Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-94
70 94. országos Illés február 19. 1876. lyek fizetési halasztást egyáltalán nem engednek meg ; hanem vagy ismernek adóelengedést vagy befizetést. Épen a mi speciális viszonyainknál fogva méltányossági szempontokból, de a kellő korlátok közt nem tartottam mellőzhetőnek a fizetési haladékokat Ezen korlátokat azonban méltóztassék megtartani és ne méltóztassék követelni, hogy azon túlmenjek. Ami a szakasz negyedik bekezdését illeti, arra nézve azt hiszem, hogy az teljesen világos és szabatos; mert az van mondva: a folyó évi adóra a pénzügyminister illetékes halasztást adni, a következő évre kiterjedőleg is. Ez annyit jelent, hogy a január 1-én esedékes adó befizetése is kiterjeszthető a másik esztendőre. Ami a hátralékokat illeti, arra nézve nem szeretném, hogy már az alantas közegek, az adófelügyelők fizetési halasztások megadására felruházva legyenek. Méltóztatik tudni, ép azért osztjuk fel a hátralékokat bizonyos évek sorozatára és az illető adózók anyagi körülményeihez képest kisebbnagyobb tartamú időre, hogy azok azután azon időben rendesen befolyjanak. Azokra nézve is fizetési haladékot adni, tehát nem tartom rendszerint megengedhetőnek; rendkívüli esetekben azonban mégis megadhatja a pénzügyministerium. Ami pedig azt illeti, a mit a t. képviselő ur legutoljára szíves volt felemlíteni, hogy hagyassák meg az a szokás, hogy az engedélyezendő fizetéshalasztás egész kerületekre, vidékekre vagy megyékre terjesztethessék ki: bátor vagyok t. képviselőtársamat arra figyelmeztetni, hogy e szakasz azt nem zárja ki. Azt mondja, hogy rendkívüli esetekben fizetési halasztás adható ; de nem mondja, hogy egyes esetekben mikép kell eljárni. Ez a dolog természetében rejlik. Eddig is fizetési halasztás azon néven egyes kerületekre formailag nem adatott; hanem egyszerűen beszüntették a végrehajtásokat. De törvényben kimondani, hogy fizetési halasztás adatik egyes egész kerületnek, vagy megyének : igen bajos lenne ; mert bármily ínséges idő, vagy csapások sújtsanak is egy vidéket: vannak ott oly adózók, kik önként fizetnek és fizetni tudnak: mert ha nem földbirtokosok, házbirtokosok, hanem tőkebirtokosok, kiket az Ínséges idő nem sújt : nem tudom, hogy miért ne fizetnék adójukat akkor, a mikor az országnak többi, épen ínséges adófizetői tekintetében nagyobb szüksége van a pénzre. A törvényben ezt átalában kimondani tehát nem helyes. A praxisban ez ugy is megtörténik és nincs kizárva, hogy nem csak egyeseknek, hanem egész községeket, egész határokat magában foglaló területeken élő adófizetőknek lehessen relaxatát adni. Azt hiszem, hogy e §. megfelel minden tekintetben annak, a mit az irányban követelni lehet. Hammersberg Jenő képviselő ur módositványát nincs principiális okom ellenezni; de ugy látom, hogy benn van az eredeti szövegben. Arra azonban mindenesetre kérem a t házai hogy ne utasitsa vissza e szakaszt a bizottsághoz, hanem méltóztasssk a,zt elfogadni. (Helyeslés.) Prileszky Tádé: T. ház! Nekem e §-ban befektetett elvek iránt nincs észrevételem; ón e §-t helyesen fogalmazottnak tartom, kivéve az első bekezdésben e szavakat: „pillanatnyi fizetésképtelenségét igazolja", a mit Mocsáry Lajos képviselő társam is megjegyzett. Én e kitételt olyannak tartom, mely különböző felfogásra szolgáltathat alkalmat, és ha azt egy más szóval például „időleges", „esetleges" kicserélnők: ott volnánk, a hol most. Azt gondolom, hogyha valaki igazolni köteles valamit, ha halasztást kér: akkor igazolni köteles azt, hogy a 41. §-aan előirt fizetési kötelezettséget nem képes teljesíteni, és én azt gondolom, talán méltóztatnának megnyugodni, ha e szavak helyett: „pillanatnyi fizetésképtelenségét igazolja" tétetnék: „igazolja, hogy adóját a 41. §-ban kitűzött határidőig lefizetni nem képes". Ekkor nézetem szerint teljes joggal folyamodhatnának és a törvény értelmében joggal lehetne kérésüknek helyt adni. Tombor Iván, jegyző (Újra felolvassa Prileszky Tádé módositvanyát.) Széll Kálmán,pénzügyminister: T. ház/ Nekem az ellen észrevételem nincs, hogy e szó „pillanatnyi" mással cseréltessék fel; hanem első hallásra a módosítás szövege nekem még sem egészen tetszik, azt t. i hogy ha adóját azon határidőig lefizetni nem képes. Ez a szó, „fizetésképtelenség" jobban kifejezi azt, a mit én ebben a szakaszban kifejezni óhajtottam és a mi ellen a t. házban felszólítást nem is hallottam. Ha úgy volna indítványozva ezen módosítás, hogy az adózó a 41. §-ban meghatározott időbeni fizetésképtelenségét igazolja: azt elfogadnám; mert ez praecisebben fejezné ki azt, a mit ki akarunk fejezni ; de így stylaris tekintetben nem helyes a dolog. Leghelyesebb volna talán, ha a pillanatnyi szó helyett az időleges szót fogadnók el és akkor igy lenne; „időleges fizetésképtelenségét igazolja". (Helyeslés.) Elnök; T. ház! A 48. § ellen egy indítvány adatott be Mocsáry Lajos t. képviselő úr által oly értelemben, hogy az uj szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz küldessék vissza. Ezen kivül ezen §-nak 1. és 4. bekezdései ellen is adattak be módosítások. Szándékom volt első kérdésül feltenni azt: elfogadja-e a t. ház, hogy ezen §. uj szövegezés végett visszaküldessék a pénzügyi bizottsághoz ?
