Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-128

128. országos Klés május 11. 1876. 157 hátralékokból G3"/„ illetvén meg, ezen összeg évenkénti a befolyás mérve szerint Horvát-Szlavon országoknak ki szokott fizettetni. Miután az 1876. tehát a folyó évi költségvetés előterjesztése előtt még nem volt kipuhatolható azon összeg, mely ezen czimen Horvát-Szlavon országokat illeti: van szerencsém .most már a teljesen befejezett leszámolások alapján az ezen ezimen Horvát-Szlavon országokat megillető 90 ezer írtnak utólagos megszavazásáról szóló törvényjavaslatot a-t. háznak asztalára letenni és kérni, hogy méltóztassék azt a pénzügyi bizottsághoz utasítani, hogy az minél előbb tárgyalás alá véve, a háznak jelentést tegyen. Elnök: A pénzügyminister ur által beadott javaslat a Horvát-Szlavon országokban 1868. végével fenmaradt egyenes adóhátralékokra befolyt összegből az ugyanazon országokat megillető százalék kifizetésére megkívántató póthitelről, előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak fog kiadatni. Következik a napirend: először a naplóbiráló bizottságba egy tagnak megválasztása. Mielőtt azonban ez megkezdetnék, van szerencsém a t. háznak bejelenteni, hogy a bizottságok a következőképen alakultak meg: a közlekedésügyi bizottságnak elnöke Jorizmics László, jegyzője Szentpály Jenő; a közigazgatási bizottságnak elnöke gr. Péchy Manó, jegyzője Ghilner Gyula ; a könyvtári bizottságnak elnöke Tóth Kálmán, jegyzője Yécsey Tamás; a közoktatási bizottságnak elnöke Várady Gábor, jegyzője Molnár Aladár ; a véderő bizottságnak elnöke Szlávy József, jegyzője Márkus István; a mentelmi bizottságnak elnöke Szathmáry Miklós, jegyzője Enimer Kornél ; a pénzügyi bizottságnak elnöke Zsedényi Ede, jegyzője Ordódy Pál. A számvizsgáló és naplóbiráló bizottságok még nem alakultak meg. ezeket tehát bátor vagyok fölszólítani, hogy a mai ülés végével itt a házban összegyűlvén, nyomban megalakulni méltóztassanak. Következik már most, mint mondtam, a napló-bíráló bizottságba választandó egy tagra eszközlendő szavazás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a névsort. A képviselők egyenkint beadják szavazati jegyeiket). Elnök: A beadott szavazatokat a jegyzői kar össze fogja számítani s az eredmény a legközelebbi ülésben ki fog hirdettetni. Következik a zárszámadásokat vizsgáló bizottság jelentése az 1872. évi zárszámadások megvizsgálása tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak venni méltóztatik: az átalános vitát e tárgyban megnyitom. Első szónok az előadó. Mihályi Péter előadó: A t. ház ez országgyűlés elején az állami zárszámadások megvizsgálására a házszabályok érteimében egy 15 tagú bizottságot kiküldeni méltóztatott. A bizottság utasíttatott, hogy ugy a múlt országgyűlés alatt beterjesztett 1872. és 1873. évi, valamint a jelen országgyűlés folyamán beterjesztett 1874-ik évi zárszámadásokat vizsgálja meg. A bizottság eljárván ezen kiküldetésében, tárgyalás alá vette első sorban az 1872. évi zárszáraadást, s miután azt az állami számvevőszéknek ez iránti részletes jelentése alapján behatóan átvizsgálta : e tárgyra vonatkozó jelentését a t. háznak beterjesztette. A bizottság ezen jelentése az, mely a mai ülés tanácskozásának tárgyát képezi. A bizottság jelentéséből a t. ház megyőződni méltóztatik arról, hogy a bizottság ugyanazon eljárást követte munkálkodásában, mely a múlt országgyűlés alatt a zárszámadások megvizsgálására kiküldve volt bizottság által követtetett, mely eljárás, az akkori tövényhozás mindkét házának- tanácskozásai folyamán, azok helyeslésével találkozott. A bizottság ugyanis tekintve azon körülményt, miszerint az 1870 : XVIII. türvéiiyczikk által felállított állami számvevőszék egyik feladatát képezi az államháztartás alapjául szolgáló eredeti számadások megvizsgálása és ellenőrzése és igy az a zárszámadás adatainak számtani szakszerű megvizsgálását eszközli : ennélfogva a bizottság feladata teljesítésében kiválólag a zárszámadás eredményeinek politikai és közkormányzati tekintetekből való megvizsgálására szorítkozott. A bizottság arra, fektette a fősúlyt : vajon a kormány az 1872. évi államháztartásban megfelelt-e az 1872. évi költségvetési törvény rendelkezéseinek ? beszedte-e az azon törvényben előirányzott állami bevételeket? megtartotta-e a költségvetési törvényben, valamint későbbi törvényekben póthite] alakjában részére nyújtott hitelt? és a mennyiben ezektől eltért: igazolhatók-e a költségvetési törvény ellenében tett és a zárszámadásban feltüntetett különbözetek? Ezen feladatának helyesitése végett a bizottság az 1872. évi zárszámadás eredményeit összehasonlította az azon évi költségvetési törvény eredményeivel, az ezen összehasonlításból eredő különbözetek mindegyikét szigorú bírálat alá vette és azok igazolásául a ministerium részéről felhozott indokokat a bizottság jelentésében részletesen előadván, a t. képviselőház tudomására jutatta. Ezen különbözetek megvizsgálása tekintetében felette megnehezítette a bizottság munkálkodását azon körülmény, hogy az 1872. évi zárszámadás ily későn került a törvényhozás tárgyalása alá. Mert tagadhatatlan az, miszerint az állam háztartásában merülnek fel oly költekezések, melyek valamely kiadási tételre nézve a törvényhozástól nyert hitel túllépését teszik szükségessé; más esetekben merülhetnek fel oly kiadások, melyeket a minis-