Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-93
52 98. országos lilós február 18. 1876. „A törvényhatóság közigazgatási bizottsága mint felebbviteli hatóság által hozott végzéseket a kir. adó-felügyelő felebbezheti a pénzügyministerhez." A 7. §-ban pedig az fogadtatott már el a t. ház által, hogy ezen esetekben köteles felebbezni az adó-felügyelő, tehát a §. ezen pontját is a 7. §-nak megfelelően vélném módositandónak és ennélfogva bátor vagyok módosításomat, mely az egész §-t a megtartott részek belevonásával újra szövegezi, bemutatni és elfogadás végett a t. háznak ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Teleszky István módositványa fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző: (olvassa Teleszky István módosüváityát.) „A 34. §. helyett tétessék: A törvényhatóság közigazgatási bizottsága mint felebbviteli hatóság által hozott végzéseket, ha a 7. §-ban emiitett körülmények fenforognak: a kir. adó-felügyelő a pénzügyministerhez feíebbezni köteles ; a felszólamlási bizottság végzését, ha a kivetett adó lejebb szállíttatott, a kir. adó-fel ügy elő; ha periig feljebb emeltetett: az adó-kötelezett a pénzügyministerhez felebbezheti. Ezen eseteken kívül a felszólamlási bizottság végzései ellen fellebbezésnek csak akkor van helye: midőn azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem vagy kereset az adónak tárgyát képezi-e? vagy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának alapjául szolgáló vallomásokban előforduló valamely bevétel vagy kiadás adó-tárgyát képezi, illetőleg a nyers jövedelemből levonható-e? Ezen fölebbezések a felszólamlási bizottságok végzésének kézbesítésétől számított 15 nap alatt adandók be s ezek felett a pénzügyminister harmad-fokban határoz. Ha a bizottság alakulásában vagy eljárásában a törvény szabályai megsértettek: ennek orvoslása végett szintén 15 nap alatt a pénzügyministerhez lehet folyamodni, ki ezen esetben az eljárás megsemmisítése mellett akkor is rendelhet uj eljárást, ha az adó-kivető bizottság végzése helybenhagyatott," Széll Kálmán pénzügyminister : T. ház! A törvényjavaslatnak ezen §-a fentartja a mostani áilapotot, a mely szerint a felebbvitel a felszólamlási bizottság végzésétől csak az esetben engedtetik meg, ha egyátalában arról van szó, hogy valamely tárgy jövedelmi adó tárgyát képezi-e, vagy nem ? — Teleszky István képviselő ur a. felebbviteli meg akarja engedni minden oly esetben, a midőn nem egyez meg a felszólamlási bizottság Ítélete a kivetési bizottság határozatával egyfelől a félnek, másfelől az adó-felügyelőnek. Kzzel mindenesetre azon előny jár, hogy sokszor azon netáni igazságtalanságok, melyek a felszólalási bizottság által elkövettetnek: ez utón kiigazitandók lesznek, ugy az adózók, mint a kincstár érdekében; jár azonban azon hátránynyal is, hogy általa bizonyos tekintetben munkaszaporodás áll elő: mert a felső fórumnál s a pénzügyininisteriumban szaporodnak a felebbezések. Miután azonban nem szenved kétséget az, hogy igen sokszor csakugyan fennforog szüksége annak, hogy a felszólamlási bizottság végzései rectifleáltassanak az igazságnak megfelelően akár az adózó fél, akár a kincstár érdekében, és abban a módosításban a viszonosság meg van tartva ; másfelől pedig az egyenlő végzések ellen fölebbezést nem enged, a mi e tekintetben aggodalmaimat eloszlatja : magam részéről a módosítást elfogadom, és általa módosítva kívánom e §-t elfogadtatni. (Élénk helyeslés.) Ordódy Pál előadó: E módositványt a pénzügyi bizottság nevében is elfogadhatom: mert egyrészről méltányosnak tartom; másrészről azt tartom, hogy helyes megkülönböztetést foglal magában; miután pedig; r qui bonc distinguit, bene doeet u ahhoz hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a 34. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Nem!) ugy látom, hogy a t. ház nem fogadja el. Méltóztatik a t. ház e g-t Teleszky István. módositványa szerint elfogadni? (Igen!) A szakasz e szerint fogadtatik el. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 35. %-t.) Elnök: Észrevétel nem lévén, olfogadtatik. W ächter Frigyes jegyző: (olvassa a 36. %-t.) Elnök: Észrevétel nem lévén, elfogadtatik. Wiicliter Frigyes jegyző: (olvassa a 37. §4.) Széll Kálmán pénzügyminister: A ő7. §-nak b) pontja nem ugy van egészen szövegezve, hogy abból félreértések ne származhassanak: azért ezen szövegnek helyesebb megórthctése szempontjából vagyok szerencsés egy stylaris módositványt ajánlani. A szöveg azt mondja, hogy az 1876-ik évben lerovandó összegek közé sorozza azon korábbi hátralékokat, melyek az illető adózó 1875. évi tallózásának 50°;„-ánál csekélyebbek. Ez majdnem annyit tesz t. ház, hogy csak azon hátralékos tartozik előbbi hátralékát törleszteni, a kinek hátraléka az 1875-iki tartozásának felénél kevesebb; tehát oda jönne ki a dolog, mintha csak a legcsekélyebb adózókra vonatkoznék ezen intézkedés: mert többnyire ezek vannak oly helyzetben, hogy az 1875-ik évi tartozásaiknál kevesebbet tesznek korábbi hátralékaik; holott a javaslat czélja az, hogy minden adóhátralékos köteles leróni 1876-ban azon korábbi hátralékát, mely az 1875-ik évi adótartozásának 50"| o-ánál kevesebb. Ezt igy kell érteni; s miután különböztetóst nem akarunk tenni az adóhátralékok között, hanem az a czélja a javaslatnak, hogy hátralékából mindenki fizesse ki az illető részt, s ezen
