Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-94
91. országos iilís fefcrnár 19. 1K7«. 73 inert ilyen eset még soha nem történt, adja isten, hogy ne is történjék. Es ha ilyes valami mégis a természet örök törvényeinek megváltoztával megtörténnék : akkor a kormánynak nem az adóelengedéséről, hanem élelmezéséről kell gondoskodni, vagy temetési költséget küldeni az éhen elveszeti lakosság tetemeinek eltemetésére. A c) pontot, mely a szántóföldekről szól, a jó akarat még magyarázhatja kedvezőleg is : mert abban nem foglaltatik az egészeni megsemmisítés, tehát a felfogásnak hagyatik tér, hogy mi fog tekintetni megsemmisitettnek; de egészen másképen áll a szőlőkre nézve, a hol világosan van mondva, hogy az évi termésnek egészen meg kell semmisülve lenni A fagy által okozott kár, hogy mily csapás a gazdára nézve : esak az tudja teljes mértékben felfogni, ki a gazdasággal személyesen foglalkozik; de ez tudja egyszersmind azt is, hogy a szántóföldeknél a fagy, habár megsemmisiti is az évi termést, de a tőkét nem támadja meg; mert a gazda vagy ismét bevetheti, és akkor még lehet jövedelme, vagy nem veti be: akkor ugarnak marad és a fagy által megsemmisített növényt leszántván, a föld javul s a jövő évi termés a megsemmisített termést még kipótolhatja. Nem ugy áll a szőlőknél: a fagy a szőlőket tavaszkor, mikor azoknak két első munkája már megtótetett, szokta megsemmisíteni. A szőlő a fagy által beteg lesz; a beteg szőlőt ápolni kell; tehát nemcsak, hogy meg kell tenni okvetlenül minden hátralevő munkát de azt egész figyelemmel kell végezni, mert különben az egész szőllő megsemmisülhet Ugyanazért szakértők előtt különösnek fog feltűnni, hogy szőlőknél a fagy által okozott károk kevésbé vétettek flgyelembe, mint a szántóföldeknél. Valóban fájdalmasan eshetik a szőlőmüveléssel foglalkozóknak, hogy az illetékes körökben azon hangyaszorgalmat és munkásságot, melyet foglalkozásoknál kifejtenek és mely a közvagyonosodást annyi milliókkal neveli: nem méltatják kellően. Es ennek oka tán az lehet, mert a szőlőtermelő vidékek viszonyai és körülményei talán nem ismeretesek eléggé és így nem lehet a különbséget felismerniük a mulatságra és saját használatra szolgáló s a kizárólag bortermelő vidéken levő szőlők közt, A mulatságra vagy saját használatra ültetett szőlőkre többnyire oly iöldek használtatnak, a melyek a gazdaság más ágaira is alkalmasak; bortermelő vidékeken ellenben oly helyek vannak beültetve, a melyek ha szőlővel nem műveltetnének : egy kietlen, kopár vízmosásokkal össze-vissza szegdelt terület lenne, mely vagy mint haszonvehetetlen szerepelne az adó alapjául összeirt földek közt, vagy egy pár krajozárjövedelemmel lenne felvéve. Ezen haszon nélkül hevert kopár földekkel mit csinál a hangya szorgalom ? szőlőkké alakítván KÉPV. H. NAPLÓ, 1875-78. V. KÖTET az egész vidéket kertekké alakítja, s egyszersmind oly adóalappá változtatja, mely az első osztályú szántóföldek adóját ötször is meghaladja. Ezen állításom igazolására engedje meg a t. ház, hogy egy bortermelő vidéken levő községnek adóját felemlítsem. Ezen községben az első oszályu szántóföld tiszta jövedelme holdanként 7 foiint 42 krajczárban van felvéve, adója 2 frt 40 és fél ki\, egy hold rét jövedelme 4 frt 43 kr., adója 1 frt 47 kr. A szőlőknél az első osztályú szőlő tiszta jövedelme holdanként 30 írtban van fölvéve, adója 9 frt 37 kr., tehát az adó 1 frt 95 krral több : mint az első osztályú szántóföld egész tiszta jövedelme, 4 frt 94 krral több mint a rétnek szinte egész tiszta jövedelme; de az alsóbb osztályú szőlő adója is meghaladja az első osztályú föld tiszta jövedelmét, nevezetesen az első osztályú föld tiszta jövedelme lévén a második osztályú szőlőnek tiszta jövedelme 22 frt adója 6 frt 87 és fél kr., a harmadik osztályú szőlőnek tiszta jövedelme 14 frt 20 kr., adója 4 frt 48 és fél kr. nem is említve azon jövedelmet, mely a törköly, és seprő kifözéséért fizettetik és a fogyasztási adót. ily alig hihető értékgyarapodás mi által éretik el? Mert azon szőlőmivelő tőkéjét ép ugy fekteti be azon földnek termékenynyé tételére, mint a városi telektulajdonos, midőn telkére házat épittett ós valamint a telek az építés által lesz jövedelmezővé : ép ugy a szőlő a tőkebefektetés által. Távol van tőlem, hogy én azon kedvezményeket kívánjam a szőlőmivelőkre, minőkben a háztulajdonosok részesülnek a törvények szerint; bár ha azt kívánnám is, nem kívánnék rendkívülit. De kívánhatom azt, hogy midőn javukra törvény hozatik: ne legyen az már magában semmis; pedig ha a c) pont mostani szerkezetében marad : az már magában semmis, mivel oly eset, hogy a termés egészen megsemmisíttetett volna: még az 1866-ik évi országos fagy alkalmával sem állott be. Ezek után tehát felemlítvén még, hogy staüstikai adatok szerint egy hold szőlőnek nálunk átlagos évi termése 20 akó szinbor, ennek közép-árát 5 forinttal véve fel, évi jövedelme 100 frt; munkáltatására kevés javítást is véve fel, közel 80 frt kell, tehát a szőlő munkáltatására a jövedelemnek 4 | 5 része kell s igv ha a szőlő termésnek l j 5 része megsemmisül, a tiszta jövedelem már megszűnt lenni: ennélfogva szívesen járulnék Szalay képviselő ur módositványához ; de miután nincs reményem, hogy^ az elfogadtassák, egy más módosítást leszek bátor benyújtani, mely igy szól: „A szőlőknél a fagy a szőlőknek azon területére nézve, melyen az évi termést egészen megsemmisítette." Ezen módositványom a pónzügyminister ur azon aggályát is megszünteti, mely szerint, ha a fagyra nézve részletes adóelengedés határozatik, akkor az állam 10
