Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-131

218 131. országos Ülés május 15. 1876. tetés nélkül tovább ne hagyassák, Hodossiu József a képviselői állásról, a melylycl összekötött köte­lessége teljesítését megtagadta: lemondottalak tekin­tetvén, országgyűlési képviselői megbízása meg­szűntnek tekintetik és Zarándmegye központi választmánya a brádi kerületben uj képviselői választás eszközlésére a képviselőház elnöke által utasíttatni rendeltetik." Ez megtörtént t. képviselőház, az illető vá­lasztókerület uj választásra utasíttatott, a választás eszközöltetett és megválasztatott azon kerületben ugyancsak Hodossiu József, azonban ismét nem jelent meg és nem nyújtotta be mandátumát. A jelen feníbrgó esetben a t. ház határozata követ­keztében Avente Szeveru az elnöki jelentós szerint figyelmeztetve lett, hogy jelenjen meg és ha ennek 15 nap alatt eleget nem teend: ez iránt a képvi­selőháznak ujabb jelentés fog tétetni az igen t. elnök ur által. Az elnök ur hozzá teszi jelentésé­ben : ..Ezen felszólításom Szászváros-szék király­birája Nagy Ignácz ur által folyó évi márezius 27-én 44. szám alatt kelt jelentése mellett bekül­dött kézbesítési lap szerint magának Axente Sze­veru urnák folyó évi márcziüs 25-én kézbesittetett; ő azonban mindez ideig megbízó* levelét nem mu­tatta be és felszólításomra nem válaszolt." Hacsak a rideg következetességet nézzük t. képviselőház, nem lehetne egyebet határozni, mint azt, a mi határoztatott Hodossiu József úrra nézve, előre láthatólag ugyanazon következéssel utasíttatni fog az illető választókerület, hogy a választást eszkö­zölje s nagyon valószínű, hogy miután ugyanazon párthoz vagy színezethez tartozik Axente, mint a nevezett Hodossiu ur : ismét meg fog választatni. Tehát a t. képviselőház határozatának nem lesz kellő sanctiója. Azon alkalommal. midőn Szontagh Pál t. képviselőtársam határozati javaslatát a képviselő­ház elfogadta, Simonyi Ernő t. képviselőtársain azt indítványozta volt, hogy e részben fenálló tör­vényeink foganatosíttassanak. Én nem járultam azon indítványhoz és pedig két okból. Az egyik az, hogy a háznak már létezett egy határozata, éuen Hodossiu úrra nézve, mely a ház kezét meg­kötötte azon esetre nézve ; a másik pedig az, hogy nem tartottam a törvényeket mai viszonyaink közt alkalinazhatókuak. Az 1498 : 3. decretum 1. art. leghatározot­tabban intézkedik e tekintetben, a többi törvényt nem is említem. Ott meg van hagyva, hogy azon követ, a ki az országgyűlésre bizouyos kitűzött idő alatt meg nem jelen, ha praelatus és báró : 400 súlyos márkában ; ha pedig nemes ember: 200 márkában marasztalandó el. Ha egyebet nem is említek, már ebből is méltóztatnak látni, hogy ezen törvény nem alkalmazható és ha még hoz­záteszem, hogy későbbi irányadó törvényeinkben még az is meg van szabva, hogy ezen birságból egyötödrósz a végrehajtó jutalma ós négyötödrósz a íiscusé, ez még inkább mutatja, hogy azon tör­vények a mi viszonyaink közt egyátalában nem alkalmazhatók. Az 1636: IV. törvényczikk 79. articulusa ós az 1662. törvénynek 53-ik articulusa hivatkoznak az 1498. törvény czikkre, részben ismétlik, részben módosítják azt. Én tehát nem ismerek törvényt, mely a mi viszonyaink közt gyakorlati értékkel bírna ; habár azon törvényekben letett elvet készséggel teszem is a magamévá. Nem látok tehát más módot t. képviselőház, minthogy ezen tagadhatatlanul fontos esetre nézve törvényhozási utón történjék intézkedés; azonban ezt megelőzőleg óhajtanám az igazságügyi bizott­ság véleményét megtudni: mert sok törvény com­binálásáról van szó. Lehetne most már ez alka­lommal utasítani a ministeriumot, ha a kép­viselőház is azon nézetben van, hogy terjesszen elő idevonatkozólag egy törvényjavaslatot. Lehet, hogy csak egy novellára lesz szükség, lehet egy egészen uj törvényre, ez mindenesetre a t. képviselőház utasításától függend. De azon nézetben vagyok, hogy most a legczélszerübben teszünk akkor: ha az igazságügyi bizottságot uta­sítjuk, hogy tekintettel a fenforgó esetre vélemé­nyes jelentését a tárgyra vonatkozólag terjessze a t. ház elé. Ugyanazért határozati javaslatom a következő : (Olvas) Az elnöki jelentés azon utasí­tással adatik ki az igazságügyi bizottságnak, hogy ide vonatkozó jelentését mielőbb terjessze a kép­viselőház elé. A t. képviselőház most is határozhat és directe utasítást adhatna a kormánynak e tárgyban, azonban a tárgy fontossága megérdemli, hogy az idevonatkozó törvények^ egybevetését, a feníbrgó eset combinálását első sorban maga az igazságügyi bizottság tegye meg s ezek nyomán terjessze elő javaslatát. Határozati javaslatomat a t. ház figyelmébe ajánlom. Gulner Gyula jegyző: (Üjra felolvassa Várady Gábor határozati javaslatát!) Simonyi Ernő: T. ház! Midőn az előttem szólott t. képviselő ur által felcmlitctt előző eset, t. i. Hodossiu József képviselőnek esete felmerült, ez esetre nézve én akkor is bátor voltain arra hivatkozni, hogy a képviselő mentelmi jogát és képviselői állását illetőleg, a háznak utólagosan törvényeket alkotni nem lehet, melyeknek vissza­ható ereje lenne. Azon nézetben vagyok most is. Igen fontos ós igen finnyás kérdés az : ha vajon jogos-e ós milyen körülmények közt van joga a képviselőháznak a képviselő-mandátumot valaki részére megszüntetni. Nem beszélek a jelen esetről; de méltóztas­sanak felvenni, hogy hová vezetné ez a képvise­lőházat, — melyről utoljára nem tagadhatni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom