Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-94
68 1(4- országos ülés február 19. ISTö. lor és a pénztárnok; ezeknek — ha a pénz elveszett : — elvehetjük vagyonát, fizetését. De ha a kárpótlás tőlük ki nem telik, hogy a minister fizesse meg: az képtelenség; mert akkor az következnék, hogy az volna a legjobb pénzügyminister, a ki leggazdagabb. (Igazi); és feltéve, hogy lenne oly ember, a ki ily körülmények közt elvállalná a pénzügyministersóget: ugy hiszem, azt maga a képviselő ur sem gondolja, hogy a leggazdagabb egyszersmind a legalkalmasabb pénzügyminister is legyen. Azért a javaslatot el nem fogadhatom. Almássy Sándor: T. ház! Mindenek előtt az előttem szóló képviselő urnák azon észrevételére, hogy Madarász t. képviselőtársam indítványa képtelenség: azt felelem, hogy hisz t. barátom sem mondja azt, hogy nem az; de hát ha az a 47. §-ban behozatott képtelenség a szegény adózó népre vonatkozólag : akkor ezen képtelenséget következetesen alkalmazzák a pénzügyministerre is. (Derültség a középen.) A pénzügyminister ur azt mondja, hogy az adóhivatalok az állam pénzét kezelik: miután tehát az állam pénzét kezelik, azért ha hiba van, az államot kárpótolják ; a község pénzét kezelik az elöljárók, tehát ha az ily előljáró sikkasztást követ el, — úgymond — a község fizesse meg a pénzt ? Engedelmet kérek ez nem ugy áll. A községben is az állam pénzét kezelik, mert az állam javára fizetik azt ott. Ennélfogva én ezen logikát nem tartom helyesnek. Pártolom Madarász t. képviselőtársam indítványát. Elnök : Madarász képviselő ur a 47. §. után egy uj §-t indítványozott, a mely a, szavazás előtt még egyszer föl fog olvastatni. B. Orbán Balázs jegyző: (Uj™ felolvassa Madarász József indítványát.) Elnök: Kérdésül teszem fel, méltóztatik-e a t. ház a Madarász képviselő ur által indítványozott uj 48. §-t elfogadni ? A kik ezen uj szakaszt elfogadják, azokat kérem : méltóztassanak felállam. (Megtörténik.) A ház az indítványozott uj §-t nem fogadja el. Következik a B) czim. W ächter Frigyes jegyző: (Oh-asta.) B. Fizetési halasztások. Elnök: A czim ellen észrevétel nem tétetvén, elfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: {olvassa a 48. %-t.) Hammersberg Jenő: T. ház ! A 48. §. negyedik bekezdéséhez vagyok bátor egy csekély módositványt ajánlani, a mely nézetem szerint az első bekezdésből önkényt következik. Az első bekezdés ugyanis szabályul állítja fel, hogy fizetési halasztás csakis fél évi időtartamra, és nem az adó éven tul engedélyezhető; a negyedik bekezdés kivételt tesz a rendkívüli esetekre nézve és felhatalmazza a pénzügyministert, hogy ilyen rendkívüli esetekben az első bekezdésben megszabott határidőn tul is engedélyezhessen fizetési halasztást. Világos kivétel van téve arra nézve, hogy a pénzügyminister nemcsak az adóév végéig, de azontúl is engedélyezhet ilyen rendkívüli esetekben fizetési halasztást; nincs azonban határozott kivétel téve a másik átalános szabály alól, a mely azt mondja, hogy csak fél évi időtartamra adható halasztás. Nézetem szerint ez nem lehet intentiója ezen §-nak, nem lehet intentiója a törvényhozásnak : mert oly rendkívüli esetekben, a hol előre látható az adózónak fizetési képtelensége és pedig hosszabb időre, mint egy félévre : a ministernek meg kell adni a jogot, hogy félévnél hosszabb időtartamra is engedélyezhessen halasztást. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy a negyedik bekezdésben ezen szavak után: ,,mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve", szúrassanak be a következő szavak: ,,félévnél hosszabb időtartamra és az év végén tul is terjedhető fizetési halasztást is adhat". Bátor vagyok módositványomat ajánlani. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Molnár Aladár jegyző: (Olvassa a niódositványt). Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Az én nézetem szerint a negyedik bekezdés teljesen kifejezi azt, a mit t. képviselőtársam ínódositványa által kifejezni óhajt; mert egyenesen meg van mondva, hogy rendkívüli esetekben a közigazgatási bizottság meghallgatásával a pénzügyminister mind a folyó adóra, mind a hátralékokra nézve az év végén tul is terjedhető fizetési halasztást engedélyezhet. A dolog természetében fekszik, hogy ha az van mondva, hogy a folyó adóra az év végén tul terjedhető fizetési halasztást engedélyezhet a pénzügyminister, hogy ebben 3 | 4 év, 1 \ 2 év, 11 vagy 12 hónap is benne foglaltatik. Ezeknélfogva én egészen világosnak tartom a §-t és ugy vélem, hogy azzal megelégedhetünk. Mocsáry Lajos: Én azt hiszem, maga azon tény, hogy Hammersberg képviselő ur nem ugy értelmezte a dolgot, mint a pénzügyminister ur méltóztatott kifejteni: tanúság arra nézve, hogy e szakasz világos, tiszta alig lehet. Azonban e szakaszban vannak még egyéb dolgok is, melyeket én szintén máskép óhajtanék szövegeztetni. Nevezetesen : mindjárt a §. eleje azt mondja, hogy adófizetési halasztás rendszerint nem adatik. Én ez intézkedést óhajtanám a törvényből kihagyni. Óhajtom pedig ezt azért, mivel ón azt hiszem, hogy fizetési halasztások megadása s azoknak mily mérvben való alkalmazása egész pénzügyi kezelésünk s adóügyünknek egyik legfontosabb részét képezi. Ezen jogtól, t, i. az adófizetési halasztások
