Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

250 134. országos ülés május 19. 1876. böző vidékein fekvő városok műveltségi foka közt | vajmi nagy különbségek vannak. Hiszen ki fogná^ tagadni, hogy vaunak hazánkban majdnem kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó városok, melyeknek lakossága a 12 ezer lélekszámot jóval meghaladják, de a melyek az ipar- ós kereskedelemmel foglalkozó míveltebb polgári elem által lakott, de 12,000 lélekszámmal nem biró városokkal nem birják ki a versenyt. (Fölkiáltások jobb felöl: Debreczen !) En nem íogok t. ház, példákat felhozni, nem kívánok összehasonlítást tenni és nem akarom az egyik város jelentőségét a másik fölött kitüntetni; czélom csakis kimutatni, hogy a törvényjavaslat alapelvének helytelen alkalmazásával túlmegy a szükséges határon, a mennyiben az oly városok törvényhatósági jogát is megszüntetni ezólozza. a melyek ugy az administratió, mint a törvényhatósági élet követelményeinek mindenkor megfelelni nem esak képesek voltak, de meg is feleltek, melyek a múltban culturalis viszonyaiknál fogva a nemzeti föladatoknak és az államérdeknek buzgó előmozdítói voltak. Es azért t. képviselőház, elfogadom a Kállay Béni t. képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot, a mely Molnár Antal képviselőtársam indítványával lényegében ugyanaz és csak az esetben, ha e javaslat el nem fogadtatnék: tartom fön magamnak a jogot a részletes tárgyalás alkalmával teendő módosításokra. Engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy az átalános tárgyalás alkalmával itt hallottakra még néhány észrevételt tehessek. (Halljuk!) Először is a t. előadó ur a törvényjavaslat fölötti átalános vitát bevezető beszédében előre jellegezte a majdan keletkező vitát, amennyiben azt monda, hogy előre látja azt, hogy a particularismus föl fog ezen javaslat ellen jajdulni. Boesánatot kérek t. képviselőház, mi, kik ki akarjuk mutatni, kiknek czélunk kimutatni azt, hogy e tőrvényjavaslat helytelen alapokon nyugszik: mi, kik Id akarjuk mutatni és kiknek szándéka kimutatni, hogy túlmegy a közérdek, az ország érdekén : mi nem partieuláris szempontból, hanem a közérdek szempontjából szólalunk fel. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Horváth Lajos t. képviselőtársam apostrophálta a jobboldali ellenzéket, hogy ne kívánjon egyfelől radicalis reformot, midőn a másik részen a kormány intentióit >inden lépten-nyomon akadályozni kívánja. E szemrehányást nem értem és el nem fogadom. E szemrehányás szólhat azoknak, kik a kormány közigazgatási reformjával egyetértenek; de nem szólhat azoknak, kik a kormányreforin politikájával ellentétes állást foglalnak el, mint mi, kik ez álláspontot a közigazgatási bizottságról • szóló törvény részletes tárgyalásánál ki is fejtettük. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Az igen í, niinisterelnök ur azt monda, hogy nem érti azon eljárást, melyet Kállay Béni t. képviselőtársain követ, ki ugyanis helyesli a törvényjavaslat alapelvét és mégsem fogadja el azt a részletes tárgyalás alapjául. Boesánatot kérek t. képviselőtársam Kállay ép ugy, mint ón, nem a javaslat alapelvét helyesli, hanem esak azon eszmét helyesli, hogy a kisebb törvényhatósági joggal biró városok, vagyis azok, melyek nem képesek a törvényhatósági jogok gyakorlására — megszüntetendők; de ezen törvényjavaslat alapelvét, melyet a 12,000 lélekszámban állított fel, nem helyeselheti sem ő, sem én, és azért nem fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjául; hanem annak egy helyes alapon való részletes kidolgozását a közigazgatási bizottságtól kívánjuk, a mi már e házban is nem egyszer megtörtént és a mi azt hiszem, nem példa nélküli eset a parlamentalis életben (Ugy van! a szélső jobboldalon.) Horváth Gyula képviselőtársamnak meséjét, a melyet e házban előadott, én is ismerom, ha jól emlékszem, én is olvastam azt, nem tudom, melyik nyelvtanban. (Derültség.) De azt tartom, hogy t. barátom a jámbor keresztyén szerepére kivan kárhoztatni a kormánynyal szemben némely képviselőket és ezen szerepre én legalább nem vállalkozom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elfogadom Kállay Béni képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Berzeviczy Egyed: T. ház ! Midőn a szőnyegen levő törvényjavaslat elfogadása ellen felszólalnék, szavazatomat csak igen röviden kívánom indokolni. Midőn a mostani ministerium hivatalba lépett, az akkori ministerelnök b. Wenckheim beköszöntő beszédében az 1875. évi márczius 3-án tartott országos ülésben azok közt, a melyeket a kormány feladatának tűzött ki, kiváló helyen említette a szoroson vett közigazgatásnak mentül előbb rendezését. Nem akarom feszegetni, hogy ezen ministeri programm többi pontjaira nézve a kormány menynyiben tett eleget ós mennyiben teljesítette, nevezetesen a 8. és 9. pontban felhozott igéretét a vám- és kereskedelmi szerződést és a bankkérdést illetőleg; itt csak arra szorítkozom: felhozni azt, a mit a kormány a közigazgatási reformokra vonatkozólag részben már létrehozott, és mi a ház tárgyalásán is már keresztül ment, részben mi ezúttal elő van terjesztve, nevezetesen azon törvényjavaslat, mely most a ház előtt tárgyalás végett fekszik. Mindez igénytelen nézetem szerint, nem tekinthető egy magasabb szempontból eredő alkotásnak, a mint azt a ministerelnök ur tehetségétől az ország elvárta; azon hiszemben, hogy legalább ezen a téren íbg neki sikerülni nagyszabású re-