nem merült fel, és melyek kisebb terjedelmüknél fogva alkalmasabbak arra. hogy rendőri tekintetből is jó közigazgatást létesítsenek: beolvasztatnak ; mig ellenben az alföldi nagy községek a nagyszámú lakosságuknál fogva, mely lakosság azonban nagy kiterjedésű pusztákon elszórva van, fentartani javasoltatnak, mikor épen ezeket volna inkább szükséges és kívánatos, már csak rendőri tekintetből is, a megyékkel egyesíteni. Én azon meggyőződésemnek akarok kifejezést adni, hogy a városokkal való egyforma eljárást és minden városok bekeblezését ezélszerübbnek tartom, mint a jelen tervezetet; de miután ezen eszme még nem ért meg annyira, hogy remélhető volna annak a törvényhozás által elfogadása : én e tekintetben javaslatot nem is merek tenni; hanem egyszerűen kijelentem, hogy a ministeri javaslatot igy, a mint előterjesztve van, az átalanos tárgyalás alapjául el nem fogadom, és a Kállay Béni képviselő ur által beterjesztett határozati javaslathoz csatlakozom. Madarász József: T. ház! Mindenekelőtt kijelentem, hogy én Zsedényi t. képviselő ur által beterjesztett javaslathoz járulok, és pedig járulok azon indokból: mert ezen beterjesztett törvényjavaslat alapeszméjét nem helyeslem. A beterjesztett törvényjavaslat alapeszméjét nem helyeslem azért: mert Zsedényi t. képviselő ur által beterjesztett javaslatnak azon indokát tartom helyesnek, miszerint a belügyminister által minden egyes törvényhatóság a maga útja és rendje szerint kérdeztessék meg, vizsgáltassák meg és ezen megkérdezés és megvizsgálás nyomán terjesztessék a törvényhozó testület elé azon törvényjavaslat, hogy mennyiben és mely városok azok, a melyek nem képesek a törvényhatósági joggal járó kötelességek teljesítésére. Osakis ez alapon vélem igazságosan a törvényhozás által a jelenlegi törvényhozási intézkedést. Nemcsak arról van szó: vajon a közigazgatás és az állam magasabb érdeke kivánja-e azt vagy sem? Minduntalan az állam magasabb érdeke említtetik és ezen magasabb államérdek nem fejeztetik ki világosan. Hát melyek azok, a mik az állami magasabb érdek alatt értetnek? Ha igaz az, hogy az állam magasabb érdeke közigazgatási tekintetben csak azt követeli, hogy minél jobban igazgattassák valamely testület: akkor igaza van Zsedényi Ede t. képviselőtársamnak, hogy ezt alaposan meg kell vizsgálni. Én az állam magasabb hivatásait nem értem ós nem érzem, hogy oly törvényhatósági önállás, melyet önmaga az 1848 : XXIÍI. törvény is megállapít és melyet az 1348-ik törvényhozás. — meg fog bocsájtani Horváth Lajos igen t. képviselőtársam — talán a democratia fogalma szerint nálánál helyesebben vélt összeegyeztethetőnek az állam érdekével és önmagával a dcmocratiával is — megszűnte ttessék. Midőn az 1848. évi törvény is az úgynevezett szabad királyi városok törvényhatóságainak önállását fentartotta a democratia, közigazgatás s az állam magasabb érdekei szempontjából: akkor legalább megvárhatjuk azt, hogy részletesebben indokoltassék, mint ezen egyszerű odavetéssel. hogy a közigazgatás nagyobb területet követel és a takarékosság szempontja követeli e 47 önálló törvényhatóság megszüntetését. Horváth Lajos t. képviselőtársam felsorolta azon jognyereményeket, mikben e királyi városok részesülnének: ha rendezett tanácsú városokká lennének. Azt kérdem a t. képviselő úrtól, hogy ha ő, mint állitja, a megyei rendszert teljes mértékben pártolja: vajon azon megyei rendszer, melynek mértékét ő pártolja, csak a 48-diki törvényekhez viszonyítva is, megfelel-e a democratiának ós az önkormányzatnak ? És inert e megyei rendszer épen az ő segítségével az önkormányzat, a denio32*
