Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-94
9i. országos ülés február 19. 1876. 65 tése annak, hogy itt csupán oly végrendeletek értendők, a melyet egyedül a leszármazó örökösök javára foglalnak magukban intézkedést. En azt hiszem, hogy ez volt, ozélja az igazságügyi bizottságnak. Ha ez volt: akkor e szerkezet nem állhat meg, mert ez a szerkezet rá illik oly esetekre is, a midőn a végrendelet más személyekre is foglal magában intézkedést; tehát akkor, ha valaki intézkedik gyermekeiről és egyszersmind másokról is, és önkezűleg irta végrendeletéi és alá is irta ; de ha már eredetileg az volt szándéka, hogy más személyekről is akar intézkedni: akkor az önkezűleg irt végrendelet megáll. En a fennálló törvény szempontjából indulok ki, e szempont az, hogy ha a végrendelet csupán a gyermekek javára tétetik: akkor ha önkezűleg Íratott és aláíratott, ez elég ; itt azonban ez nincs kimondva. (Felkiáltáíások: De igenis ki van mondva.) Valaki például intézkedik gyermekeiről, de azonfelül még Péterről, Pálról, a nemzeti múzeumról, a nemzeti színházról stb , ily intézkedés is előjöhet: akkor mindazon intézkedések, melyek a többi hagyományosok javára tétettek: nem fognak megállni és a gyermekek javára tett intézkedések megállnak. (Ugy van.') De ez zavart csinál a törvényben: mert hisz a dolog lényege szerintem az, hogy itt azon végrendeletek értendők, amelyek csupán a gyermekek javára tétetnek- (Felkiáltások! Igenis. Hisz az benne van!) Nézetem szerint van itt egy más hiány is, melyet nem tartok ugyan lényegesnek, de kijavitását arra, hogy a szöveg tiszta legyen: nagyon czélszerünek tartom. Az első sorban az mondatik: „egyenes örökösök és házastársak." Azt hiszem, hogy itt nem „ós" hanem „vagy" szócskát kellene használni; mert ha itt „és" áll, akkor ennek értelme az, hogy szükséges, hogy intézkedés történjók egyenes örökösök és házastársak közt, a mi ugy hiszem nem volt a bizottság czélja, s azért ugy hiszem czélszerübben állna itt e szó „vagy." Harmadik megjegyzésein t. ház az. hogy előadhatja magát azon eset, hogy valaki intézkedni akarván csupán gyermekeiről, ezen szót „gyermek" tágabb értelemben veszi, értvén egyszersmind lemenő örököseinek hitvestársait is. Ez itt nincs megemlítve, és isiy e szövegezés szerint a gyermek házastársa javára tett intézkedés nem érvényes : mert a házastárs nem lemenő örökös ; pedig ugy hiszem nem volt czélja . a bizottságnak, hogy . a gyermek házastársát kizárja. (Felkiáltások: De igenis az volt.) Ha az volt: akkor az intézkedést nem tartom czélszerünek. Méltóztassék megbocsátani. En érett megfontolás után egész lelkiismeretesen a következő szövegezést vagyok bátor ajánlani és mindenek előtt hangsúlyozom, hogy ezen szöveg azon szempontból indul ki, hogy itt csupán oly EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. V. KÖTET. eset értendő, a midőn a végrendelkező mások mellőzésével csupán a gyermek érdekében végrendelkezik Bocsánatot kérek, egyet még kifelejtettem. (Halljuk!) Előadhatja magát azon eset is, hogy a gyermek intézkedik a szüle javára és itt ezen eset nincsen felvéve, mert lehet azon eset, hogy valakinek nincsen gyermeke és az intézkedni kivan a szülők javára és igy azt hiszem, hogy e kiváltságot fel kellene állítani mindkét esetre, akár felmenő, akár lemenő örökösökről történik a gondoskodás. Mindezek előre bocsátása után bátor vagyok a következő szövegezést ajánlani a 32. §-nak: a 32. §. következőleg szövegezendő: „oly végrendelet, mely csupán oly intézkedéseket foglal magában, melyek leszármazó egyenes örökösök, csak ezek házastársai, vagy a végrendelkező házastársa javára tétettek, alaki tekintetben akkor is érvényesek : ha azt a végrendelkező egész terjedelmében önkezűleg irta és aláirta. Hasonló tekintet alá jő oly végrendelet is, mely leszármazó örökösök hiányában a felmenő ágból levő örökösök javára tétetik. Elnök: Kérem a módosítást még egyszer felolvasni. B. Orbán Balázs jegyző: (Ismét felolvassa Vidliczkay József módosít oá ny át.) Perczel Béla igazságügyniinister: T. ház ! A t. képviselő ur téved, midőn azt állítja, hogy a 32. §. ugy. mint azt az igazságügyi bizottság szövegezte, nem intézkedik a tekintetben is, hogy ha ily kiváltságos végrendeletben másról is történik intézkedés, hogy az érvényes legyen. T. ház! En ezt egészen világosan kitéve látom ezen g-ban, mely azt mondja: „az ily végrendeletben foglalt más személyek javára szóló intézkedések hatálylyal nem bírnak." Ez t. ház oly világos, hogy ez semmiféle magyarázatra nem szorul és ha a végrendelkező másról, mint leszármazó örököséről és hites társáról akar rendelkezni : akkor ne éljen a kiváltságos végrendelkezési joggal, hanem tartsa magát a törvény által átalában megszabott kellékekhez. Egyébiránt a mi t. képviselő urnák azon indítványait illeti, hogy nem csupán a végrendelkező házastársról, hanem a leszármazó egyenes örökös házastársáról is történjék intézkedés : azt nem fogadhatom el; mert egészen más viszony az, mely van a házastársak között és más az, mely van a végrendelkező és a leszármazó örökösöknek házastársa között. Ezen viszonynál fogva a képviselő urnák erre vonatkozó javaslatát indokoltnak nem találom. Az ellen a mit t. képviselő ur indítványozni méltóztatik, hogy t. i. ne csak a leszármazó egyenes örökösökre, hanem a felmenőkre nézve is megengedtessék ezen kivételes intézkedés, az el9