Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-94

9i. országos ülés február 19 1876. 81 Én ezen tekintetekből látom indokolva azt, hogy ez esetben is még adóelengedésnek helye legyen és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezen §-t ugy elfogadni, a mint a pénzügyi bizottság javasolja. (Helyeslés.) W

ächtcr Frigyes jegyző: (olvassa a m,6doútványt.) Az 50. §. 3. bekezdéséhez kérem a következőt tétetni: „a mennyiben jégeső ellen a termés nem biztosíttatott''; a 4-ik bekezdéshez pedig a következőt: „a mennyiben az épületek tüz ellen biztosítva nem voltak. Elnök: Méltóztatik a t. ház az 50. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (El! Nem!) A kik a pénzügyi bizottság szövegezése szerint kívánják elfogadni az 50-ik g-t, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Az 50. §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadtatott és így a módositvány elesett. W

ächtcr Frigyes jegyző: (olvassa oz 51. §-t.) Pogonyi Dénes: T. képviselőház! Én a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak egyik nevezetes hiányát látom abban, hogy akkor, a midőn az egyenesadók kezelése és átalában a közadók behajtása a törvényhatóságokra hizatik : a törvényhatóságok, vagy jobban mondva az azokban létesítendő közigazgatási bizottságok eljárása ellen a priori bizalmatlanságot nyilvánít. Ezen bizalmatlanságot én leginkább ezen g-ban látom kilejezve; ugyanis világosan kimondatik benne, hogy a 49. §. által szabályozott adóelengedésnek csak első pontja tartozik jogköréhez, illetőleg esak ebben határozhat elsó fokozatban; holott a többi minden esetre nézve a pénzügyminister ur határozatát kell kikérnie. Én t. képviselőház, azt hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister urat ezen bizalmatlanságra nézve két ok vezérelheti. Az egyik ok lehet az. hogy a törvényhatóságok területén felállítandó közigazgatási bizottságokban nem bizik, illetőleg nem hiszi, hogy azok tökéletesen az állam érdekében, vagy minden érdek nélkül járjanak el ; vagy pedig azt hiszi, hogy a létesítendő közigazgatási bizottságok ezen kérdések megítélésénél kellő szakismerettel nem fognak bírni; holott másfelől ismét az lehet az ok, hogy az állam érdekét mindenek felett biztosítani akarja. Már a mi az első okot illeti, t. ház! én azt hiszem, hogy ha a t. háznak érdekében áll a törvényhatóságoknál a közügyek iránti érdeklődést felkölteni, — a mi mindenesetre érdekében áll; — ha továbbá érdekében áll, hogy a törvényhatóságok területén létesítendő közigazgatási bizottságok életképesek legyenek: nem helyes a priori mindjárt bizalmatlansággal lépni fel ellenük; és én megvallom, részemről nagyon sajátságosnak látom, hogy midőn a közigazgatási bizottságokra vonatKÉPV H. NAPLÓ 1876 78. V. KÖTET. kozó törvényjavaslat tárgyaltatott, a t. ház átalában (igyekezett azon létesítendő intézménynek jogkört engedni és most ezen törvényjavaslat tárgyalásánál úgyszólván egyenként csipkedi el a jogkórt és fictiosussá teszi a hatáskört, melyet a közigazgatási bizottságokra ruházni akart. A második ok, melyért a t. pénzügyminister ur ezen §-t ily módon szerkeszthette : az, hogy az állam érdekeit mindenek felett biztosítani akarja. Készemről osztozom a t. pénzügyminister ur nézetében és követem őt azon téren, hogy az állam érdekei biztosíttassanak ; de másrészről megvallom, nem szeretném megtestesülve látni azon eszmét, hogy mindenek felett az állam és az állani polgárai sehol se legyenek; mert meggyőződésem szerint az államot a polgárok képezik és az állam van a polgárokért; nem pedig a polgárok az államért. Én ennélfogva azt követelem, hogy minden törvénynek az osztó-igazság képezze az alapelvét. Elismerem azt a t. ház, hogy az állani érdekei mindenesetre biztositandók; de biztosítandó másfelől a polgárok érdeke is ; és azt hiszem, hogy hasonló körülmények közt, hol az adóelengedésről van szó, mindenesetre biztosítja azt a közigazgatási bizottság, melynek tagjai az ottani viszonyokat okvetlenül jobban ismerik, mint azon tisztelt hivatalnok urak, kik a pónzügyministeriumnál alkalmazva vannak. Én tehát egyfelől, hogy ezen bizalmatlanságnak éle vétessék a közigazgatási bizottságokkal szemben; másfelől pedig azért, hogy az állam érdekeinek teljes megóvása mellett egyszersmind az állampolgárok érdeke is. a mennyire lehet, biztosiitassanak : óhajtanám, hogy az 51. §. máskép szövegeztessék. Ennélfogva bátor vagyok ajánlani a t. háznak a következő szöveget. (Olvas.) „Az adóelengedések összegét a 49. §. minden eseteiben elsőíökozatilag a törvényhatósági közigazgatási bizottság határozza meg. A 49. §, a) pontja esetében a hozott bizottsági határozatok közbevetett fölebbezése folytán; a b), c), d) ós e) pontok eseteiben hozott határozatok pedig felülvizsgálás végett a pénzügyministerhez mindenkor hivatalból felterjesztendők. Molnár Aladár jegyző (olvassa Pogonyi Dénes mődositványát.) Széll Kálmán pénzügvminister: T. képviselőház ! Őszintén meg kell vallanom, hogy az előttem szóló képviselő ur felszólásását nem értettem; beszélt bizalmatlanságról a közigazgatási bizottság ellen, beszélt a polgárok védelméről, beszélt a polgárok befolyásáról és beszélt az adózók érdekeiről ellentétben az állam érdekeivel, Ha én bizalmatlansággal viseltetném a közigazgatási bizottság iránt, vagy nem akarnék neki a pénzügyi kormányzatba betekintést engedni: ha