Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-131

131. országos ülés május 15. 1876. 219 legalább időről időre pártszenvedélyek által is lehet vezetve, — és hogy mily következményeket vonhatna maga után, az egyes képviselők mandátumainak megszüntetése. Ha vannak oly esetek, melyekben a képviselőmandátum megszünüiek tekintendő : akkor ezen eseteknek a törvény által már előre szabályozva, ós ugy kell körülírva lenni, hogy lehetetlenné váljék a visszaélés. Hogy azon intézkedés, melyet a t. ház akkoron méltóztatott tenni, nem vezetett czélhoz: megvallom, őszintén örvendek, mert legalább ez megmutatta azt, hogy szükség van, hogy ily nagy fontosságú ügyben nem határozat által, hanem törvény által kell intézkedni. A mi már most a jelenlegi indítványt illeti, kétségkívül correctebb indítvány az, hogy vétessék egy szakbizottság által komoly megfontolás alá ezen ügy és azután egy törvényjavaslat terjesztessék elő, vagy törvényhozási intézkedésre hivassék fel a törvényhozás. Ez sokkal helyesebb eljárás; hanem t. ház, ez igen helyes a jövőre nézve, de a múltra nézve nem kötelezhet senkit a törvényhozás, oly esetekben, a hol fennálló törvényeink vannak. Itt a törvény világos. Azt mondja az előttem szólott t. képviselő ur, hogy az 1798. törvény a mai időben nem alkalmazható. Engedelmet kérek: nem- látom okát. hogy miért nem? Azon törvény, a melyet idézni méltóztatott is. két utána következő országgyűlésen, az 1835. és 1842-ben követtetett. Én nem mondom ezt, hogy ez a legtökéleteslbb törvény; hanem annyi bizonyos, hogy valahányszor a magyar országgyűlésen hason eset merült fel, a legutóbbi időkig, az országgyűlések ezen törvény szerint jártak el, és pedig igy járt el az 1840—43—47-ki országgyűlés. Azóta, mióta képviseleti rendszer hozatott be, az alsóház igaz nem járt el így. de nem is fordult elő ily eset. Az első eset volt a Hodossiu esete, és nézetem szerint ezen első esetben azon előbbeni törvény szerint kellett volna eljárni, a mely szerint eljártak az előbbeni országgyűlések egész az utolsó pillanatig, tudniillik az 1847-ki országgyűlésig. Méltóztatnak igen jól emlékezni, hogy az 1847-ben az úgynevezett partiumok nem küldtek követeket a pozsonyi országgyűlésre; megvoltak ugyan híva, hanem a mint nálunk a régibb időkben gyakorta megtörtént, egyik rendelet ezen értelemben, a másik más értelemben menesztetett, és a vége az lett, hogy nem küldtek követeket sem a pozsonyi, sem az erdélyi országgyűlésre.; a másik következése pedig az lett, hogy a pozsonyi országgyűlés vindieálni akarván magának jogait: az illetőket 800 arany írtban elmarasztalta. "Akkoron a törvényhatóságok marasztaltak el. Miért ? Mert a törvényhatóságok nem tartották meg a követválasztást és igy nem volt alkalom, követet elmarasztalni, hanem ott voltak a törvényhatóságok, a melyek makacskodtak, a király meghívó levelében kiszabott kötelességet teljesíteni. A jelen esetben a hatóság megtette kötelességét; tehát a hatóságot nem lehet felelősségre vonni. A választókerület is megtette kötelességét: választott; hanem a megválasztott követ megjelenni és megbízó levelét megmutatni elmulasztotta. Erre nézve a törvény világosan rendelkezik és azt mondja, hogy a ki meg nem jelenik, az 800 arany írttal büntettetik. Én tehát arra nézve, hogy ezen dilemmából kijöjjünk és oly törvényeket ne alkossunk és oly határozatot ne hozzunk, a mely magát ezen képviselőtestületet eompromnüttálná, ismét azt indítványozom : hogy maradjunk azon törvény mellett, a mely fennáll Ha azt találjuk, hogy ezen törvény nem czólszerü: én részemről elfogadom a jövőre nézve Várady Gábor képviselő ur indítványát, hogy utasittassék ezen kérdés a jogügyi bizottsághoz ; vagy ha tetszik, az igazságügyi íuinisteriumhoz, hogy fontolja meg minden oldalról, s ha szükségét látja : adjon törvényjavaslatot; de a mig ezen uj törvény megalkotva nincs, a míg a régi törvény eltörölve nincs: addig én azt hiszem, logikailag eljárva, törvényesen eljárva, más utat követni nem lehet, mint a fönálló törvényt hajtani végre. Szilágyi Dezső: T. ház ! Én Várady Gábor t. képviselő társam indítványát helyeslem és ahhoz járulok, s engem ezen tekintetben azon ok, meij^et az előttem szólott t. képviselőtársam felhozott, épen nem zavarhat meg. mert az igazságságügyi bizottságnak, a melyhez az indítvány szerinte a jelen eset utasittatik, feladata kettős lesz ; először: megfontolás alá venni és véleményt adni, hogy mi a teendő a jelen esetben ; és másodszor : véleményt adni arról is és esetleg javaslatot terjeszteni a ház elé, hogy mi történjék arra nézve ; ha netán legislatiónkat jelen állásában e részben hiányosnak vagy czélszerütlennek tartatná. Én tehát azt hiszem, hogy mindazok, a miket a képviselő ur a jelen eset elintézésére nézve felhozott : helyesen felhozhatók és bírálat alá vehetők lesznek akkor, midőn az igazságügyi bizottság a jelen esetről jelentésót a ház elé fogja terjeszteni. (Helyeslés) Ezen indokból a határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Fel fog olvastatni a határozati javaslat, melyet Várady Gábor képviselő ur adott be. Gulner Gyula jegyző: (Ismét felolvassa Várady Gábor határozati javaslatát?) Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen határozati javaslatot elfogadni? (Elfogadjuk!) Ugy látom, e határozati javaslat elfogadtatik. 28*