Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-94
80 94. országos ülés február 19 1876 Elnök: Teleszky István szintén adott be módosítást, melyben e szó helyett „egészen" : azt kívánja tétetni „legalább két harmadrészben." így mindenek előtt azt kérdezem t. ház, méltóztatik-e az e) pontot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Nem fogadjuk el!) Így tehát az e) pont a pénzügyi bizottság szövegezése szerint nem fogadtatván el, ahoz legközelebb áll Jordán István képviselő ur módositványa, melyet a pénzügyminister ur is elfogadott- Kérdem azért a t. házat, méltóztatik-e az e) pontot Jordán István képviselő ur módositványa szerint elfogadni. (Elfogadjuk.') Azok, a kik elfogadják Jordán István módositványát: méltóztassanak fel állani. (Megtörténik.) A többség elfogadja Jordán István képviselő ur módositványát és igy a többi módositvány elesik. W ächtcr Frigyes jegyző: (olvassa az 50. §-t.) Madarász József: Szalay Imre képviselőtársam az előbbi szakaszban az a) pont alatt azt óhajtotta, hogy a hol biztosítás történik, ott adóelengedés ne történjék ; azonban ez szavazás alá nem jöhetett, mert az véleményem szerint nem is volt helyén. Az én magán véleményem szerint annak itt az 50 §-nál van helye, a hol jelesei) a harmadik bekezdésnél az elemi csapások által sújtott földrészlet után történik bizonyos részben a kártérítés ós a negyedik bekezdésben a tüz által elrongált épületeknél. Én tehát igen szeretném, ha a t. előadó ur, vagy az igen t. pénzügyminister ur megnyugtatna bennünket aziránt, hogy mily indoknál fogva engedtessék el az adó, például a tüzkárosultaknál, ott is, a hol biztosítva volt az épület és az illető megkapta a kártérítést. Vagy mi indokolja azt, hogy a jég által okozott károknál, a hol a termény biztosítva volt és ő szintén megkapta a biztosítási összeget : az adó elengedtessék. Én igen jól tudom, hogy ha elfogadtatnék az. a mit én mondok: ez némi részben sok embernek elvenné a kedvét a biztosítástól, mert azt mondaná, hogy ha elég a házam, vagy ha elveri a jég a termésemet: ugy is megkapom az adó elengedést. Igen, de ezen okoskodás nem áll ; mert hiszen nem kapja meg az egész értéket és igy én megfordítom ezen érvet és azt mondom, hogy az, a ki már biztosította házát vagy termését és a ki már megkapja a kártérítés összegét vagy annak bizonyos részét: attól megvárhatják, hogy az adót fizesse mag. Itt az adóelengedés az államra nézve kártékony és magukra a polgárokra nézve is ugy szólván egy kissé nem valami jónak találom azt, hogy itt az adóengedéseknek hely adassék. Mert é_i nem mondom, hogy igen sokan vannak, de találkozhatnának olyanok is, a kik készakarva felhasználják és ezzel visszaélnének. Ennélfogva minden további indokolás mellőzésével, mert csakis a magam megnyugtatását óhajtom: kérem maradjon meg a szöveg a mint van, a harmadik bekezdéshez azonban tétessék oda ez : „a mennyiben jégeső ellen a termés nem biztosíttatott." A negyedik bekezdéshez pedig a hol a tűzkárról van szó, tétessék oda: „a mennyiben az épületek tüz ellen biztosítva nem voltak." Remete Géza: Ha a biztosítás állami lenne, akkor a módosításhoz magam is hozzájárulnék ; hanem igy nem fogadhatom el azon módosítványt: sőt a minister ur abbeli kifejezését sem, hogy elvileg helyesli ; szerény nézetem szerint helyesnek nem tartom; miután én épen elvileg kárhoztatom, mert az államnak semmi köze nincs a magánviszonyokhoz ; én biztosíthatom a birtokomat, ha tetszik, ez magánviszony, ehhez az államnak semmi köze. Az államnak egyformán kell mérnie a jótékonyságot mindenki iránt ós a magánviszonyok ebben az államot nem gátolhatják. Különben miért nem tetszik módosítást beadni arra nézve is, hogyha valaki a lutrin nyer . . . Madarász Józset: Az nem tartozik ide. Remete Géza: Szóval én nem tartom igazságosnak és jogilag indokoltnak az ily módosításokat ós igy nem fogadom el. Ordódy Pál előadó: T. ház! Én ugyan csekély felfogásom szerint azt hiszem, hogy ezen kérdés már az előbbi §-nál eldöntetett, a mennyiben Szalay képviselő ur módositványa szavazás alá terjesztetett ós el nem fogadtatott. (Helyeslés.) Azonban mind a mellett is, miután Madarász képviselő ur előhozta: bátor vagyok alázatos véleményemet e tekintetben előadni. Én azt hiszem, hogy magában a biztosítás eszméjében rejlik az ok, a melynél fogva biztosított terményekre nézve, ha a jég azokat elverte : igazságos, hogy adóelengedés adassék és pedig azért, mert a biztosítás eszméje min alapszik ? Azon rendes fizetések tőkésítésén alapszik, melyeket az illető a biztosításért bizonyos évek során fizet. Azon díj az illető társulat által tőkósittetik ; de egyszersmind az illető biztosító által évenként fizettetik és mivel a hosszas tapasztalásból némileg ki van számítva, hogy hány óv alatt történnek meg azon elemi csapások átlag: ebből meríti a biztosító társulat azon számítást, a melynek alapján a biztosított kárát megfizeti. Az a biztosító, a ki évenként terményeinek biztosításáért bizonyos összeget fizet, ha ezt 10 —12 óv alatt teszi: tulajdon kép már kifizeti önmaga a netaláni kártérítést. (Helyeslés.) Azon kártérítés tehát, melyet a biztosító társulat a tulajdonosnak ád : csak az ő tőkésített vagyonából ós a díj-fizetésekből kerül ki és más biztosított összegekből, melyeket például egy egész vidék lakossága befizetett együttesen,
