Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

134. országos ülés május 19.1876. 247 jogaikat elvesztik : akkor ezen törvényjavaslat elfogadása mellett szavaznék; de mivel többet veszittenek, tehát ezen törvényjavaslat az én nézetem szerint e házból vissza fog utasíttatni a közigazgatási bizottsághoz. Horváth Lajos igen t. képviselő ur ezen torjavaslat támogatása mellett többek közt felhozta, hogy mily boldogok lehetnének ezen városok, hogyha ők sz. kir. városokból egész egyszerűen rendezett tanácsú városokká degrad áltatnának. Először közvetlen befolyást nyernének a megye autonómiájára, annyiban, hogy majd a megye ügyeibe beleszólhatnak. De a ki a mi iparosainkat és városban lakó polgáriasainkat ismeri: az tudhatja, hogy igen ritkán lesz olyan ügy, melyben ők is részt fognak venni akarni; mert rendesen közönyösen fogják magukat a közigazgatási tekintetéből viselni annál inkább ós, mert ugy is kisebbségben lesznek a megyei elem ellenében és nem igen fognak kívánkozni arra, hogy ők felszólaljanak és a küzdtérre lépjenek. Másodszor pedig a tisztviselők megválasztásánál ismét visszanyerik a régi jogaikat: mert ők magok fogják közvetlenül azokat candidálni; harmadszor a községi autonómia ügyébe nem fog a megye beavatkozni. Hiszen minő az a községi autonómia? Olyan községi autonómia lesz az, milyen minden nagyobb falunak is van. Minő csekélység az, mit nálunk autonómiának neveznek. Negyedszer culturalis szempontból csak nyerhetnek azok a városok, mert a polgári elem bele olvadván, ez a közszellemet nevelni fogja. Továbbá a városoknak vagyoni kezelésére a ministerium fog felügyelni, ami csak előnyére fog szolgálni ezen ügyeknek és azután a képviselő testületbe 250 lélek után választhattak csak egy képviselőt, ezután pedig 100 választó után választatnak egyet; bocsánatot kérek, de ez igen nagy különbség, mert 250 választó után választatott a törvényhatósági bizottságba egy tagot; most pedig csak a városi — mondjuk gazdasági bizottságba — fog csak választhatni. Tisztelt ház, ezek ellenében elvesztik a városok külön törvényhatósági szabadságukat és jogukat, elvesztik politikai jelentöségöket, elvesztik a területi jogot és a többi törvényhatóságokkal való levelezhetést és elvesztik az országos érdekű kérdések feletti gyűlésben a vitatkozhatást, melyet a népgyűlések soha sem fognak helyettesíthetni; közigazgatási költségeik pedig tetemesen nagyobbodnak. Az 1870-diki törvény szerint ki van mondva, hogy a rendezett tanácsú város polgármesterének fizetése ép annyi legyen, mint azon köztörvényhatóság szolgabirájáé: tehát lesz e szerint a városi polgármesternek 1500 frt fizetése, Ha a sz. kir. városokban 4—500 írtért a legelőbbkelőbb és legkitűnőbb férfiak szolgálnak polgármesterként s ezek pontosan teljesitik kötelességüket ós kielégítik az igényeket mind lefelé a kormányzottak mind felfelé a kormányzók iránt. Ha azt akarná mondani valaki t. ház, hogy csak az a tisztviselő teszbrneg kötelességét, a ki ugy van fizetve, hogy fizetéséből megélhet, az pedig, a ki csak tiszteletdíjban részesül, nem: akkor elitéinők mindazon államokat, a hol az állam-hivatalnokok nincsenek oly fizetéssel ellátva, hogy abból megélhessenek. Felhozom például Hollandiát. Rotterdamban és a nagyobb városokban a polgármesternek, a ki a város élén áll: csak 400 hollandi frt fizetése van ós az a banquet, melyet megválasztása alkalmával ad, bele kerül 3—4000 hollandi frtba, tehát tiszteletből viseli hivatalát s azt éppen nem mondhatjuk, hogy Hollandia rosszul van kormányozva. Hogy milyen megtakarítás akar lenni ezen törvényjavaslat szerint: felhozom például a domesticát, melyet a ministerelnök ur bizonyosan átad majd a törvényhatóságoknak; azt nem tudom, hogy mikor; hanem ha be fognak hozatni: ugy tekintem azt, hogy az a 4.500,000 frt, melyet a kormány mostanig a budgetbe mindig bevett s melyet a köztörvényhatóságok segélyezésére fordított, ez jövőre talán nem fog a budgetben szerepelni: hanem a törvényhatóságoknak fog megadatni a jog, hogy azt magok kivessék! Ez pedig ugy van, hogy ha a mellényem jobb zsebe helyett a balzsebből vagyok kénytelen fizetni: az semmi lényeges különbséget nem tesz s így a városok itt is veszteni fognak, mert eddig domesticájuk nem volt; ők tudták fedezni költségeiket gazdasági jövedelmeikből : s most a megyei autonómiába beosztatván, nagyon természetesen a domestika reájok is ki fog vettetni; pedig ez hihetőleg nagyobb összeg lesz. mint a mennyibe került az eddigi administratiójok; továbbá elvesztik a vagyonuk feletti szabadabb rendelkezési jogot, mert a ministerium minden lépteiket e téren mint a törvényjavaslatban van, folytonosan ellenőrizni fogja a 4. '§. szerint a főispán által, tehát a városok tökéletesen curatela alatt fognak állni; mert meg sem mozdulhatnak és semmi bármily czélszerü kiadásokat nem tehetnek a főispánnak vagy előleges engedélyezése nélkül, vagy majd utólagos helyben nem hagyása folytán, tehát a szabad királyi városok elvesztik e tekintetben is az önálíásukat. Most még hat évre alakultak meg ezen köztörvényhatósági bizottságok; hat évre választották meg a tisztviselőket; ezen törvényjavaslat szerint, ha az törvényre emelkedik: akkor 1877. január 1-éig keresztülvive kell annak lenni, egyrészről a mostani bizottsági tagok és hivatalnokaik vesztik el ezen évet, ha újra meg nem választatnak; másrészről a kik a virilis, vagyis patrícius joggal birnak, azok is elvesztik a bizottságokban a tagságokat és uj választások alá fognak esni, ez