Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-134

236 131. országos ülés május 19. 1876. Felemlíthetném például, hogy csak egy álta­lam legjobban ismert példát idézzek, felemlíthet­ném azon várost, a melynek egyik kerületét kép­viselni szerencséin van, felemlíthetném, hogy azon város —- Szaniosujvár — egy nagy vidék román lakosságának természetszerű forgalmi központját képezvén, azon vidék lakossága közt magyar ha­zafias szellemet áraszt szét; felemlíthetném, hogy saját költségén tart föl egy gymnasiumot, a mely az egész vidéki románokat hazafias magyar szel­lemben neveli; ós felemlíthetném, hogy midőn 1792-ben a törvényhozás felruházta az önálló municipiurn jogával, e város az országgyűlés ren­delkezésére bocsátott 2000 aranyat azért, hogy egy magyar nyelvművelő társaság alapíttathassák, a mely összeg egy része ma is a magyar akadé­mia alapjának egy részét képezi. Felemlíthetném, hogy e város mellett maga a kormány állította ki azon bizonyítványt, hogy ez az egész erdélyi országrésznek legjobban administrált városa. Még felemlíthetném, hogy ily városoknak a legsúlyo­sabb rendszabály alkalmazásával való büntetése nem szolgálhat biztató például azoknak, a kik a magyar állam-eszme érdekeit védelmezik és nem szilárdíthatja meg állásukat oly vidéken, hol annak minél szilárdabbá tételére a legtöbb szük­ség van. De nem akarok az egyes városok concret viszonyainak fejtegetésébe bocsátkozni: mert nap­fénynél világosabban kimutatható, hogy egy rideg, önkényesen odavetett, ehablonszerü szám merev alkalmazása a beolvasztás mértékeként sem az állam érdekében, sem az igazság szempontjából nem al­kalmazható. A ministeri indokolásban emiitett ok­vetlenül szükség nem ezen mértéknek kívánja alkal­mazását ; de kívánja azt, a mit a törvényhozás már egyszer egészen analóg esetekre alkalmazott s a mely az 1876. évi Y. törvényezikkben, a községi törvény novellájában van kifejezve ; ezen elv al­kalmazását vagyok bátor a t. háztól a városi mu­nicipiumokra vonatkozólag is kérni. Ne az egész­séges, ne a fejlődésre képes ós erőteljes fejlődést ígérő, hanem a korhadt, a száraz gályákat messe le a törvényhozás; ne sújtson oly városokat, me­lyek administratiója kifogástalan és a melyek a jó közigazgatás követelményeinek megfelelnek; de orvosolja a bajt, ott, a hol az valóban létezik. Ne tegye ki a törvényhozás a jól administrált váro­sok administratio megromlása, jövedelmeik idegen czélokra elpazarolása, lakosaik túlterhelése veszé­lyeinek, hanem alkalmazza e rendszabályt a jó administratio érdekében ott, a hol az valóban szükséges. Ne vonjon minden várost a rideg szám Prokrustes-ágyára; hanem cselekedjék ugy, mint cselekedett e folyó évben egy másik törvény ho­zatalánál egészen analóg esetben. (Helyeslés.) Ezen szempontból t. ház a következő indítványt vagyok bátor beteijeszteni. (Olvassa): I n d i t vá n y. Tekintettel arra, hogy a kisebb városi tör­vényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényja­vaslat a lélekszámot állítja föl a megszüntetés ki­zárólagos alapjának s eltöröl minden városi rnuni­cipiumot, melynek 12,000-nél kevesebb s meghagyja mindeniket, melynek 12,000-nél több lakosa vau; tekintettel arra, hogy egy városi municipiurn életképességének, s törvényhatósági önállásra érde­mes voltának nem képezheti igazságos mértéket eg}' önkényesen, minden benső jogosultság nélkül fölvett számnak merev ehablonszerü alkalmazása ; tekintettel arra, hogy maga a törvényhozás csak nem rég egészen analóg esetben más, igaz­ságosabb, méltányosabb s az. érdekeltekre nézve is, teljesen megnyugtató mérték alkalmazását fo­gadta el, kimondván az 187b. évi V. törvényezikk 46. §-ában, hogy rendezett tanácsú városok nagy községekké, s nagy községek kis közegekké ak­kor alakithatók át: ha az addigi állásukkal járó kötelezettségeknek nem felelnek meg ; ha nélkülözik az addigi szervezetekben való fönállhatás szellemi vagy anyagi kellékeit; s ha csak lakóikra nézve fölötte terhelő ]>ótadók kivetése által képesek e kö­telezettségeknek megfelelni; tekintettel arra, hogy ugyanezen mértéknek a városi törvényhatóságokra leendő következetes al­kalmazása nemcsak azon ezélnak teend eleget, hogy a közp@nti kormányzat érdekében csökken­tessék a városi munieipiumok száma; de a roszul administrált, vagy municipális önállóságának fön­taxtására csak igen nagy áldozatok árán képes városok helyzetét is niegjavitand ja ; tekintettel arra. hogy az administratio javítá­sának, s az illető városok polgárságának érdekei csakis oly mérték szerinti beolvasztását igénylik a városoknak; inig ellenben a jól administrált, lakóinak számarányához képest nagy vagyonnal s intellectualis erővel rendelkező, s önállóságukat minden terhesebb pótadók nélkül föntartani képes városok beolvasztása pusztán egy önkényesen föl­vett, mivel sem indokolt, semmi meggyőző erővel nem bíró számtétel alapján mély sérelmet ejt ugy az illető városok polgárainak jogos érdekein, mint igen sok esetben az administratio jóságán is: Mindezen okoknál fogva tisztelettel indítvá­nyozom annak kimondását, hogy a kisebb városi törvényhatóságok megszünte­téséről szóló törvényjavaslat visszaadatik a köz­igazgatási bizottságnak oly értelemben leendő át­dolgozás végett, hogy azon városok olvasztassanak be a megyékbe, s veszítsék el törvenjdiatósági önállóságukat, a melyek administratiója bármi te­kintetheti nem üti meg a jó közigazgatás igényei­nek mórtékét, a melyek nem rendelkeznek az ön­álló törvényhatóság fentartására szükséges vagyoni s értelmi erővel; s a melyek csak lakosaikra nézve

Next

/
Oldalképek
Tartalom