Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.

Ülésnapok - 1875-110

318 110. országos ülés márczius 17. 1876. tása, mind létező tanintézeteknek berendezése ugy tűnik fel, mint az egyháznak kizárólagos belső ügye, mely minden bárminő természetű kormány­befolyástól ment," határozottan hangsúlyozni. Ez olvasható Liohtenstein Frigyes herczeg erd. hely­tartói minőségében 1860. octóber 12-kén 2,728 sz. a. felsőbb helyre német nyelven tett jelen­tésében. Erdélyben tehát a jus supremae inspec­tionis-ra nézve oly törvény, milyen a magyaror­szági 1791-diki 26. törvényczikk 5. szakasza: nem létezik. A törvényjavaslat ugyan az állami felügyelet átalánosságban „a fennálló törvények értelmében" rendeli gyakorlandónak; azonban egyes határozataiban ezektől merőben eltér. Hogy a hitfelekezetek az összes tanügynek és tartozékainak vezetésére ós szabályozására állami alaptörvények által biztosított kizáró befolyásukat valaha oly módon és irányban gyakorolták volna, mely által az állam magasztos feladványainak megoldásában bármikénti akadályt vagy hátrányt szenvedett volna: ezt nehéz lesz bebizonyítani; de ellenkezőleg egy több százados történelem azt ta­núsítja, miszerint ebbeli feladatainak akkor kor­szerű kívánalmai és miveltségi állapotára való tekin­tettel telhetőleg eleget tenni mindig igyekeztek, tehát az állam ezélzatait kiegészítőlég és támoga­tólag elősegítették. És épen ezen okból a dolog érdekében feküdnék, hogy oly horderejű tőrvény­javaslatok iránt, milyen a fenforgo, a mely szerint kétségen kivül arról van szó, hogy az állami fel­ügyelet a felekezeti autonómia rovására kiterjesz­tessék : azok, akik a tervezett törvény által köz­vetlen érintve lesznek, tehát az esetben a feleke­zeti képviselőtestületek eleve mindig meghallgat­tatnának. És ez koránt sem nevezhető alkotmány­ellenesnek, sőt épen positiv törvényekben analógiát talál, például a magyarországi 1791-ki 26. t.-cz. 4-dik pontjában, ugy az 1848-ki 20-dik t.-cz. .". szakaszában. Ezek szerint az egyházakat közel érdeklő törvények alkotásáról lévén szó, azoknak kihallgatása rendeltetett. Ez fájdalom a jelen eset­ben sem történt meg. Ilyképen az illetők meg­hallgatása nélkül teremt a törvényhozás tényeket, a melyeknek következményei annyival érzéke­nyebb hatással vannak, a mennyiben az egyszer meghozott törvény ellen hatályos ovakodásnak természetesen többé helye nem lehet. Azon ellenvetést lehetne tenni, hogy a mo­dern államélet jogfelfogása az államhatalomnak a felekezetek által kezelt közoktatás körébe is szi­gorúbb behatolását követeli. Véleményem szerint a legmodernebb institutiók azok, a melyek a je­lenkor ós a létező viszonyok tényleges követel­ményeinek megfelelnek és a melyek a hagyomá­nyos jogérzületben gyökereznek Ezen hagyomá­nyos jogérzülettel az állam részérőli minden túlfokozott gyámkodás ellentétben áll. A mit szabad önelhatározásból, a jogosult­ság öntudatával és az ebből eredő kötelességér­zetbői cselekszünk és teljesítünk: az bizonyosan aránylag jobb és becsesebb ; mint az, a mi egy bármily tiszteletre méltó kültekintélynek folyto­nos unszolására, figyelmeztetésére és intésére lé­tesíttetik és foganatosittatik. Tehát miért nyúljon bele az állam oly életkörökbe, a melyek felada­tukat értik és tevékenységüket azokkal párhuzam­ban , az államérdekek legkisebb veszélyeztetése nélkül nyilvánítják'? Egy autonómia, a melyet nem lehet akadály nélkül gyakorolni: nem valóság többé, hanem csak árnyékképlet. A törvényjavaslat végezóíja azonban a nép­iskoláknak az egyháztóli függése lassanként! meg­szüntetésére látszik irányozva lenni. Erdélyben, a vallásszabadságnakpar excellenee hazájában, a hitfelekezeti hatóságok a kezökbe letett közoktatástól az illető felekezet zamatát már ős idők óta távol tartani tudták, azt a tudományos kutatások követelményei és időnkénti állása szerint vezetvén és vezettetvén. Es ezen irány azon magas tiszteletnek köszönhető, a me­lyet azon országrészben a hit- ós lelkiismeret szabadságnak századokon át a kormány szintúgy mint a kormányzottak részérő! élvezni szeren­cséje volt. Aztán azon iskolák a valóságban fele­kezet nélküliek, a melyeket bármely vallás köve­tője eleitől fogva látogathatott és látogathat, miután a tudomány is mai nap többé nem fe­lekezeti. A magyar törvényhozás azonban ugy látszik azt tűzte ki, vagy akarja kitűzni feladatául, hogy az állam és egyház közti viszonyt átalános vezér­elvek felállítása és a jogosult egyházakkali egyet­értés mellőzésével, egyszerűen azoknak tagonkénti megcsonkítása utjáni megbénításával szabályozza. Ezen eljárás, ha csakugyan követtetni akar: mind­két résznek több bajt mint áldást, különösen egy előrehaladó szellemi és erkölcsi cultura magas czéljainak s ezzel egyszersmind az állam jól fel­fogott érdekének tetemes hátrányt fog okozni. Tisztelt képviselőház ! Szavaimat bezárni kí­vánom Minthogy már a felhozottak nyomán az előt­tünk fekvő törvényjavaslat a népoktatás terén átalában jelentékeny javításokat remélni nem en­ged, másfelől a bevett vallások önkormányzati és igazgatási jogának az állami alaptörvényekkel és szerződésekkel öszhangban nem álló indokolatlan megszaporitását involválja: ennélfogva azt a rész­letes vita alapjául nem fogadom, el. Vécsey Tamás: T. képviselőház! Ha a jelen pillanatban nem vagyok oly szerencsés helyzetben, hogy a parlamenti illem követelményeinek min­denben megfelelőleg az előttem szólott t. képviselő

Next

/
Oldalképek
Tartalom