Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

13é. országo ülés május 19. 1876. 241 gátas rendezésének azon módját elfogadni, melyet sokan hangoztattak a sajtóban ós a házban, tudniillik azt, hogy a városok mint egyes központok mellé kell csoportosítani a szomszéd községeket ós ezen csoportra kell bízni az állami közigazgatás közvetítését. A megoldás ezen módját topograpkicus ós más szempontokból elfogadni lehet: mert sok megyében nem lehet e gyupontot megtalálni. Én a megyei rendszer hive vagyok s mint ilyen, óhajtom, hogy a mennyire lehet, életerős megyék alakuljanak. (Elénk helyeslés.) Ez álláspont folyományaként nagy súlyt helyezek arra, hogy a megyei ügyek elintézésébe az úgynevezett polgári elem is részt vehessen ügyeihez. Ez a megyékre nézve nyereség, a városok polgáraira nézve pedig nem jogvesztés, de jogszerzés. Mindig szerencsémnek tartottam a magam szempontjából azt, hogy nem csak városom, de Borsodmegye ügyeihez is hozzájárulhassak. Azt hiszem, mások is hasonló érzelemtől vannak áthatva s el fogják ismerni, hogy a megyei ügyek elintézésébe való befolyás nem jogvesztés, hanem jogszerzés. (Helyeslés.) Nem akarva a t. házat tovább untatni, de ki kell jelentenem, hogy nem értein azon feljajdulás okát, melynek t. képviselőtársaim hangot' adtak. Nem érteni aggodalmaikat az uj adók,' uj terhek s azon 4 millió tekintetében, melyre Zsedényi Ede t. képviselőtársam hivatkozott. Nem értem beszédének azon passusát, mely a szolgabirákra vonatkozik. A rendezett tanácsú városok a szolgabirákka] semmi közük. Méltóztatnak tudni, a községi törvény szerint a rendezett tanácsú városok csak az alispánnal érintkeznek s a szölgabirák hatósága alatt nem állanak. En a törvényjavaslatot Magyarország közigazgatási rendezésének egyik sarkköveid tekintem; (Helyeslés.) ha tehát a i képviselő urak az egyes sarkköveket kimozdítják, vagy azok beillesztését akadályozzák : akkor ne méltóztassék kívánni ős ezt különösen a szélső jobboldali padokon ülő barátaink ellenében hangsúlyozom, hogy a t. minister ur gyökeresen rendezze és alakítsa át a közigazgatást. Hogy tehesse ezt: ha nem engedik, hogy terveit a maguk teljességében keresztül vihesse"? Én ebben bizonyos anomáliát látok, a melynek okát sajátságos viszonyainkban s a pártok állásában keresem. Ismétlem, hogy én a magam részéről határozott haladást látva a törvényjavaslatban azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés.) Mocsáry Lajos: T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat _ 47 municipiumot szüntet meg egy tollvonással. Én is abban a nézetben vagyok t. ház, hogy az apró törvényhatósággal bíró városok, mint például Bakabánya, Buszt és a törvényhatósági joggal felruházott erdélyi városok nagyrésze más helyzetbe állitandók s ezt tökéletesen helyesnek tartom; mert hogy ezek az apró városok oly jogokat KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. VI. KÖTET. élvezzenek, mint a nagy törvényhatóságok: azt én is anachronismusnak, helytelennek tartom; de azt, hogy életerős városok, melyek bebizonyították, hogy mint törvényhatóságok feladatoknak megfelelni képesek, melyek magukat ez állásukban jól érzik és autonomikus és társadalmi tekintetben is nevezetes eredményeket mutatnak fel, hogy ezek megfosztassanak eddigi jogaiktól, a nélkül, hogy ez iránt megkérdeztetnének, a nélkül, hogy ebbe beleegyezésüket adnák, vagy talán épen ellenzésük daczára: ezt ón az igazsággal megegyeztethetőnek nem tartom ; inert nem vagyok azon nézetben, mint t. barátom Horváth] Lajos, hogy a rendezett tanácsú városok több joggal bírnak, mint a régi szabad kir. városok. Hisz méltóztassék megnézni a törvényt, mely a rendezett tanácsú városok állását rendezte, és meg fognak győződni, hogy a rendezett tanácsú városok az önállásnak, a szabad mozoghatásnak azon mérvével nem birnak, mint a régi szabad kir. városok. Jól tudjuk a gyakorlatból, hogy az ily városokban a megye alispánja mily nagy szereppel bir, mennyire képes, sőt köteles beavatkozni a rondezett tanácsú városok minden fontosabb ügyeibe. Volt alkalmam ezt magamnak is a gyakorlatból tapasztalni. De ha csak a törvénynek 21. §-át olvassuk is: mik azok, a mikre nézve a rendezett tanácsú városok működésükben korlátozva vannak ? Itt van például, hogy a községi adó megállapítása, kivetése és behajtása tekintetében csak a törvényhatóság jóváhagyása után szabad a rendezett tanácsú városnak intézkedni; hasonlóképen áll a dolog a községi vagyon elidegenítésére, vagy szerzésére, erre vonatkozó bérletek megkötésére, kölcsön-vótelekre, uj hivatal rendszeresítésére vagy a fenálló megszüntetésére nézve, ugy hogy, ha csak egy írnokkal akarja is szaporítani személyzetet, ezt felsőbb jóváhagyás nélkül nem teheti. Ki van továbbá mondva, hogy minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel: csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtható végre ; szóval a községi törvényből kiolvashatja mindenki, a ki véleményt akar formálni t. barátom állítására nézve, hogy a rendezett tanácsú városok jogosultsága sokkal szűkebb körű, mint a törvényhatósági joggal felruházott szabad kir. városok jogköre. Ha nézem továbbá azon indokolást, a melylyel a törvényjavaslat ajánlva van : meg kell vallanom, hogy azt igen kevéssé tartom kielégítőnek. Én óhajtottam volna, hogy mutattassék ki ezen megszüntetendő városokra nézve, hogy megfelelnek-e vagy nem feladatuknak, mint municipiumok; óhajtottam volna kiniutattatni, hogy beleegyeznek-e eddigi állásuk megszüntetésébe és nem fog-e ez által rajtok sérelem elkövettetni ? Mindezt nélkülözzük az indokolásban, s e helyett egyedül csak az van feltüntetve, és egyebet sem a minister úrtól, 31