Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-94

12 94. országos illés február 19. 1876. csak 739,677 és ennek ellenében a szántóföld 19 millió hold, ha tekintetbe vesszük, hogy a szántóföldek nem egészen lesznek elvetve, mert évenként igen sok ugarnak marad, mig ellenben a szőlő folyton produoál: annálfogva sokkal szükségesebbnek látom, hogy a szőlőkre kissé több figyelmet fordítsunk. Az e) pont alatt az mondatik: „a szőlőkre nézve, oly fagy, mely az évi termést egészen megsemmisítette", én ezt a dolgot nem tartom helyesnek, nem azért, mert a tapasztalásból tudjuk azt, hogy a fagy az egész szőlő-termést meg nem semmisiti. Erre nézve utána néztem Keletinek a szőlőre vonatkozó statistikájában, melyben azt találtam, hogy 1866-ban, midőn óriási fagy volt: mégis 4.944,382 akó bor termett; pedig tudjuk, hogy akkor a fagy a szőlőket majd nem egészen megsemmisítette. Erre nézve azon módosítást vagyok bátor tenni, hogy kimonclassék: „a szőlőkre nézve oly fagy vétetik tekintetbe, mely a szőlő-termést részben, vagy egészben megsemmisítette." Molnár Aladár jegyző : (olvassa.) Az A) és B) pontra, a hol ez mondatik: „jégeső, árviz, tüz" tétessék: „ha nincs biztosítva." A B) ponthoz: „területeken rovarok" után tétessék: „a szőlőknek penész általi." Az E) pontra nézve: ,,a szőlőkre nézve oly fagy, mely az évi termést teljesen megsemmisítette", helyett tétessék: „a szőlőkre nézve oly fagy, mely a szőlő-termést részben, vagy egészben megsemmisítette." Dániel Pál: T. ház! A 49. §. a) betűjéhez ezen szó után : „árviz" zárjelbe ezen szót kívánom betétetni: „földár". Azok, kik a pénzügyi szabályokat alkották és a pénzügyi törvényeket nálunk életbeléptették, nem kérdezték: az égből hullt-e alá a víz, a föld gyomrából szakadt-e ki, vagy a folyó medréből ? s ha constatálva volt, hogy a kár honnét jött, a megkárosított földrészek illető adóját azon évre elengedték. (Helyeslés.) Az alkotmányos pénzügyi orgánumok és a pénzügyministerium, amint ez azon vidéken, melyet képviselni szerencsém van, 1873-ban történt, és igy provocálok az illető pénzügyministerre, a pénzügyi szabályokat e tekintetben sokkal szűkebb korlátok közé vonták Nem mindenkire egyformán, az is igaz, mert némelyeknek leírták adóját az akkori föld-árja által okozott károk következtében ; de a nagyobb részt elutasították azon indokolással, hogy a föld-árja nem árviz. Már én nem akarok jogtalan kívánságoknak tág kaput nyitni; tudom, hogy ha a föld-árja magasra emelkedik a föld színéhez, a növények gyökereit elrohasztja és hogy ekkor is érezhető kárt okoz a gazdáknak; de ezt magam sem tekintem árvíznek, elemi csapásnak, mert a mélyen fekvő földeknek ez a veszélye számításba vétetik a kataster készítésénél; de tudom, hogy midőn hosszas ideig magasan áll a víz, sokszor mértföldekre terjedő földeken kibugygyan a földből a viz ós elborítja azt, és egész tó, vagy, mint szokás mondani, sík-víz támad és elönti a vetéseket. Azt senki sem mondhatja, hogy ez nem árviz. Igen méltányosnak és igazságosnak találom tehát, hogy ily esetekben a föld adója a megkárosodott részletek után elengedtessék. Expressa doeent, t. ház, azért kérem méltóztassék a törvénynek ezen szerintem ugyan természetes, de épen az előadott oknál fogva nem fölösleges magyarázatát, illetőleg dehnitióját azon indítvány szerint, amelyet bátor voltam tenni, elfogadni. (Helyeslés.,) Molnár Aladár jegyző: (Olvassa Danid Pá

1 indítványát.) A 49. §. a) betűjéhez ezen szó után „árviz" tétessék zárjel közé „föld-árja." Nagy Ferencz:T. ház! A szerkezetben felhozott elemi csapások sorából szerintem egy káros elem kimaradt. Tudjuk azt, hogy hazánk egy részében a ködök által tökéletesen terméketlenné válnak a szántóföldek: azért kérem, méltóztassék az elemi csapások közé a ködöt is felvenni. B. Orbán Balázs jegyző: (Olvassa Nagy Ferencz indítvány át") Szántóföldekre nézve oly fagy vagy tartós szárazság „és kártékony ködök." Jordán István : T. ház! Polgáraitól az állam a létező tiszta jövedelemnek egy bizonyos részét kívánván adóul, midőn a 49. § e törvénybe igtattatni szándékoltatik : annak nem lehet más intentiója, mint az, hogyha az adóalapul szolgáló vagyonnak megállapított tiszta jövedelme elemi csapás által csökken: a kár arányához képest az adó elengedtessék. Ha ezen §-ban csak annyi foglaltatnék, hogy elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteiben az adóelengedésnek van helye s igy elemi csapások a jégeső, árviz, tüz. rovarok pusztítása, fagy, szárazság: nekem a szakasz ellen semmi kifogásom nem lenne és alapja sem volna felszólalásomnak; mert természetes, hogy ha ezen elemi csapások kisebbszerü károkat okoznak, mi minden évben kisebb-nagyobb mértékben meg szokott történni: az eset nem lévén rendkívüli, adó-elengedést a kárt szenvedettnek nem lenne joga követelni; inig ha a károsodás rendkívüli : az adó-elengedés esete áll be a károsodás arányában. Ismétlem, az ón fölfogásom szerint ezen §-nak a mondottaknál egyéb intentiója nem lehet és szeretem hinni, hogy nincs. A c) ós d) pontokat azonban figyelemmel átolvasván, azoknak nem akarva is azon értelmet kell adni, hogy fagy és szárazság következtében károsultak csak akkor részesülnek adóelengedésben: ha azon vidéken minden néven nevezendő termés egészen megsemmisíttetett a fagy vagy szárazság által. Ha ezen pontnak csakugyan ilyen értelme van: ugy ezeket igen nagy kár a törvénybe igtatni,