Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-94

94. o.iszágos illés február 19. 1876. G9 megadásától s ennek miként kezelésétől függ az, hogy ezen egész törvénynek igen nagy keménysége szelidifhető legyen. Nagyon keménynek tartom nevezetesen a törvény azon intézkedését, hogy nálunk, hol ismeretesek a jövedelmezési viszonyok, az kívántatik, hogy adóját, nevezetesen a földbirtokos, minden negyed évben gondosan befizesse. Ez a mi termési s olimaticus viszonyaink közt igen nagy keménység. Tudjuk jól, hogy az adózók nagy része, a földbirtokosok csak az év bizonyos részén, rendesen az aratás után rendelkeznek jövedelemmel. Azt követelni, hogy pontosan befizessék adójukat akkor is, midőn jövedelmük nincs, vagy alig van annyi, hogy magát a gazdaság költségeit fedezhessék: én nagyon nehéz feltételnek s kemény intézkedésnek tartom. Ezen csak azon az utón lehet segíteni, hogy ne szorittassék meg a pénzügymmister a fizetési halasztások adásában s ne vétessék fel a törvénybe olyan kitétel, mely őt erre egyenesen utasítani látszik. Én azt látom e törvényben, hogy adófizetési halasztás rendszerint nem adatik, óhajtanám ezt a törvényből kihagyni, hogy ne legyen ezáltal utasítva a kormány, hogy minél ritkábban adjon fizetési halasztást. Továbbá nem tartom helyesnek azt sem, különösen azok után, miket Hammersberg képviselőtársam előadott, hogy csak a folyó évi adóra adathassék halasztás ; mert az kétségtelen, hogy ha az illető fizetési képtelensége olyan, hogy túlterjed a folyó évi adónak megfizetésére való képességén : akkor szükség, hogy nemcsak a folyó adóra, hanem a hátralékokra is halasztás adassék neki. A pénznek nincs szőre, akár hátralék, akár folyó adó, egyiknek mint másiknak befizetése egyenlően terhes. Helytelennek tartom a törvényjavaslat azon kifejezését is, hogy „pillanatnyi". Ez nem fejezi ki azt, mi gondolom, a pénzügymmister urnák magának is intentiója volt. ,,Az év végén tul" — erre nézve már Hammersberg képviselő ur njdlatkozott, csatlakozom az ő nézetéhez. Hanem a mi a negyedik bekezdést illeti, hogy: „rendkívüli esetekben a pénziigyminister a törvényhatósági közigazgatási bizottság meghallgatása után mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve az év végén tul is terjedhető fizetési halasztást adhat" : erre nézve én szükségesnek tartanám szintén világosan kimondani azt, hogy vajon az ily fizetési halasztás engedélyezése csak egyes adózókra vonatkozik-e? vagy egész megyékre, vagy egész Ínséggel sújtott területekre? mert tudjuk, hogy az eddigi eljárás szerint gyakorlatban volt, hogy ha az egész megye területe vagy annak bizonyos része ínséges: akkor a ministerium fizetési halasztást adott akár az egész megyének, akár annak bizonyos részének. Erről a szakaszban világosan szó nmcsen ; én ezt az eljárást fentartani kívánom és mindezen okoknál fogva óhajtanám, hogy ezen §. azok szerint, miket bátor voltam előadni, újra szövegeztessék és ennélfogva utasittassék vissza a pénzügyi bizottsághoz. Erre vonatkozó indítványomat bátor vagyok elfogadás végett a t. háznak ajánlani. B. Orbán Balázs jegyző : (Olvassa Mocsáry Lajos indítványát.) ,,A közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat 48. §-a uj szövegezés végett küldessék vissza a pénzügyi bizottsághoz. Széll Kálmán pénziigyminister : Leginkább két irányban tett Mocsáry t, képviselőtársam ezen §. ellen észrevételt s miután két részére nézve vannak észrevételei: visszautasittatni kívánja a pénzügyi bizottsághoz. Én a magam részéről azon nézetben vagyok, hogy ezen §. szövegezése körülbelül kimeríti azt, a mit ezen téren egyáltalán a fizetési haladékokra nézve méltányosan engedni lehet s azért annak: visszautasítását a pénzügyi bizottsághoz nem tartom szükségesnek. Mert megvallom, nem volnék képes ennek helyébe oly más szöveget substituálni, mely a kívánatnak inkább megfeleljen. T. képviselőtársam a §-nak elejét kívánná kihagyni, a hol az mondatik: „adófizetési halasztás rendszerint nem adatik." Ezt kihagyni nem lehet. Ez oly természetes elv, hogy az adót, ha leengedésnek vagy törlésnek helye nincs: akkor fizetni kell és fizetéshalasztást elvileg nem lehet engedni, hogy azt semmikép nem lehet kihagyni, kivált miután ezt az elvet ugy is enyhíti a törvénj'javaslat további rendelkezése azzal, hogy a kivételeket felsorolja és azt mondja: de mégis rendkívüli esetekben, ha az adózó fizetési képtelenségét igazolja, félévi haladéknak van helye az alsó fórumnál és ha rendkívüli eset forog fenn, a pénzügyministerium részéről nagyobb haladék is adható. Azt hiszem t. ház, ez teljesen méltányos intézkedés minden irányban ; mert a lehetőség megvan arra, hogy az egész évi adóval is valaki, ha nincs jogczime elengedésre: fizetési halasztás által relaxatát kaphasson. Különben is az utána következő §-ban kimondatik, hogy rendkívüli esetekben árvíz, tűz, jégeső, fagy, szárazság és hasonló csapások által okozott esetekben ugy is adóelengedésnek van helye. Én azon túlmenve fizetési haladékokat is teszek lehetővé és azt gondolom, hogy midőn ezt a törvényjavaslatba felvettem: eleget tettem a méltányossági tekinteteknek. Az adótörvények legtöbbjeiben nincsenek is fizetési halasztások egyátalában stipulálva. Sőt tudnék európai adókezelési törvényeket idézni, a me-