Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.
Ülésnapok - 1875-134
» 246 134. országos ülés májas 19. 1876. ilyennek nem tartom. (Helyedé* a k§&€pm.) Ha rósz alapjában a törvényjavaslat: el kell azt vetni; de ha alapeszméje jó, módosítani kell azon részleteket, melyeket hibásaknak tartunk. Én részemről ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a középen.) Gróf Péchy Manó: Én teljesen meg vagyok győződve, hogy ha egy szerves egyöntetű, egészséges, egybevágó közigazgatást akarunk. — valamint hogy ilyent komolyan akarnunk is kell: akkor — mondom ezen — kisebb királyi városok többé főn nem tarthatók. Én megengedem, sőt elismerem és e tekintetben tökéletesen osztozom Kállay Béni t. képviselőtársam és barátom nézetében, hogy a népesség száma magában nem elegendő eriterium annak megítélésére, hogy egyik vagy másik királyi város fentartandó-e vagy nem. De már a részben nem értek t. képviselőtársammal egyet, hogy a törvényjavaslat és a közigazgatási bizottság csakis a népesség számára refleetált volna; mert refleetált igenis a eulturalis viszonyokra, refleetált a vagyonra, az adómennyiségre Már pedig tagadni senki sem fogja, hogy csakis ezen összes és együttes tényezők alapján lehet helyesen megítélni azt: vajon melyik királyi város fentartandó és melyik megszüntetendő. Hogy pedig ezen kisebb királyi városok többé nem életképesek és többé nem fentarthatók: ezt bizonyítja már a tapasztalás; mert a kormányzás teendőit szaporítják, a kormányzást nehezítik és egy helyes közigazgatás kellékeinek nemcsak meg nem felelnek; hanem azt még meg is bénítják és az államot költségekkel terhelik. Akkoriban t. ház, midőn még rendi alkotmányunk volt, midőn a privilegiális kaszt-rendszer uralkodott: akkor sokkal könnyebb volt ily kisebb királyi városoknak kielógiteniök azon kor szerény igényeit, sokkal könnyebb volt nem reflectálni oly igényekre, melyeket most már a törvényhatóságoknak ignorálni teljességgel nem szabad. Az mondatott t. ház, hogy ezen megszüntetendő kisebb királyi városok érdekei csorbát fognak szenvedni. Azonban megvallom, hogy véges elmémnél fogva nem tudom felfogni azt, hogy mit és mennyiben veszítenének ezen kisebb királyi városok azáltal, hogy ha a rendezett tanácsú városok sorába fognak helyeztetni. Mert a mint Horváth Lajos t. képviselőtársam már megjegyezte, ezentúl is teljes mértékben fogják gyakorolni autonóm jogaikat, saját vagyonuk fölött ők fognak rendelkezni, ők fognak intézkedni az eddigi törvényes mód szerint, tudniillik a belügyminister felügyelete alatt; e tekintetben tehát absolute semmit sem fognak veszíteni. Másrészt azonban nyerni fognak azáltal, hogy oly törvényhatóságokban is fogják jogaikat gyakorolhatni és befolyásukat érvényesíteni, melyekben még eddigelé ezen jogukkal nem éltek. Én tehát egyáltalában nem foghatom fel azon resensust, melyet több kisebb kir. városok manifestálnak; ha csak ennek okát egy nem helyesen felfogott ambitióba, vagy helytelen érzékenykedésbe nem keresem; de t. ház ott, a hol magasabb szempontok, magasabb államérdekek állanak elő: ott az egyes mellék-tekinteteket nemcsak az egj^es polgároknak, hanem a hatóságoknak is alá rendelniök kötelességük. Én nem tartom helyesnek azt, a mit az elfogultság helyesnek tart; hanem igenis helyesnek tartom azt: ha magasabb szempontnak minden mellék-tekintetek és pedig az ország jól felfogott érdeke subordináltatnak. Én tehát teljesen meg vagyok győződve, hogy ha a kisebb kir. városok ezen subsumtiókon tul fogják magukat tenni: fel fogják ismerni azon üdvös eredményeket, melyeket a törvényhozás részükre ezúttal is érvényesíteni óhajtott. Elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés.) Szüllő Géza: T. ház! (Zaj. Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot magasabb szempontból tekintve, mielőtt azt megbíráljak, szükséges annak részleteit egészen is megismerni. Több oldalról megvilágittattak a törvényjavaslatnak mind fény- mind árnyoldalai. A ministerelnök ur azt mondta, hogy ezen törvényjavaslat alapeszméje jó és majd a részleteknél volna helyük a módosításoknak; az én nézetem szerint ezen törvényjavaslatnak alapeszméje nem jó: azért mert igazságtalan és mert igazságtalan, azért ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Fel fogom hozni egyenként azon okokat, a melyek engem ezen nézethez vezettek. A t. ház kegyes lesz azokat megbírálni s a szerint fogja majd mindegyik közülünk azt a maga meggyőződése szerint vagy vélem együtt helyeselni vagy nem. Az sarkalatos igazság, hogy a sz. kir. városok önkormányzati költségeiket maguk fedezik; az állam által nem segélyeztetnek. de segélyre nem is szorulnak. Másodszor az is áll, hogy a közigazgatást a városok jobban vitték és jobban viszik, mint sok törvényhatóság. Az is áll, hogy a kormány iránt mindig engedelmesek voltak, bizonyítja az, mert addig nem volt szükséges — nem is mutatkozott szükségesnek, hogy a magyar kormány erélyesebben járjon el ellenökben: mert azok mindig pontosan teljesítették a felelős magyar kormány minden rendeletet. Már most azon tekintetnél fogva, melyek ezen törvényjavaslatnak alapeszméi, hogy ezt tisztán megbírálhassunk, fel fogom hozni mindazon előnyöket, melyeket ezen városok netalán nyerhetnek és azon hátrányokat, a melyek ellene szólanak. Ha a mérlegben a szerint, a mint azt felállítom, a túlsúly ott mutatkozik, hogy többet nyernek a városok, ha törvényhatósági
