Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-110
110. országos ülés niáicíius 17. 1876. 315 Ezen törvényjavaslat mindazáltal igen nagy lépés előre ; előre viszi az Európa közepén levő európai eszmék áramlatának kitett nemzetet a polgárosodás utján ; reményt támaszt törekvéseinek komolysága iránt és jelzi, hogy a kormány a belügyi politika terén méltán dicsért erélyének méltó tárgyául a népnevelési készül választani. Éti ennek folytán a törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés) Gebbel Károly: T. képviselőház! A tár gyalásra kitűzött törvényjavaslatnak czélja a hatósági iskolai felügyelet eddigi állítólagos akadályainak elenyésztetése utján a népoktatásnak hatályosabb előmozdítása. A ministeri indokolás szerint, ugyanis ezen akadályok részint a népiskolai hatóságok hiányos szervezetében, részint pedig a nép közönyében ós szegénységében rejlenek. A törvény-javaslat mindenek előtt a tanfelügyelők, iskolaszékek és iskolatanácsok intézményének czélszerübb rendezését, illetőleg másképeid szervezését akarja eszközölni. E czélból a tanfelügyelők száma szaporítandó, ezeknek a közigazgatási bizottságban támasz nyújtandó, az iskolaszékek, tanfelügyelők és közigazgatási bizottságok ebbeli hatásköre, ezeknek a községhez, törvényhatósághoz, az állam és egyházhoz való viszonya szabatosan megállapítandó, ez által az alsóbb és felsőbb fokú iskolai hatóságok szerves összemüködése s intézkedéseik és határozataik foganatosításának biztosítása eszközlendő Miután a tanfelügyelői intézmény, mely az 1868-ik évi ő8. t.-cz. folytán hozatott be, a menynyiben a nyilvánosság elé hatott nyilatkozatokból nékem is tudomásomra jutott: az országnak nagy rokonszenvével nem találkozott. Előttem mindenesetre kétesnek tűnik elő az: ha vajon annak most tervelt további fejlesztése és hatáskörének kiterjesztése a czélt megközelíteni, vagy talán még az indifferentismust táplálni és végre a vártaknál épen ellenkező eredményeket fog-e napvilágra hozni? Készemről igen aggályosnak tartom a törvényjavaslat azon részét, a mely nem elégszik meg az iskolaszékek és tanfelügyelők törvény által már megállapított működés körének az uj közigazgatási bizottsági intézményekkel egyszerűen kapcsolatba hozásával ; hanem azoknak feladatait a törvényen tul és jogosult érdekek megsértésével kiterjeszti, sőt ezek uj körvonalozását iránypontozat gyanánt a felekezeti hatóságok fölé is állítja. Eddigelé a tankerületek népiskoláinak ügyeit a tanfelügyelők elnöklete alatt a tankerületi iskolai tanácsok vezették, a melyekben a népoktatási törvény 125 ik szakasza értelmében az egyes hitfelekezetek is képviselve voltak. A törvényjavaslat szerint már a tankerületi iskolai tanács teendői a közigazgatási bizottságra mennek át, a melyben a hitfelekezeteknek mint ilyeneknek képviselőjük nem lesz és a népiskolák érdekei csak a tanfelügyelő által képviselvék ; tehát e részben csak az állam érdeke van megóva; míg a felekezeti iskolák és hatóságok képviseletének csak közvetve esetleg a közigazgatási bizottságnak valamely választott tagja utján lehet helye. Ha ezen kívül még tekintetbe vétetik az, hogy a törvényjavaslat 2-ik §. szerint mindén törvényhatóság, illetőleg megye részére egy külön tanfelügyelőnek vagy helyettesének kikü'dése szándékoltatik, inig azoknak eddigi összes száma 44-ből áll és ha az 5., 6., 7. és 13. §§. határozatai közelebb fontolóra vétetnek: világos, hogy a törvényjavaslat a népiskolákra átalában és különösen a felekezeti népiskolákra, egy azok belóletére is, példáid a tantervek, taneszközök és módszer megvizsgálására, bírálatára kiterjedő állami közvetlen befolyás inaugurálására van irányozva. Névszerint a felekezeti iskolaszéknek választására nézve a 9. és főleg a 11-ik §-ban kimondott kényszer az egyház és iskola ősrégi törvényes összeköttetésének lazítása, a mely csak arra. alkalmas, hogy az egyház és iskola közötti kapocs szétbontására irányzott hajlamoknak és vágyaknak ok nélkül táplálékot nyújtson. A tanfelügyelők számára 1869-ben a népiskolai törvény alapján kiadott ministeri utasítás 40. g. e) pontja szerint a tanfelügyelő eddig nem volt feljogosítva a felekezeti iskolai kormányzat és annak mikénti gyakorlásába beleszólni, átalában nem bírt rendelkezési joggal azon népiskolák irányában Ennek a tervezet szerint már máskép kell lenni. Ámde ha a 1B-ik szakaszban megjelölt valamennyi iskolaszéki teendőket a presbyteriuin, illetőleg az egyházmegyei hatosáig részint fölebbviteli fokozatban, részint egyházi törvényszéki minőségben szabályszerű és kielégítő módon elintéző: miért keli már azon teendőket kiválasztani ős egy külön közegre, a felekezeti iskolaszékre ruházni? Ennek ugyanis, például az erdélyi mindkét hitű evangélikusokra nézve az a következése is fogna lenni, hogy a tanítók alkalmazása, nyugdíjazása, fegyelmi elbánása, a tanításnak és iskolába járásnak ellenőrizésére és az iskolai vagyon kezelésére vonatkozó egyházi törvényeik ha nem is érvényen kívül helyeztetni, de- hatálytalanokkal fognának tétethetni: ha az azokban szabályozott teendők egy, a törvényszerűen létrejött egyházi alkotmány ádtal nem ismert közegre ruháztatnának át, a melynek intézkedései és határozatai ellen további következtetést vonva a közigazgatási bizottság a 13-ik §. 2-ik pontja alapján magának szintén azon jogot tulajdonithatná, hogy másod kérelmileg határozzon, mely által az egyházi autonómia tekintélyében sértve és lényegében meg40 '••
