Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-112
112. országos ülés msírcziufi 20. 1876. 363 szigorúan veszszük, —- hogyan biznók az egyes vidékek törvényhatóságaira, hogy ők a maguk szűkebb köréből válaszszák meg a tanfelügyelőt. Ez a főellenvetés részéről az ellen, a mit én javaslatba hozni bátor voltam, t i. hogy a tanfelügyelők a megyék által választassanak. De ez ellenvetésére azt vagyok bátor megjegyezni, hogy hát az állam, a minister, honnan szemeli ki.azokat a szakembereket? Azt hiszem, azon területről, amelyről a megyék is kiszemelhetik. Ugy tudom, hogy a törvényhatóságok összeségéből áll az ország területe: tehát azokból szednék ki a megyék is, a melyekből szedheti a kormány., Arról pedig, hogy a minister ur talán inportálni akarna a külföldről tanfelügyelőket, vagy hogy állana rendelkezésére különös tanfelügyelő tenyész-intézet: én legalább nem tudok semmit. A t. képviselő ur ép ugy mint, Schvarcz Gyula képviselő ur azt monda, hogy a megyéknek módjukban volt valamit tenni a népoktatás ügyében ós ime nem tettek. Bocsánatot kérek, amint már első felszólalásom alkalmával is mondtam: ennek oka nézetem szerint az volt, hogy az állam egyátalában nem foglalkozott a korábbi időben a népneveléssel és miután nem foglalkozott vele sem a törványhozás sem a kormány, nem foglalkoztak ezzel a megyék sem, a melyek nem voltak egyebek, mint az állam közegei; e szerint azon, hogy a megyék nem foglalkoztak oly tárgygyal, a mely egyátalán nem képezte az állami és törvényhozási intézkedés tárgyát, hanem a mely a felekezetekre volt bizva: csodálkozni nem lehet. Hanem megvagyok győződve, hogyha kimondatik a törvényben az, hogy ezután kötelességök és feladatuk a törvényhatóságoknak a népoktatás ügyéről gondoskodni; ha kezökbe adnók az 1868, törvényt: meg vagyok győződve, hogy nagyobb, fényesebb eredményt volnának képesek felmutatni, mint a minőt kimutathatott eddig a kormány. Ez az indok: a miért bátor vagyok a 3. §. ellenében külön indítványt tenni. Indítványom a következőképen hangzik: „a 3. §. helyébetétessék a következő szöveg: a tanfelügyelőt, illetőleg a járásbeli tanfelügyelőket a törvényhatósági bizottság választja. " (Helyeslés a szélső baloldalon,) Trefort Ágoston közoktatási minister: T. ház ! Feltéve, hogy in abstracto lehet a fölött vitatkozni, hogy a tanfelügyelő választott vagy kinevezett tisztviselő legyen-e, de ez e helyen vita tárgyát nem képezheti; mert hiszen ezen törvényjavaslat kifolyását és kiegészítő részét képezi a közigazgatási bizottságról szóló törvénynek, a mely most már szentesítve ki is hirdettetett és a mely szerint a tanfelügyelő tagja a közigazgatási bizottságnak, mint közege a kormánynak. Itt tehát e felett vitának nincs helye és nem marad más választás : mint elfogadni e szakaszt ugy, a mint van, ha csak a közigazgatási bizottságról szóló ós tegnapelőtt kihirdetett törvény intézkedéseit ma már megint halomra dönteni nem akarjuk. Kérem ennélfogva, méltóztassék e §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni ós mellőzni Mocsáry Lajos t. képviselőtársam módosítását. (Helyeslés!) Molnár Aladár előadó: T. ház! Azontúl, a mit a t. közoktatási minister ur az eredeti szöveg megtartásának indokául felhozott, hogy t. i. a közigazgatási bizottságról szóló törvény már intézkedett e tekintetben és ott a tanfelügyelő, mint az állami kormány közege van a közigazgatási bizottságba beigtatva: legyen szabad még egy pár észrevételt tenni a t. felszólaló és indítványozó Mocsárv Lajos képviselő ur előadására. (Halljuk!) Ha a közigazgatási bizottságról szóló törvén)'' ekként nem intézkedett volna is: szükséges volna a tanfelügyelőt az államkormány közegéül megtartani, ugyanazon indokokból, melyeket tegnapelőtt bátor voltam előadni. Nevezetesen csak egyik indokom volt az, hogy a tanfelügyelőnél a szakképzettség a főkellék és az iskolai felügyeletben fődolog a szakszerű felügyelet. Az pedig kétségtelen, hogy sokkal könnyebben találhat ilyen szakembert a minister, a ki az egész országból szemelheti ki az egyéneket, mint a törvényhatóság vagy vármegye, melynek közönsége a dolog természeténél fogva rendszerint csak,a maga ismerőseinek szűkebb köréből választ. Ezt tévesztette a t képviselő ur szem elől. Azt méltóztatott mondani, hogy az ország a törvényhatóságok összegéből áll. Igen; de ezen összeg csak egy törvényhatóságnak egy részét képezi : ezen egy törvényhatóság bizottsági tagjai pedig rendesen csak az ország azon egy részében levő egyéneket ismerik; míg a minister összeszedheti az egész országban szétszórva levő szakerőket. Ez az egyik; a másik motívum pedig az, melyet tegnapelőtt is bátor voltam felemlíteni és a melyre nem méltóztatott reflectálni: az, hogy miután nálunk az iskolaügy nincs centrálisáivá és ezen törvényjavaslat által sem lesz centrálisáivá ; hanem legnagyobbrészt a felekezetek, községek, municipiumok kezében van ez ügyben a rendelkezés joga, ezért szükséges, hogy legalább a felügyeletet az állam saját közege által gyakorolja, annyival inkább ; mert ilyen különböző testületek kezében lévén az iskolaügy, azoknak particularis érdekei és törekvései folytán ott ellentétes érdekek fejlődhetnek ki és ezek eligazítására ós az állam érdekeinek ezen particularis törekvések ellen való 4G*
