Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-110
318 110. országos ülés márczius 17. 1876. tása, mind létező tanintézeteknek berendezése ugy tűnik fel, mint az egyháznak kizárólagos belső ügye, mely minden bárminő természetű kormánybefolyástól ment," határozottan hangsúlyozni. Ez olvasható Liohtenstein Frigyes herczeg erd. helytartói minőségében 1860. octóber 12-kén 2,728 sz. a. felsőbb helyre német nyelven tett jelentésében. Erdélyben tehát a jus supremae inspectionis-ra nézve oly törvény, milyen a magyarországi 1791-diki 26. törvényczikk 5. szakasza: nem létezik. A törvényjavaslat ugyan az állami felügyelet átalánosságban „a fennálló törvények értelmében" rendeli gyakorlandónak; azonban egyes határozataiban ezektől merőben eltér. Hogy a hitfelekezetek az összes tanügynek és tartozékainak vezetésére ós szabályozására állami alaptörvények által biztosított kizáró befolyásukat valaha oly módon és irányban gyakorolták volna, mely által az állam magasztos feladványainak megoldásában bármikénti akadályt vagy hátrányt szenvedett volna: ezt nehéz lesz bebizonyítani; de ellenkezőleg egy több százados történelem azt tanúsítja, miszerint ebbeli feladatainak akkor korszerű kívánalmai és miveltségi állapotára való tekintettel telhetőleg eleget tenni mindig igyekeztek, tehát az állam ezélzatait kiegészítőlég és támogatólag elősegítették. És épen ezen okból a dolog érdekében feküdnék, hogy oly horderejű tőrvényjavaslatok iránt, milyen a fenforgo, a mely szerint kétségen kivül arról van szó, hogy az állami felügyelet a felekezeti autonómia rovására kiterjesztessék : azok, akik a tervezett törvény által közvetlen érintve lesznek, tehát az esetben a felekezeti képviselőtestületek eleve mindig meghallgattatnának. És ez koránt sem nevezhető alkotmányellenesnek, sőt épen positiv törvényekben analógiát talál, például a magyarországi 1791-ki 26. t.-cz. 4-dik pontjában, ugy az 1848-ki 20-dik t.-cz. .". szakaszában. Ezek szerint az egyházakat közel érdeklő törvények alkotásáról lévén szó, azoknak kihallgatása rendeltetett. Ez fájdalom a jelen esetben sem történt meg. Ilyképen az illetők meghallgatása nélkül teremt a törvényhozás tényeket, a melyeknek következményei annyival érzékenyebb hatással vannak, a mennyiben az egyszer meghozott törvény ellen hatályos ovakodásnak természetesen többé helye nem lehet. Azon ellenvetést lehetne tenni, hogy a modern államélet jogfelfogása az államhatalomnak a felekezetek által kezelt közoktatás körébe is szigorúbb behatolását követeli. Véleményem szerint a legmodernebb institutiók azok, a melyek a jelenkor ós a létező viszonyok tényleges követelményeinek megfelelnek és a melyek a hagyományos jogérzületben gyökereznek Ezen hagyományos jogérzülettel az állam részérőli minden túlfokozott gyámkodás ellentétben áll. A mit szabad önelhatározásból, a jogosultság öntudatával és az ebből eredő kötelességérzetbői cselekszünk és teljesítünk: az bizonyosan aránylag jobb és becsesebb ; mint az, a mi egy bármily tiszteletre méltó kültekintélynek folytonos unszolására, figyelmeztetésére és intésére létesíttetik és foganatosittatik. Tehát miért nyúljon bele az állam oly életkörökbe, a melyek feladatukat értik és tevékenységüket azokkal párhuzamban , az államérdekek legkisebb veszélyeztetése nélkül nyilvánítják'? Egy autonómia, a melyet nem lehet akadály nélkül gyakorolni: nem valóság többé, hanem csak árnyékképlet. A törvényjavaslat végezóíja azonban a népiskoláknak az egyháztóli függése lassanként! megszüntetésére látszik irányozva lenni. Erdélyben, a vallásszabadságnakpar excellenee hazájában, a hitfelekezeti hatóságok a kezökbe letett közoktatástól az illető felekezet zamatát már ős idők óta távol tartani tudták, azt a tudományos kutatások követelményei és időnkénti állása szerint vezetvén és vezettetvén. Es ezen irány azon magas tiszteletnek köszönhető, a melyet azon országrészben a hit- ós lelkiismeret szabadságnak századokon át a kormány szintúgy mint a kormányzottak részérő! élvezni szerencséje volt. Aztán azon iskolák a valóságban felekezet nélküliek, a melyeket bármely vallás követője eleitől fogva látogathatott és látogathat, miután a tudomány is mai nap többé nem felekezeti. A magyar törvényhozás azonban ugy látszik azt tűzte ki, vagy akarja kitűzni feladatául, hogy az állam és egyház közti viszonyt átalános vezérelvek felállítása és a jogosult egyházakkali egyetértés mellőzésével, egyszerűen azoknak tagonkénti megcsonkítása utjáni megbénításával szabályozza. Ezen eljárás, ha csakugyan követtetni akar: mindkét résznek több bajt mint áldást, különösen egy előrehaladó szellemi és erkölcsi cultura magas czéljainak s ezzel egyszersmind az állam jól felfogott érdekének tetemes hátrányt fog okozni. Tisztelt képviselőház ! Szavaimat bezárni kívánom Minthogy már a felhozottak nyomán az előttünk fekvő törvényjavaslat a népoktatás terén átalában jelentékeny javításokat remélni nem enged, másfelől a bevett vallások önkormányzati és igazgatási jogának az állami alaptörvényekkel és szerződésekkel öszhangban nem álló indokolatlan megszaporitását involválja: ennélfogva azt a részletes vita alapjául nem fogadom, el. Vécsey Tamás: T. képviselőház! Ha a jelen pillanatban nem vagyok oly szerencsés helyzetben, hogy a parlamenti illem követelményeinek mindenben megfelelőleg az előttem szólott t. képviselő
