Képviselőházi napló, 1875. VI. kötet • 1876. márczius 22–május 29.

Ülésnapok - 1875-125

125. országos ttlés május S. J87C. 139 gokon kivül viszkereseti jognak van-e helye vagy nincs ? valamint az sem mondatik ki, hogy a fize­tés hiánya miatt ovatolt váltón; a forgatmányos egyedül saját előzőjének, az elfogadó s azok elleni jogaiba lép, kik a váltót az óvás felvételéig for­gatták '? sem annak, hogy a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő eltelte után for­gatott váltó tulajdonosa köteles azt.a lejárat utáni első forgatmány keltétől számítandó két év alatt fizetés végett bemutatni, illetőleg, ha a fizetés meg­tagadtatnék, óvással élni? — kifejezés nincs adva ; továbbá, hogy ezen kötelezettség-elmulasztása esetén a lejárat utáni forgatók elleni viszkereseti joga megszűnik ; végre, hogy a váltóelfogadó kötelezett­ségének elévülése mikor áll be? s mely .időben kötelessége a váltótulajdonosnak a fizetés végetti bemutatást teljesíteni, illetve óvással élni. A főrendiház ezek alapján a 14. §-t ily szö­vegben fogadta el: ,,14. §. 14a a váltó a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidő el­telte után s a nélkül, hogy az óvás felvétetett volna, tovább forgattatik: a forgatmányos az elfo­gadásból eredő jogokon kivül, még viszkereseti jogokat nyer azon előzők ellen is. kik a váltót az érintett idő után forgatták. Ellenben, ha a váltó a forgatás előtt fizetés hiánya miatt ovatoltatott: a" forgatmányos egyedül saját előzőjének az elfogadó és azok elleni jogaiba lép, a kik a váltót az óvás felvételéig forgatták Maga a forgató ily esetben váltójogilag nincs kö­telezve. A fizetés hiánya miatti óvás felvételére ren­delt határidő eltelte után forgatott váltó tulajdonosa köteles azt a lejárat utáni első forgatmány keltétől, vagy ha ez a váltón ki nem tűnnék: a lejárattól számítandó két év alatt fizetés végett bemutatni és ha a fizetés megtagadtatnék, óvással élni. Ezen kötelezettség elmulasztása a lejárat utáni forgatók elleni viszkereset elvesztését vonja maga után. Ha a váltó-elfogadó kötelezettségének elévü­lése a lejárat utáni első forgatmány keltétől szá­mítandó két év előtt állna be : a váltótulajdonos köteles a fizetés végetti bemutatást az elévülési határnap előtt teljesíteni, és ha a fizetés megtagad­tatnék, óvással élni. Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság a főrendiház indokolásában felhozottakat nem találván elegendőnek arra, hogy a képviselő­ház eredeti megállapodásától eltérőleg az ajánlatba hozott módosítást elfogadja, minthogy azon meg­győződésben van, hogy a lejárat utáni forgatmány­nak váltójogi hatályt tulajdonítani ellenkezik a for­gatmány lényegével, a gyakorlati élet által nem igényeltetik és visszaélésekre szolgáltat alkalmat; minthogy azon megkülönböztetést, melyet a főren­diház szövege ajánl, hogy t. i. ha a váltó ova­tolva nem volt. az utóforgatmánynak váltójogi ha­tálya legyen, ha pedig ovatolva volt: váltójogi hatálylyal ne bírjon, semmi helyes jogi alapon nyugvónak nem találja: a főrendiház módosításá­nak el nem fogadása melleit az eredeti szakaszt ajánlja' elfogadásra. Csemegi Károly : T. ház ! Bátor vagyok a t. házat felkérni, méltóztassék az igazságügyi bi­zottság javaslatának mellőzésével a főrendiház ja­vaslatát elfogadni. Azon tény már egymaga, hogy ezen kérdés másodszor áll a t. háznak diseussiója alatt ós másodszor foglalkozik vele a t. ház, és azon körülmények, melyek ezt előidéztek, kétség­telenül igen örvendetes jelenségek; mert eonsta­tálják azt, hogy e nagyfontosságú kérdésben a tör­vényhozás factorai a legnagyobb lelkiismeretes­séggel, a tárgynak ismeretével, a kérdésnek tüzetes megbirálása után nyilatkoznak és határoznak, és hogy nem döntő az : vajon az egyik vagy másik külföldi törvényben ezen elv van-e elfogadva vagy az ellenkező ; hanem igen is, daczára a legnagyobb tekintélyeknek, a kérdésnek magának tanulmá­nyozása, természetének felismerése és hatásának bírálata képezi törvényhozásunkban is önéi hatá­rozásunk és megállapodásunk alapját. Ez magában véve is igen örvendetes jelen­ség, annál örvendetesebb, mennél fontosabb és mennél nehezebb a kérdés, mely körül az elágazó nézetek szakavatottal] nyilatkoznak. Áttérve a kérdésre, legyen szabad nekem azon intézkedés okának, előadásával, mely az igaz­ságügyminister javaslatában és a főrendiház előter­jesztésében kifejezését találja, első részében is indokolnom ezen intézkedésnek czélszerüségét, hogy ne mondjam szükségességét. A kereskedelmi élet­ben igen régóta előfordul azon viszony, hogy egyik kereskedőnél létezik mint birtokosnál egy váltó valamely messzebb eső piaczra, melynek elfogadója tehát messze távolban van és a váltót ott a messze vidéken kellene a lejárat után érvé­nyesíteni , illetőleg behajtani; azonban tőszom­szédságában, talán a mellette levő házban, van egy másik kereskedő, ki ugyanazzal a messze vi­déken lakóval üzleti összeköttetésben van és neki ugyanannyival vagy talán nagyobb összeggel adósa. Ha átadta a váltóbirtokos az ő általa bírt váltót emennek a szomszédjának: ez kifizette amannak az érte járó összeget és minthogy ő adósa volt azon távoli vidéki kereskedőnek, ezen váltóval leszámolt, tehát az üzlet, a leszámolás, az egyik­nek kifizetése, a másik követelésének leszállítása a legegyszerűbb módon érvényesült a nélkül, hogy a váltóbirtokosnak saját követelése behajtása vé­gett el kellett volna a váltót küldeni; anélkül, hogy be kellett volna mutatni, anélkül, hogy fizetés meg­tagadása esetében óvatolíatni kellett volna, anél­kül, hogy be kellett volna talán pörölni. Valamint 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom