Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-93

93. országos ülés február 18. 1876. 51 Gulner Gyula jegyző: (vjm felolvassa Veress Pál módosltványát) Széll Kálmán pénzügymlulster: T, ház! Ha Várady Gábor t. képviselő ur megengedi, rnódositványához egy hozzátételt vagyok bátor javaslatba hozni, a mely abból áll, hogy a „hatósága alá" szavak nemcsak a második bekezdésben, hanem a harmadik kikezdésben is változtassanak meg és tétessék helyébe „működési köréhez." (Helyeslés.) A másik módosiiványra nézve pedig teljesen egyet értek az előttem szóló t. képviselő úrral, a mennyiben kívánatosnak mutatkozik egy oly provisiót felvenni a törvényjavaslatba, hogy a rendes évnegyedes közgyűlések egyikén és pedig nézetem szerint a tavaszi közgyűlésen válaszszák meg a törvényhatóságok ezen két tagot A t. képviselő ur az őszi közgyűlésen akarja a dolgot rendszerint elintéztetni és a mennyiben az nem teljesítené azt: akkor szükséges uj közgyűlésen választani. Az eszmével teljesen egyet értek; hanem indítványozom, hogy a hol az mondatik: „hogy a penzügymínister felhívásának vételétől számítva 15 nap alatt" e helyett ez tétessék: „mindenkor a tavaszi közgyűlésen." Ekkor rendesen minden törvényhatóság megválasztaná a tagokat: mert tavaszszal minden törvényhatóság tart közgyűlést és czélszerü tavaszszal eszközölni a választást, mert a reclamátiók rendszerint június, júliusban történnek. (Helyeslés.) Van szerencsém tehát ezen módosítást beterjeszteni, a mely a két módositványt összefoglalja, és némileg kiigazítja a szöveg hiányát. (Helyeslés.) Gulner Gyula jegyző: (olvassa a penzügymínister raódoútványát.) Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság részéről ezen módosítás ellen, melyet a pénzügyminister ur beadott, s mely mindkét módositványt a mennyire lehet, egybe foglalta: nincs észrevételem. Elnök: A 30-ik §. ellen elsőben Várady képviselő ur adott be egy módositványt. inelyszerint e szavak helyett: „hatósága alá" teendő: „működési köréhez." Várady képviselő urnák e módosításához penzügymínister ur is hozzájárult azon bővítéssel, hogy az említett szavak a 8-ik sorban is javíttassanak ki. Ezenkívül Veress Pál képviselő ur is adott be egy módositványt. Gulner Gyula jegyző: (Ismét olvassa Veress Pál módositványát.) Elnök: E helyett penzügymínister ur azon módosítást teszi, hogy ezen szavak : „a penzügymínister felhívásának vételétől számítva 15 nap alatt," kihagyatván, tétessék: „mindenkor a tavaszi közgyűlésen. Méltóztatik a t. ház, a 30-ik §-t a pénzügyi bizottság szövege szerint megtartani? (Nem !) Az első" módosítást, melyet Várady képviselő ur tett, s a pénzügyminister ur kibővített: azt hiszem, a t. ház elfogadja. (Elfogadjuk!) Méltóztatik a t. ház Veress képviselő ur módositványát elfogadni? (Nem!) Méltóztatik a pénzügyminister ur módositványát elfogadni? (Elfogadjuk!) A 30-ik §. a pénzügyminister ur által tett módosításokkal elfogadtatott. lllli Frigyes jegyző: (olvassa a 31., 32., 33. §§-of, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa továbbá a 34. §-í) Teleszky István: A most tárgyalás alatt lévő szakasz az eddigi törvényeknek megfelelőkig a felszólamlás! bizottság, határozata ellen csak némely rendkívüli esetben enged felebbezést. Egyéb esetekben pedig a felszólam!ási bizottság határozatait még akkor is végleg eldöntötteknek ismeri el, hogy ha az adó-kivető bizottság végzése megváltoztatott. Azon fontosságnál fogva, mely a jövedelmi adó, illetőleg a kereseti- és tőke-kamat és járadék-adó kivetésénél fenforog: én nem találom helyesnek, hogy a felszólamlási bizottság határozatai ellen akkor, ha az adó-kivető bizottság végzése megváltoztatott, további felszólalás, illetőleg felebbezésnek helye ne legyen. Hanem véleményem szerint, helyesen csak ugy dönthető el a kérdés, hogy azon esetben, ha a felszólamlási bizottság fölebb emeli az adó-kivető bizottság által, kivetett adót: az adózónak: ha pedig a felszólamlási bizottság lejebb szállítja az adót: az adó-felügyelőnek további fölebbezési jog engedtetik, a harmad-fokban határozathozatalra illetékes pónzügyministerhez. Az élet elégszer kimutatta az eddigi törvény hiányait. Számtalan példát tudnék felidézni, melyek evidenter kimutatják, minő igazságtalanságra vezet az, hogy a felszólamlási bizottság határozatai ellen akkor sem engedtetik további fölebbezés: ha az adó-kivető bizottság végzése megváltoztatik. Néha elnézésből, kedvezésből, a kincstárnak volt ebből kára; máskor tulszigorból, igazságtalanságból egyes adózók sújtattak. Ennélfogva azt szeretném kimondani, hogy ha az adó-kivető bizottság határozata a felszólamlási bizottság által helybenhagyatik, tehát két egyenlő határozat van: akkor csak a törvényben ugy is benfoglalt rendkívüli esetben engedtessék a fölebbezés; míg ellenkezőleg a megváltoztató határozat ellen, amint az imént szerencsés voltam megkülönböztetni, akkor, h adó felemeltetik: az adó-kötelesnek; — ha pedig lejebb szállíttatik: az adó-felügyelőnek engedtessék fölebbezés. Még ezenkívül ugyanazon szakasz első bekezdése ellen is azon megjegyzésem van, hogy itt az mondatik : 7*