Képviselőházi napló, 1875. V. kötet • 1876. február 16–rnárczius 21.
Ülésnapok - 1875-110
110. oi'szágos illés tandókul bizonyított, együttesen tárgyaltattak és módosíttattak volna, mintsem hogy az iskolai törvényből annak egyrésze kiszakittatván, tisztán az iskolai hatóságokról szóló intézkedés módosittatik. Minden lépten-nyomon érezzük a tárgy vizsgálatánál, hogy az benső organicus összefüggésben van az iskolai élet minden részével, és minduntalan kénytelenek vagyunk refleetálni az iskolai törvény egyéb részeire. De másfelől el kell ismernünk, hogy a jelen pillanat az iskolai törvény egész összefüggésében való tárgyalására nem alkalmas. Nem, először azon sok egyéb fontos kérdések miatt, melyekkel a törvényhozás el volt és el van halmozva, ós másfelől az ország jelen átalános helyzete miatt. A közfigyelem más kérdésekkel foglalkozik, minthogy most a jelen pillanatban e kérdés sikeres megoldását várhatnék. Azért azt hiszem, bele kell nyugodnunk, hogy ez alkalommal az iskolai törvénynek csak azon része módosittatik és tárgyaltatik, mely a legújabb törvények által megváltoztatott közigazgatás egyéb részeivel oly közel összefüggésben van. mint az iskolai hatóságok. Bár ez némi nehézségekkel jár is; de másfelől nem lehet tagadni, hogy e részben kivételt hazánk sem képezhet. A tapasztalás bizonyítja, hogy az iskolai élet és közoktatás fejlődésében egyik legfontosabb, maguknak az iskolai hatóságoknak és az azok fölött való felügyeletnek czélszerü rendezése. Ha e kérdést sikerül itt czélszeriien megoldani: már ez is jelentékeny lendületet adhat az egész iskola-ügy fejlődésnek akkor is, ha az iskolai törvény egyéb részeit nem változtatjuk is. De fel kellett ezeket említenem, t. ház. mert azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslat megítélésénél figyelemben kell tartani azt, hogy a közigazgatási bizottságokról és átalában a közigazgatásról szóló egyéb legújabb törvények egy oly helyzetet teremtettek, oly keretet szabtak, melybe a jelen törvényt bele kell illeszteni. Itt elágazók lehetnek e vélemények, — azt hiszem, biró lesz e tekintetben legközelebb az élet, — de a helyzet adva vau, azon változtatni nem lehet ; a jelen törvényjavaslatot a közigazgatási bizottságokról szóló törvényekkel kell összefüggésbe hozni. Ez az egyik szempont. A másik szempont az, hogy miután nem az egész iskolai törvény vétetik tárgyalás alá, hanem csak annak az iskolai hatóságokról szóló rendelkezései : ennélfogva nem lehet azt elszakítva tárgyalni, az iskolai törvény alapját képező elvektől és mindig csak ngy lehet megítélni és tárgyalni, hogy azon alapelvek, melyekben az 1808 : XXXVIII. törvényczikk nyugszik, sértetlenül maradjanak és beleillesztessenek. Nem lehetett feladata sem a közigazgatási bizottságnak, sem az osztályok előadóiból alakult márt'ziuB 17. 187(3. 3Q7 központnak akármily oly határozatot, oly intézkedést venni fel ezen törvényjavaslatba, mely bár talán elvontan absolute helyesnek látszanék is, de nem egyezik meg az 1868: XXXVIII. törvényczikk elveivel, vagy az abban letett anyagi intézkedésekkel. Az egyik tekintetben az adott helyzetet képezik a legújabb közigazgatási törvények, másik tekintetben az 1868. XXXVIIL t.-cz., melynek irányához van tartva a jelen törvényjavaslat és ezen két szempontot kérem mindenekelőtt e javaslat megítélésénél figyelembe vonni és ezen kéréssel a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlom azon meggyőződésben, hogy amennyiben a fejletlen viszonyok és az adott helyzet megengedte : azt hiszem, ez határozottan haladást fog képezni közoktatásügyünk fejlesztésére. (Helyeslése) Trefort Ágost közoktatásügyi minister: T: ház! A napirenden levő törvényjavaslat előleges tárgyalásánál gyakran találkoztam az ellenvetéssel, hogy e törvényjavaslat egészen fölösleges. Ez ellenvetés megczáfolására legyen szabad nagyon röviden előadnom e javaslat genesisét, a miből szüksége önként ki fog derülni. {Halljuk !) Közigazgatásunk reformja érdekében megalkottuk a közigazgatási bizottságról szóló törvényt. E törvény szerint e bizottság tagja a tanfelügyelő s a bizottságra a népoktatásra vonatkozó igen fontos teendők ruháztattak át. Ez elkerülhetlenné teszi a népoktatásról szóló 1868. törvény 8. fejezetének, — mely a népiskolai hatóságokról szól, — módosítását; mert körvonalozni kell a tanfelügyelőnek uj állását s mert meg kell szüntetni az iskolai tanácsot, mint a melynek teendői a közigazgatási bizottságra ruháztattak át. Ennek következtében kósziteítem én e törvényjavaslatot s minthogy szemem előtt tartottam az ország pénzügyi állapotát és politikai egyéb viszonyainkat: igen szűk keretbe szorítottam a javaslatot. A közoktatásügyi bizottság elismervén eredeti javaslatom intentióiuak helyességét ós elfogadván elveit: szükségesnek látta némely intézkedéseit kibővíteni és részletezni. Én e javításokat józanul nem is utasíthattam vissza. Ez alakban uj szöveggel került a törvényjavaslat az osztályok elé s az osztályok előadóiból alakult központi bizottság a szövegen megint lényeges javításokat tett és a tanítók iránti fegyelmi eljárásról egészen uj szakaszt készített. Ezen átdolgozásban került a törvényjavaslat a t. ház elébe. Én azt részemről s a kormány részéről minden pontjában elfogadom s a t. ház figyelmébe ajánlom. E törvényjavaslat oly jó, a minő az adott viszonyok közt lehet. Jellemzi és ajánlja azt először az, hogy a törvényjavaslatban azon helves 39*
